Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)
2. szám - Zsuffa András: A vízgazdálkodás és az esztétika kapcsolatai (Környezeti és műszaki szempontok vízellátó és elosztó rendszerek tervezésénél)
/.SU1TA /V: A vi/j!«/<liilk<xl;is cs .1/ cs/lclikn k;n*js<>liilai 67 I.' míiyás vörösmábvAiiy viseckJoi ffRKIJLCS KurjA ÉS XIX szazaoi PiitntrvAí; vni inj,in III. képsor. Mátyás király kúljai A XIX. században azonban a vízigények alapvetően megnövekedtek. A víztároiás szükséglete megsokszorozódott. A vizet nem lehetett már kisméretű edényekben tárolni. Az ipari forradalom korszakában megjelent a nagy mennyiségű "ipari víz" fogalma. Föltalálták a betont cs a vasbetont. így megnyílt a lehetőség nagy vízmennyiségű víztárolók létesítésére. Új föladatként jelentkezett a nagyméretű víztisztítás és szennyvízkezelés. Mindez megszüntette a régi kézműves jellegű, művészi értekeket cs ezek hclycbe újat csak keveset hozott. Utcai díszkulak, ivókutak helyett a víz lakáson belül is megjelenik a vízvezetéken keresztül, konyhákban, fürdőszobákban. Kézműves megmunkálás helyett iparilag gyártott csaptclcpck tömegtermékei árasztják cl a világol. Ez is kielégíti a tisztálkodás, főzés, tehát az ivóvízellátás funkcióját, a lakások azonban inkább komfortosak, összkomfortosak, mint otthonosak lettek. A művészi kivitel helyett megjelennek a vásári ötletek, a reklámok szenzációi: a hintázó fürdőkád, a hajat kímélő tusoló slb. Kétségtelen azonban az egészségügy fejlődése, amelynek a pestis járványok megszűnése a legnagyobb eredménye {VI. képsor). Ma kútnak nevezzük a folyópart mcnlén sorakozó, a szűrőrétegbe fúlt víznyerő helyeket, amelyeket megközelíthetetlen védőövezet őriz. Meg kell említenünk a gyáriparosok egy sikertelen kísérletét: A század elején használatos Ulbrích katalógus épületgépészeti szerelvényei közöli találhatók díszkulak, szökőkutak lakásban elhelyezhető méretben. A nagy mennyiségi vállozás tehát megszüntette a régi szokásokat. A nagy méretű "durva" vasbeton víztárolókai legföljebb eltüntetni, föld alá helyezni lehet, hogy alakjuk, tömegük nc zavarja meg a tájat, természetet. Erre igen szcp példa a Gellért-liegy oldalába bcmélyílcll 2 x 40 000 iii^-cs tároló medence. Ennek tetejére jól megtervezed sziklakert az egész létesítményt "beleolvasztja" a tájba {VII. képsor). Budapest víztisztító létesítményei közül kiemeljük a Ráckevén megvalósult víztisztító müvet, amelynek vasbeton előregyártóit elemekkel készült létesítményei világviszonylatban is egyedülállóak. A monolit vasbeton medencéket előregyártóit "épületburok" foglalja magába {VII. képsor). Századunk második felélői kc/dvc szemünk elé tárul