Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)
3. szám - Deák Antal András: Tudósok és művészek Luigi Ferdinando Marsigli szolgálatában
163 Tudósok és művészek Luigi Ferdinando Marsigli szolgálatában Deák Antal András Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény 1054. Budapest, Alkotmány u. 27. Kivonat: A 17-18. század fordulójának talán legszínesebb tudós egyénisége volt Luigi Ferdinando Marsigli. A mindent meghódítani akaró katona-lelkülete a természettudományok legkülönfélébb területeire csábította. Közben kiváló érzékkel ki tudta magának választani a legjobb "tiszteket": tudósokat, művészeket, mérnököket. Nem alkothatunk tehát igaz képel Marsigli tudományos munkásságáról és életművéről mindaddig, amíg a közreműködői által elvégzett munkát nem ismerjük. Ez indított bennünket arra. hogy emberi kapcsolatait a hozzá írt levelek tükrében is megvizsgáljuk. Vizsgálódásunk fókuszába a "Danubius Pannonico-Mysicus"-szal összefüggésben lévő írásokat állítottuk Ezen belül részletesebben németországi kapcsolataival foglalkozunk, de röviden szólunk már országok tudósaival való levelezéséről is azzal a szándékkal, hogy érzékeltessük. milyen széleskörű, gondos információ-gyűjtés előzte meg és kísérte élete fo müvének írása, majd pedig kiadásra való előkészítése folyamán. Kulcsszavak: vízügyi történelem, térképezés, hidrológia. I. rész: Német tudósok és művészek Marsiglihoz írt levelei A publikáció mostani. I. részében bemutatásra kerülő levelek többségéi Marsigli Németországból, mégpedig Nürnbergből kapta. Közülük a legfontosabbak azok, amelvcket Georg Christoph Eimmart' és Johann Chrisloph Müller 2 küldött. 1696. május 10-én hallunk először egészen határozottan a Duna-monográfia elkészítése körüli gondokról 3. Eimmart leveléből az derül ki, hogy könyvéhez Marsigli igazán jó. megbízható művészeket és rézmetszőket keres. A levél írója szerint azonban ilyeneket Bécs környékén nem találhat, csakis Nürnbergben! Három kérdésre válaszol: I Nem lehetne-e néhány jó művészt Bécsbe vinni? - Válasz: Nürnbergben van ugyan 4-5 erre kiválóan alkalmas ember, de ezek nem hajlandók ilyen messzire költözni, és nem is tűrnék az ezzel járó kötöttségeket. Egy ilyen átköltöztetés semmi jóra nem vezetne. 2. Mennyibe kerülhetne? - Válasz: Pontosan megmondani nem lehet, de egy példával megpróbálja érzékeltetni Von Sam. Puffendorf művének 150 db táblája Franciaországban 8.000 florénába került. 3. Szükséges-e. hogy egy valaki koordinálja és felügyelje a munkát? - Válasz: Igen. ő - Eimmart - fölvállalja ezt a feladatol. 1 Az 1698. április 14-i Eimmart-levélből arra lehet következtetni, hogy Marsigli döntött a Danubius ábráit Nürnbergben készítteti el 5. A kulcsembere G. Chr. Eimmart lett. A szükséges lemezek számáról, az előre látható költségekről, valamint a nyomatok számára szükséges papírról esik szó a május 9-i levélben''. Május 21-én térképnyomatokat és egy madár ábráját küldi meg azzal, hogy ha jól megfizetik készítőiket, különb nyomatokat is kaphatnak 7. Június 11-én a helyben gyártott papírból küld mintát, és kéri a Danubius könyv tervezett méretét, formátumát. A papír árát még nem ismeri 1*. November 21-én a "Halak", a "Madarak" és a "Római emlékek" kötetéről küld költségbecslés! - 2.000 florénából megoldható. Az üstökös észlelésében a kedvezőtlen időviszonyok megakadályozták'^. Időben a Duna-monográfiára vonatkozó legközelebbi levelet 1700. szeptember 3-ról találtuk. Ebben Sturmius azt írja, hogy látta a (Danubius) Prodromus-ál Eimmartnál, és hallotta, hogy kiadásához már csak néhány ábra rézbe metszése hiányzik. Levélben is biztatta Eimmartoi, hogy az üggyel kapcsolatban Schoderrel vegye fel a kapcsolatot'". Az 1701. esztendő első felében írt levelekből még semmi fontosat nem tudunk meg a Danubius sorsál illetően. Joli. Paul Würstbain könyvet ajánl a gombákról, valamint könyvtára katalógusát küldi" Ugyanezen a napon feladott Eimmart-levélből viszont arra lehet következtetni, hogy már elkezdődött a nagy munka, már dolgozik az Antiquitások kötetén' 2 Július 9-én azt ígéri, hogy a kötettel nemsokára elkészül 1 1. Július 23-ra a "Római régiségek" ábráival végzett, sőt a magyarországi vár és romtöredékckből két ábrát is rézbe metszett". Augusztusban négy levelet küldött Eimmart Marsiglinak. A rovarok ábráinak rézbe metszésén dolgozik. "Nem látványos, de nagyon fárasztó munka" - panaszkodik. 12 rovar nyomatát megküldte, valamint postázta a "Prodromus"-t a holland könyvkereskedőknek és Párizsba 1 5. Egy másik levélből az derül ki. hogy Marsigli hiányolja a "Római emlékek" kötetből a Traján-hídat. Eimmart mentegetőzik, hogy azt ő nem is látta. Nála csak a "Geográfiai kötetbe" tartozó két nagy térkép maradt, melyeket még rézbe kell metszenie. Ugyanennek a levélnek az elején a képet kissé összekuszáló mondattal találkozunk. Eimmart ugyanis azzal kezdi, hogy megkapta Marsigli azon levelét, melyben azt kívánja, hogy H. Fleischmann a "Halak" kötetének többi ábráját vésse rézbe"'. Sajnos a későbbi levelek információi sem elegendőek ahhoz, hogy egyértelműen eldönthessük, vajon csak halakhoz tartozó feliratoknak a rézbe véséséről van-e szó.
