Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

1. szám - Jaskó Sándor: Folyóvízi lerakódások a Dráva mentén

JASKÓ S.: Folyóvízi lerakódások a Dráva mentén 45 gyedidőszakban is jelentősen aktívak voltak. Ez utóbbiakat már több szerző is leírta (Moldvay L. 1964, Szabó P.Z. 1957, Forgó L. et al. 1966, Kretzoi M. 1955, Kretzoi M - Pécsi M. 1982). Területünk uralkodó szerkezetei nagyformája a Dráva-árok, amely 30-40 kilométer széles és mintegy 80 kilométer hosszúságban ÉNy-ról DK felé halad Koprovnica és Virovitica irányában. A Dráva-árok délnyugati ÉNy i Köszönetnyilvánítás A tárgyalt témára vonatkozó vizsgálataimat az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával folytattam a Magyar Állami Földtani Intézetben (OTKA témaszám: 4516). Lehetőségem volt a Magyar Geológiai Szolgálathoz tartozó Országos Földtani Adattártxm található különböző kéziratos fúrásadatok és szakvélemények tanulmányozására is. A kutatómunkámhoz kapott támogatásért ezúton is köszönetemet fejezem ki a felsorolt intézményeknek. Irodalom Babic Z. - Zakarun I. - SokácA. - Mraz V. 1978: O geologij kvartemilt naslaga poijeqa rijeke Drava. - Geol.Ves.Vol. 30:43-61. Bohrt P.- Mersich P. 1990: A gyurgyeváci tervezett Dráva vízlépcső földtani hatásvizsgálati és prognosztikai kérdései. - Kézirat. MGSZ Ad: Ter 15165 Chikán G. 1990: Áttekintés a tervezett gyurgyeváci vízicrömü magyarországi hatásterületén elvégzendő földtani alapkutatás feladatairól. Kézirat MGSzAd. Ter 15229. Cossuta M. - Alliquander K.-né - Nagy P. - Bernálh Z. 1981: Gyékényesi kavicskutatás. Felderítő kutatási jelentés. - Földmérő- és Talajvizsgáló V. Kézirat MGSz Ad: Ter 11638 Forgó L .-Moldvay L. - Stefanovics P. - Wetn Gy. 1966: Magyarázó az L-34-XIII. Pécs térképsorozathoz, pp. 1-196. MÁFI kiadása Franyó F. 1991: A zalai vízkutató túrások földtani-vízföldtani kiértékelése. - F.Int.Évi Jelentése 1989-ről: 85-111. Havas P - Joó 71- Bárdossy Gy.-né - Keszey T. 1978: A Dráva-Muravölgyi földerítő kavicskutatás földtani jelentése. - Bányászati Tervező hit. I-V. Kézirat MGSz Ad: Ter 7544. JaskóS. 1988: A Magyar Középhegység neogén rögszerkezete. - Földtani Közi. 118:325-332. szegélyét egy jelenleg is igen aktív szeizmotektonikai zóna alkotja. A Dráva-árok főleg a miocénben és a pliocénben keletkezett. De a besüllyedő mozgás kis mértékben tovább folytatódott még a neogén után is. Ezt az bizonyítja, hogy az árokban mindenütt jóval vastagabb negyedidőszaki folyami lerakódások vannak, mint a peremvetők túloldalán fekvő, magasabb helyzetben maradt területeken. DK 0 Juhász Gy. 1994: Magyarországi neogén medencerészek pannóniai üledéksorának összehasonlító elemzése. - Földtani Közi. 124: 341-365. KretzoiM. 1955: Adatok a Magyar-medence negyedkori tektonikájához. - Hidrológiai Közi. 35. köt.: 35. Kretzoi M.-Pécsi M. 1982: A Pannóniai-mcdence pliocén és pleisztocén időszakának tagolása. - Földrajzi Közlemények: 300-326. Krolopp E. et al. 1975: A déldunántúli lignitkutató túrások őslénytani vizsgálata. - Kézirat: 1-54. MGSz Ad: Ter 5186. Moldvay L. 1964: Adatok a Mecsek hegység és peremvidéke negyedkori szerkezeti viszonyainak vizsgálatához - F. Int. Évi Jelentése 1962ről: 105-110. Prelogovié E. 1975: Neotektonska karta SR Hrvatska. - Gool. Vjesnik. Vol. 28: 97-108. Prelogovic E.-Velic J. 1988: Kvartama tektonska aktivnost zapadnog dijela Dravska potolina. - Geol.Vjesnik Vol. 41:237-253. Prelogovic E. - Vélté J.. 1992: Correlation of Quatemary sediments and tectonic activity of the Eastem Part of the Drava River depression. Geologia Croatia Vol. 45:151-162. Prelogovic E. - Cvijanovic D. - Skoko Dr., 1978: O uzroaioj vezi neotektonskih gibana i seizmicke aktivnosti u SR Hrvatskoj. - Geol. Vjesnik 30/2:745-755. Siposs Z. 1990: A Dráva-árok északi partján kiemelkedő Örtilos-zákányi dombok vízföldtani jelentősége. - Hidr. Tájékoztató. Április, pp. 1617. Sokac A. - Dragiéevié - Velic J. 1982: Biostratigrafske i litoloskc neo genskih i. kvartarnih sedimenta nckili busotina okoline Osijeka. Geol. Vjesnik Vol. 35:9-20. SümeghyJ. 1954: Újabb földtani adatok a nyugat-magyarországi medencéből. - FöldLInLÉvi Jelentése 1952-ről: 167-178. Strausz L. 1949: A Dunántúl délnyugati részének kavics-képződményei. - Földtani Közlöny 79:8-68 Szabó P. Z. 1964: A Dráva alföldi jellegű síkságának alaktana. - Földrajzi Értesítő XIII: 261-275. Szederkényi T. 1972: A Dráva-Mura menti kisüzemi kavicsbányászat. Kézirat: MÁFI Déldunántúli Ter. Szolg. MGSz Ad: Ter 3880. Szederkényi T. 1975: Földtani szakvélemény a Mura-Dráva-völgy magyarországi részének Letenye-Vizvár közötti szakaszáról. - A MÁFI Zoloi-dombsóg PrincipölisNk.701/3 csolorna Kerko-potok Nagyotádl-süllyedék 9 Homokszenlgyörgy drávaszabolcsi lőrészóna Mecsek. hegység 4. ábra Áttekintő szelvényvázlat a Kerka-patak völgyétől a Mecsek hegységig ("G" szelvény) Jelkulcs: 1. negyedidőszaki rétegek, 2. felsö-pliocén alluviális lerakódások (Rábaközi Formáció), 3. alsó-pliocén (Újfalui Formáció) és idősebb pannon egybevontan, 4. pannonnál idősebb kőzetek, 5. szelvények kereszteződése.