Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)
101 Az integrált termelés hatása a planktonszerkezetre a kolopi tógazdaságban Pekli József Zsuga Katalin Gödöllői Agrártudományi Egyetem Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szolnok Bevezetés A Kolopi Tógazdaság a Tisza régióban, Tiszasüly községben található. Területén eredetileg rizsföldek üzemeltek, amelyeket átépítve a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezet alakított ki halgazdaságot. 1993-ban került sor a tiszasülyi Béke-Barátság MgTSZ, majd 1994-ben a Palotási ÁG halastavainak privatizációjára. A tógazdaság tápvizét a Jászsági csatorna-rendszerből kapja. A Jászsági főcsatorna a Kiskörei-tározóból kiágazó egyik legnagyobb öntözőcsatorna, amely mellékágaival együtt a környező mezőgazdasági területeken a tenyészidőben fellépő öntözővíz és halastó tápvíz igények kielégítésére létesült. A vízellátás a tenyészidőszakban (március első felétől - október végéig, november elejéig) biztosítja a csatornarendszerhez tartozó területek öntözővíz és halastó tápvíz igényeinek kielégítését. A főcsatornába leadott vízmennyiség általában 2-5 m'/s között van, a nyári időszakban ettől gyakran jóval nagyobb értékek biztosítják a fokozott vízhasználati igények teljesítését, míg tavasszal a kisebb mértékű vízbetáplálás jellemző. A csatorna-rendszer vízminősége halastavi hasznosítás szempontjából jónak mondható. Az elmúlt években több komponens esetében koncentráció csökkenés figyelhető meg (pl. sótartalom, összes keménység, ammónium tartalom stb.), ami kedvező változást jelent. A víz a minimum, maximum valamint az átlag-értékek figyelembe vételével az esetek többségében I osztályú minőségű, néhány alkalommal fordult csak elő II. osztályú vízminőségi állapot néhány tényező (oldott oxigén, nitrit, oldott ortofoszfát tartalom) tekintetében. A tógazdaságban a halászati tevékenység mellett Magyarországon egyedülálló technológiájú sertéstenyésztés is folyik. A sertés hígtrágya a víz fölé épített létesítményből közvetlenül az I. sz. halastóba kerül, ahol a folyamatos természetes trágyázás szerepét tölti be. Anyag és módszer A Kolopi Tógazdaság bruttó területe 64, nettó vízfelülete 58 ha, amely 11 különböző méretű tó között oszlik meg. A vízellátás gravitációs, szivattyúk alkalmazására kizárólag a keltetöház igényeinek kielégítése céljából kerül sor. A vizsgálatokat a feltételezett vízminőség-változásokat várhatóan leginkább jelző pontokon; ill. a termelés szempontjából fontosnak ítélt helyeken végezzük. 1996 májusától kezdődően plankton ellenőrzést végzünk a gazdaság különböző víztereiben Jelenleg 4 ponton történik mintavétel, melyek a következők: 1. A Jászsági főcsatornából kiágazó J-III-2 csatorna, amely a tógazdaság vízigényét biztosítja 2. A sertés hígtrágyát befogadó halastó (I. tóegység, felülete 22 ha) 3. A keltetőház (halszaporítás, ivadéknevelés) vízellátását biztosító csatornaág 4. A gazdaságból elfolyó víz a Dobat főcsatornába való torkolat előtt. /. táblázat A kolopi I. sz. tó népesítési irányszámai A tó felülete: 22 ha. A népesítés ideje: 1996.04.22-05.10 Faj Kihelyezett korosztály Átlag súly (g) Darab szám Összes súly (kg) Népesítés (kp/ha) Ponty Egy nyaras 28 172 678 4835 219 Ponty Anyajelölt 3000 100 300 14 Koi Anyajelölt 1200 70 84 4 Amur Egy nyaras 23 4326 995 45 Amur Anyajelölt 2200 70 154 7 Fehér busa Egy nyaras 12 12500 150 7 Pettyes busa Egy nyaras 10 11000 110 5 Pettyes busa Két nyaras 270 7988 2157 98 Összesen 247666 8785 399 2. táblázat A sertés istálló népesítési és trágya kibocsátási, valamint a halastó takarmányozási irányszámai. (1996. március - szeptember ) Hónap Darab Összes élő tömeg Becsüli friss, almos trágya (az. éld tömeg kb. 6 %-a) Halastavi vegyes takarmány Hónap Darab (kg) (kg/nap) (kg/hó) (kg/hó Március 16 770 46,2 1386 Április 18 1148 68,88 2066 Május 19 1516 90,96 2729 1750 Június 23 1680 100,8 3024 7300 Július 56 3015 180,9 5427 19600 Augusztus 60 3606 216,36 6491 32000 Szeptember 97 4769 286,14 8584 16300 A vizsgálatok során a fitoplankton és zooplankton mennyiségi és minőségi változásait, a plankton-szerkezet alakulását kíséijük figyelemmel. A fitoplankton vizsgálatok Lugol-oldattal tartósított merített mintákból történnek, a zooplankton vizsgálatokhoz pedig általában 20 liter vizet szűrünk át 45 n.m lyukbőségű selyemszita planktonhálón. A mintákat a helyszínen tömény formáimnál tartósítjuk megközelítőleg 4-5 %-os végkoncentrációra, esetenként élő minta feldolgozására is sor kerül. A mintavételeknél levegő - valamint vízhőmérséklet mérésekre is sor került valamennyi jelzett helyen, és a szokatlan időjárási körülmények (pl. szél, hullámzás, borultsági állapot, eső) is, mint lényeges befolyásoló tényezők, feljegyzésre kerültek.
