Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

2. szám - Dóra Tibor: Folyami vízlépcsők környezeti hatásai a kiskörei vízlépcső 18 éves üzemi tapasztalatai alapján

IXJRAT.: Folyami vízlépcsők környezeti hatásai 81 földeket. A duzzasztás is hasonló hatást idézett volna elő. aminek megakadályozására a duzzasztással érintett töltések, vagy a magas vezetésű öntöző főcsatornák mentén szivárgó csatornák létesültek, esetenként a vízvezető rétegbe nyúló kutakkal kiegészitve. Az elkészült szivárgó csatorna rendszer igen hatékonyan segítette elő az optimális talajvízszínek előállítását, és a fakadó vizek maradéktalan megszüntetését A szivárgó csatornák egyúttal a belvizek fő befogadói is, így a hozzájuk gravitáló belvizeket megnövelt szivattyútelcpi kapacitással lehet a Tiszába emelni. Ott, ahol a szivárgó csatornák megépültek, és megépítették az azokba közvetlenül csatlakoztatható üzemi belvízhálózatot is, a parti 1-2 km-es sávban a belvízi helyzet a kiskörei rendszer megépítése előtti állapotokhoz képest javult. Távolabb csak akkor volt javulás, ha a szükséges meliorációs intézkedéseket megtették, s ennek keretében megépítették és működtettek a vízelvezetés üzemi létesítményeit. . . SCO;. . •• 1COO 12. ábra. Talajvizhelyzet a tározó mentén 1.Legnagyobb vízszint és talajvíz nyomásszint természetes állapotban 2 Legkisebb vízszint és talajvíz nyomásszint természetes állapotban 3 Közepes vízszint és talajvíz nyomásszint természetes állapotban 4.Legnagyobb vízszint és talajvíz nyomásszint duzzasztoU állapotban, megcsapoló csatornával 5 Legkisebb vízszint és talajvíz nyomásszint duzzasztott állapotban, megcsapoló csatornával 6. Közepes vízszint és talajvíz nyomásszint duzzasztoU állapotban, megcsapoló csatornával 7. Talajvíz kutak 8. Töltés 9. Megcsapoló csatorna 10. Terepszint Az éghajlati viszonyok és a mikroklíma A kiskörei rendszer térségében az éghajlati viszonyok ugyanazok maradtak, mint korábban. A tározó környezetében az összefüggő, nagyobb és hosszú időre állandósuló vízfelület hatására a mikroklímát illetően változások következtek be. A tározó környezetében a hőmérsékleti átlag 0,3-0,4 fokkal nőtt, a hőmérsékleti szélsőségek csökkentek, s csökkent a fagyos-, valamint a hőségnapok száma is. A légnedvesség értékei nagyobbak lettek, a potenciális párolgás mértéke kisebb lett a tározó felett, és annak 2-3 km-es sávjára kiterjedően. Mindez az érintett területeken lassítja a talaj kiszáradását, és enyhítheti az aszályt. A csapadék összegei alapján azonban a hatásterületen az aszály-veszélyeztetettség változatlan. A kiterjedt vízfelület nyugodt időjárási viszonyok mellett helyi légcirkulációt eredményez, s a tározó felőli szélirányok megnövekedése tavi szél kialakulására utal. Talajtani és termőhelyi viszonyok A térség talajai az Alföld jellegzetességeivel rendelkezve - a terület egyharmadát kitevő magasabb fekvésű és mélyebb termő rétegű mezőségi talajoktól eltekintve talajtani, éghajlati és vízháztartási okokból erősen kedvezőtlen adottságúak. A Tiszához csatlakozó területeken különböző minőségű és vastagságú vízvezető rétegek között és fölött változó vastagságú kötött rétegek helyezkednek el. A jobb parton a kötött fedőréteg vastagabb, vékony, beékelődő vízvezető rétegekkel. A bal parton vékonyabb 2-5 m-es fedőréteg alatt viszonylag egységesen 5-10 m vastag vízvezető réteg található. A terep alatt 8-10 m mélyen beágyazott medrű Tisza a felső vízvezető réteggel közvetlenül kommunikál. A tározó és az öntöző főcsatornák mellett elhelyezkedő területek talajtani szempontból fontos problémája a duzzasztás és megcsapolás következtében előállt új nedvességforgalmi állapot, és ennek következtében megváltozó oldható só-forgalom. Tudott, hogy az Alföld talajainál a másodlagos szikesedes lehetőségei adottak. A duzzasztás előtt, valamint a duzzasztási időszakot követően készült genetikus talajtérképezés talajvizsgálatainak összehasonlító elemzése alapján megállapítható volt: - A tározóhoz és az öntöző főcsatornákhoz közeli, mintegy 500 m-es sávban a sótartalom, a szódatartalom és a lúgosság csökkenése tapasztalható - ami egyébként igen kedvező. - Az öntözőcsatornák menti térségben megfigyelhető a réticscdés folyamata - amelynek terjedése nem kívánatos. - A tározótól és az öntöző főcsatornáktól távolabbi térségben jelentkezik a szikcsedés - nő az oldható sótartalom, a szóda tartalom, a pH érték. A sótartalom vizsgálatai mutatták hogy az állandóan nedvesen tartott talajokban nem következik be sófclhalmozódás. vagy annak mértéke igen csekély. A talajok ismételt nedvesedése és kiszáradása növeli a sófclhalmozódás mértékét. A talajok nedvesen tartásával, az erős kiszáradások megakadályozásával, a szivárgó rendszerek felé történő, döntően lefelé irányuló vízmozgással a tározó menti területeken a talaj sótartalma kedvezően alakult. Agro-ökopotenciál vizsgálatok alapján állapították meg. hogy a szántóföldi kultúráknál (a cukorrépa kivételével) ez lényegesen növekedett, s a kihasználtság növekedése növelte a termésbiztonságot is. A kiskörei folyami vízlépcső közvetlen környezeti hatásaira vonatkozó összehasonlító vizsgálatok eredménye végső értékelésben tehát mindenhol pozitív volt, azokat igazolva, akik erre. s nem "környezeti károk"-ra számítottak. A közvetett, regionális hatások és hasznosulások rövid összefoglalása Az elkészült létesítmények előirányzott és megvalósított műszaki paraméterei megfelelő biztonsággal szolgáltatják a célkitűzésekben meghatározott teljesítményt,