Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)
2. szám - Forgóné Nemcsics Mária: A meliorációs beavatkozások hatása a talajok vízgazdálkodására és sóforgalmára
FORGÓNí. NKMCSICS M.: A meliorációs beavatkozások halása 87 Sóösszcgck alakulása 1982. ápr.- 1990. szept. 6. sz. minta Ossstí sairtikek [t/ha I tilevet csapadekot* I eg Imml 1912'ni 1911. I9IS 1916 1917 1911 1919 1990 nr tit 1/ til »/ Hl />/ Ul nyül n/tit t\f Hl t\f >•! »/ t'l d] csapodék mm tÜJ attiet tóir léket t/ha nfrn mintarétal Sittel tn/iri télér regén t,-9.hil tél m mintarétil tarasssal ttili lélér régén 10-3.hil Somerleg Több éves 1982-90 tavasz cm 0 iC I 0 12 0 • Globális mért tg l-sflrmr 4 2-0.2 t s- t/ha Hódmezővásárhely 19S2-90 ősz í. sltlrény 2-0. 2 i t I 20 10 - 0. 10 20 II.ISI -i.79 n.97 Jelm ag yarázat: DUÓ Kitüalódás (=3 felhalmotidit E0 ítilrih/en btliili simaigas 4. ábra A 6. sz. szelvény több éves őszi és tavaszi sómérlegei, a csapadék - összes sótartalom alakulása A globális sómérlegek alatti szám a kilúgzódás (-), vagy a felhalmozódás (+) mértékét adja meg t/ha-ban. A zárójelbe írt szám a sóforgalmi hányados. Vizsgálataink során elkészítettük - 1982-90 között az egymást követő téli és nyári félévek, a rövidebb időszakokra vonatkozó - egy-, két- illetve három éves-, valamint a hosszabb időszakokra vonatkozó - 1982-87 illetve 1982-90 évek közötti - sómérlegeket. A nagyszámú vizsgálati eredményből és ábrákból csak a legjellemzőbbeket mutatjuk be, amelyek a legjobban szemléltetik a sóforgalmi változások mértékét és irányát. A kémiai talajjavítással egyidejűleg elvégzett talajcsövezés jelentős hatást gyakorolt a talaj sóforgalmára. A talajcsövezett területeken az első évben a szerkesztett sómérlegek szerint a kilúgzódás volt az uralkodó folyamat. A vizsgált időszak alatt tapasztalható szárazság miatt nyaranta folyamatos vízpótlás történt a drénrendszeren keresztül. Ennek hatása megmutatkozott a sómérlegek alakulásában. A víz visszaduzzasztásával a mélyebb szintekből a sók felemelkedtek, a talajok visszaszikesedtek (1-2-3. szelvény). Az 5-6-7. szelvényekben - nem történt vízpótlás 1982-90. viszonylatban ősszel felhalmozódást, tavasszal kilúgzódást tapasztaltunk. Ennek oka, hogy a téli csapadékok hatására keletkező többletvíz a dréncsöveken keresztül eltávozik, melynek hatása a tavaszi sómérlegek által tanúsított sókimosódás. Az őszi sófelhalmozódás magyarázata az, hogy a vizsgált időszak utolsó éveiben tapasztalható szárazság hatására a talajban levő víz felfelé áramlik. A 4. szelvény a vizsgált terület magasabban fekvő részén található, ahol vízpótlás csak a tenyészidőszak elején történt. Itt az őszi és a tavaszi vizsgálatoknál is a kémiai talajjavítás és a talajcsövezés hatására még mindig jelentős mértékű az oldható sók kilúgzódása (24,1 t/ha). Az 1., 4. és a 6. szelvény több éves - 1982-90. - őszi és tavaszi sómérlegeit, valamint a csapadék-összes sótartalom alakulás folyamatát szemlélteti a 2., 3. és 4. ábra. 4.2. Változások a talaj pórusrendszerében A beavatkozások hatására a talajok fizikai, illetve vízgazdálkodási tulajdonságai kedvezően alakullak. Az altalajlazítás után a talajok térfogattömegc csökkent, az összes pórustérfogata megnövekedett. Megszűnt a talajok rossz vízáteresztő képessége, kedvezőbb lett a lcvegőgazdálkodása, amely lényegesen fokozta a kötött talajok termékenységét. A pórustérfogat és ezen belül a gravitációs hézagtér növekedése kedvezően befolyásolja a talajok tápanyaggazdálkodását, víz- és sóforgalmát. 4.3. A terméseredmények alakulása A meliorációs munkák befejezése óta búzát, kukoricát, silókukoricát, napraforgót és lucernát termesztenek a területen. A növények öntözése - a terület egy részén víz-visszatáplálással történt. A drénhálózat kétfunkciós alkalmazása - víztelenítés, vízpótlás - kedvező hatással volt a termésbiztonságra, de egyes növényeknél a terméseredményekre is (pl. kukoricánál 50 %-os termés növekedés). Az 1981-90. években a beavatkozások hatására a gazdaságban átlagosan 52 GE/ha terméseredményt értek el, ami a meliorációt megelőző 5 év eredményeihez képest 62,5 %-os javulást jelent. Ez a javulás valószínűleg elsősorban a melioráció javára írható, de nyilvánvalóan nagy szerepe van ebben bizonyos fajtamódosításoknak, az agrotechnikai fejlődésnek és a gazdálkodási színvonal növekedésének is. Összefoglalás Vizsgálatainkat az 1981-90. évek között a hódmezővásárhelyi "Rákóczi" Mgtsz, területén végeztük, melynek területéből 1016 ha komplex meliorációja készült el. 1979-80-ban mélylazítással egybekötött meszezéssel történt a talajok javítása, a talajvízszint süllyesztése, illetve megfelelő szinten tartása céljából mezőszerű drénezést végeztek. A beavatkozások hatásait röviden a következőkben foglalhatjuk össze: - Az első években a változás a talajok sómérlegeiben, pórusrendszerében - megnövekedett az összes pórustérfogat, ezen belül a gravitációs hézagtér - és a terméseredmények tekintetében is egyértelműen kedvező volt.
