Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

104 nítványai közül Horváth Péter (1931-1932,1935) a Szili szék és Tápéi-ér csillósait vizsgálta. Kutatásai során egy új csillós fajt írt le. A Peritrichák tanulmányozása Stiller Jolán nevéhez fűződik, aki Szeged környéki vizsgálatai során (1937, 1939, 1941, 1963) részletes elemzést ad a szikesek helytülő csillós faunájáról. E vizek tanulmányozása során egy új genuszt és tizennégy új fajt talált. A Hortobágy szikes talajainak mikrofaunáját a protozoológusok közül Varga Lajos vizsgálta. (A szikesek alacsony biológiai aktivitását bizonyítják Szabó I. és Marton (1957, 1958) Streptomyceszeken végzett vizsgálatai). A szikesek fásítása kedvezően hatott a szikesek mikrofaunájának mennyiségi és minőségi alakulására (Varga 1956, 1960, 1961). Az utóbbi években Szabó (1981, 1982, 1983, 1984, 1986, 1986, 1990, 1991, 1992), Szabó és Nősek 1990; Szabó és Wilbert (1987, 1995), vizsgálatain keresztül ismerhetjük meg a Hortobágy (HNP) élőhelyeinek Protozoon faunáját. A HNP különböző területein kialakult asztatikus és szemisztatikus kisvizeiből Szabó vizsgálatai során 163 Ciliata faj, a talajokból 38 csillós faj került elő. (A kisvizekben 16, a talajokban 6 faj és egy nemzetség volt új a magyar faunában!) A Ciliata állományok faji összetétele, struktúrája alapján bebizonyosodott, hogy a HNP esetében a szikes jelző egyértelműen csak a HNP vizsgált talajaira használható maradéktalanul, hiszen a területen kialakuló kisvizek az év folyamán tartósan híg (B-á oligohalobikus, Na-HC0

3 iondominanciájú) szikes jellegűnek tekinthetők, melyek csak a töményedés, kiszáradás időszakában válnak igazán (oligo-B mczohalobikus) szikessé. A Velencei tó és a Fertő tó Protozoonjairól semmit sem tudunk! A rövid (természetesen a teljesség igénye nélkül) áttekintésből látszik, hogy a szikes biotópok kutatása mind faunisztikai, mind ökológiai szempontból már eddig is sok új és érdekes eredményt produkált. A kutatások kronológiáját áttekintve szembetűnik, hogy a hidrobiológiái vizsgálatok a (tipikus) szikes területeken (pl. a SzegedKecskemét környéki székekben) már 20-30 éve megszakadtak. A Velencei-tó és a Fertő-tó kutatása sem rendszeres, nem kielégítő (egyik élőlény csoport vonatkozásában sem!) A Hortobágyon (itt HNP) a Természettudományi Múzeum munkatársai által végzett korábbi átfogó vizsgálatok is már több, mint tíz évesek. Annak a néhány ambiciózus kutatónak (pl. Andrikovits S., Bartalis É., Bérezik A., Dévai Gy., Dinka M., Felfoldy L., Forró L., Gulyás P., Lakatos Gy., Padisák J., Szabó A. stb.) a tevékenysége sem csökkenti azt az elmaradást, amely ezen a területen (minden élőlénycsoport vonatkozásában) egyre inkább felgyűlik. Sajnos, az elmúlt évtized csapadékhiányos időjárása miatt a szikes kisvizek, vagy akár a nagyobb víz gyűlemek (székek) vízforgalma is jelentősen megváltozott, így ezek kialakulása és fennmaradása veszélybe került. Ezért ezeket az eltűnő szikes biotópokat egy átfogó, a szakemberek széles körét érintő program keretében - természetesen az MTA, az OTKA, a KTM, az OMFB hathatós anyagi támogatásával - feltétlenül szükséges és elengedhetetlen kutatni. Tudjuk jól, hogy a magyar szikes biotópok biológiái-hidrobiológiái kutatása a magyar biológus cs hidrobiológus társadalomra vár. A mi kötelességünk ezeknek a kutatásoknak a mielőbbi elvégzése. Irodalom: Arany S. (1956): A szikes talaj és javitása. Mg. Kiadó Budapest Bérezik A. (1993): About the thermic conditions in sediment-water zonc of shallow lakes in Hungary. Opusc.Zool.Bp. 26: 53-60. Dvihally Zs. (1957): Szikes tóvizek kémiai összetételének évszakos változása. Hidrol Közi.4: 316-323. Getei J. (1950): Die Marynidae der Sodagewásser in der Nahe von Szeged. Hidrol.Közl. 30:107-118. Kiss I. (1959): Adatok a Szeghalom környéki szikes vizek mikrovegetációjához. Szegedi Ped. Főisk. Évk. 5: 39-66. Megyeri J. (1963): Vergleichende hydrofaunistische Untersuchungen an zwei Natrongewlssern. Acta Biol. Szeged. 9: 207-218. Ponyi J. (1956): Die Diaptomus-Arten der NatrongewSsser aul der GroBcn Ungarischen Tiefebene. Zool. Anz. 156: 257-271. Stiller J. (1963): Zur Limnologic der Natrongewisser Ungars. I. Der Natronsee Nagyszék und seine Peritrichcn Fauna. InL Rev. ges. Hydrobiol. 48:603-612. Szabó A. (1995): A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) szikes biotópjainak mikrofaunisztikai (Protozoa, Ciliata) kutatása. I. Szikes talajok protozoológiai vizsgálata. DATE. Tud. Közi. 31: 13-22. Uherkovich G. (1970): Bcitrtge zur Kenntnis der Algenvegetalion der Nátron-(szik)-Gew4sser Ungars. II Kieselalgen aus dem Teich Ószeszjék. Acta Biol. Szegcd.16: 99-108. Varga L (1960): Egy hortobágyi degradált (szologyosodott) szolonyec talaj mikrofaunájáról. Agrokémia és Talajtan. 9: 211-225. Rcview and future tasks of the rcscarch of salinc biotopes in Hungary András Szabó Department of Pedology and Microbiology, Agriculíural University of Debrecen The largest, continuous salinc areas of Europe can 6e found in Hungary. The scientific studies of these extreme biotopes (water, soil) resulted in a series of new and interesting taxonomical, ecological and hydrobiological results. In the last decades the research of these areas has fallen into the background or was completely missing, hence detailed, systematic and comparativc studies on saline biotopes should be one of the most important tasks of the ncar future. The importance of this is alsó emphasized by the fact that as a consequence of the meteorological conditions of late years the water regime of the characteristic small water bodies of these areas has completely changcd, so they are in danger. Hence the majority of these areas can be found in the National Parks or other protected areas, the restart of this research is of national interest. This work should be implcmented by the community of the Hungárián biologists-hydrobiologists (oceasionally in cooperation with foreign experts) with the financial support ofthe responsible governmental bodies (Ministry of Environment, National Committce for Technical Dcvelopment), scientific organizations (Hungárián Academy of Sciences), funds (National Scientific Research Fund) and others, including Hungárián and foreign sourccs.