Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

99 Zygnematacae nagyobb arányban (erjedt el. A kialakult tö/eglápos tó rendkívül sekély volt, az esetenként beszáradó tőzeglápon Calluna vulgáris L. élt. A l)ryas II 1.-ban (10 800 - 10 000 év BP) cs a llolocéu kezdetén (Preboreális, Pinus-lietula vegetációs fázis, 10 000 - 9 000 év B.P.) a Keszthelyi medence területe szárazulat volt Holocén [Ijbóli vízborítás (Boreális, Corylus vegetációs fázis, " 500- 9 000 év HP.) A Doreális egy kezdeti nedvesebb és egy későbbi szárazabb időszakra tagolódott. Nagvméilckii hőmérséklet és csapadékeinclkedés következtében a terület újból viz. alá került, majd fokozatosan ismét elsekélyesedett. A kezdetben mezo-euüof minőségű víz eutroffá vált A kezdeti idŐszakban a plankton-társulásban a Botryococcus braunii Kiilzg., és a Pediastrum boryanum fl'urp). Menegh. dominált, a vízben gyökerezők közül pedig a Myriophyllum spicalum L. szaporodott fel (Gulyás P. 1983). A litorális zóna keskeny lehetett, melyet a Phraginites austrolis (Cav.) Trin. és a Rorippa amphibia Bess. alkotott. A szárazabbá válás és további melegedés hatására a víz eutrofizálódása fokozódott, amit a Pediastrum simplex Meyen, és Typhaceae hirtelen és nagyarányú elterjedése igazolt (Kovács M. 1992). Az időszak végén a Pediastrum simplex Meyen vált egyeduralkodóvá, a nádas eltűnt és helyet az égeres foglalta el. A toxikus Cyanophyceae 1-2 példánya is megjelent (HajósM. szóbeli közi.) li-ir T-m IH-:ií Wir,lft Ml As IkI|« H.,.(ulla-I •« , I rí "f 1. ábra. Környezet-földtani munkák a Balatonon 5nib.-»ll»»ll is n i Alldhl ü^jiir). WdnLínl iM/Jrjd* li/tfüp I. b*l»LulJl kcrdclt I Szubirktikui ftnyó-njk kor V//

\ MigliUny 2. ábra. A Keszthelyi-medence őskörn) További sekélyesedés (Atlanti, Quercus vegetációs fázis, 7 500-5 100 év. B.P.) A hőmérséklet tovább emelkedett, a nádnak és már a sásnak is csak elszórt egyedei voltak. Az elsekélycsedés a nyíltvízi hínárfélék (Myriophyllum spicalum L. és a Potamogetonaceae) ritkulásában is megmutatkozott. Az időszak kezdetén állandó sótartalmat igénylő kovaalgák jelentek meg (pl. Anomoeneis sphacrophora (Kütz.) Pfiíz). Ay. Amphora communata Grun., a sok szivacs!ü és héjtöredék a víz kis mélységéi, a Synedra ulna (Nitzsch) E. pedig a víz eutrof állapotát igazolta. A nyíltvíz kialakulása és a részmedencék egyesülése (Szubboreális, Quercus/Fagus vegtációs fázis, 5 100-2 500 év B.P.) A • Ailanii B -Doicilii eti fejlődése a Tó-31. sz. fúrás alapján Erre az időszakra tehető a részmedencéket elválasztó gátak abráziója és az egységes Balaton vízfelület kialakulása. A növekvő csapadék hatására a víz mélysége megnőtt és felszaporodtak a nyíltvízi hínárfélék (Myriophyllum spicatum L., Potamogeton natans L.). A víz mozgatott volt, megjelent a Nuphar és eltűnt a Nymphaea. A Pediastrumok uralmát a Botryococcus váltotta fel. A kovaalgák is a víz mélyülését (Melosira ambiqua (Grun.) O. Müll., M. granulata (E.) Ralfs), csökkenő trofitást és sótartalmat, továbbá alkáli kénüiatású nyit vizet mutattak (pl.: Navicula oblonga Kütz ). Az ostracoda faunában a rendkívül magas egyed és taxonszám (pl. Candona (Candona) negleeta Sars, Cyclocypris) alapján szintén nyíltvízhez közeli állapotot feltételeztünk.