Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

6. szám - Scheuer Gyula: Ázsia ismertebb hévforrásai és édesvízi mészkő felhalmozódásaik

SCHEUER Gy-: Ázsia hévforrásai.... 3. ábra. Áttekintő helyszínrajz a pamíri Garm Csasma-i hévforrás környezetéről Az első a Hokkaido szigclcn fakadó Usubctsu-i , ahol a forrásvizek nagy vasas édesvízi mészkő előfordulást hozlak létre. A másik a fősziget (Honshu) déli részén felszínre törő Shigaku-i termálvizek, amelyek gránitrepcdésckből fakadnak és környezetükben nagy kiterjedésű mészanyagot halmoztak fel (fVaring G. A., 1965). 10. Kína. Az ország világhírű karsztos területeiről [Silar J., 1969). Ezek karszlforrásokban és karsztos hévizekben bővelkednek. Ennek következtében számos helyen képződik édesvízi mészkő, amelyek változatos típust képviselnek. Az ország leghíresebb és legszebb travertínó előfordulása Yünan tartományban Zhongdian várostól délkeletre, 108 km-re, a Baishuilai-i hévforrásoknál található, ahol napjainkban is változatos formákat létrehozva képződik travertínó. Különösen látványosak a tetarátás teraszos és mészfolyásos kiválások. Tibet területén fakadó hévforrások közül az irodalom két helyen említ mészképződést, így Tcrthapuri-nál és a Kangmar-i hévforrásoknál. 11. India. Az ország északi részén a Himalája hegyvonulatainak völgyeiben számos hévforrás fakad. Ezek közül többnél történik mészkiválás. Elsőként a Gokra-i előfordulást említenénk. A források magashegységi régióban fakadnak (kb. 5000 m tszf), 65° C-úak és környezetükben "travertínó dombok" képződtek. A másik nevezetes hévforrásos terület a Parvali folyó völgyében található Manikaran-nál, ahol az egyes források hőmérséklete meghaladja a 90° C-t is. A metamorf kőzetek repedéseiből kilépő forrásvizekből vöröses színű vasas, kovás travertínó képződés történik. 12. Indonézia. A szigetvilág hévforrásainak jelentős része Japánhoz** hasonlóan a vulkánizmussal áll kapcsolatban. Az édesvízi mészkőképződés legtöbb esetben ilyen hévforrásokhoz kötődik. Különösen Jáva gazdag hévforrásokban (4. ábra) és ezek egy részénél kisebb-nagyobb mennyiségben megtalálható az édesvízi mészkő is. Az/, táblázatba két előfordulást vettünk fel, amelyek közül egy a Sulawesin, egy pedig Jáván van [ Waring G. A., 1965], Egyes források magas Si0

2 tartalmuk miatt kovás édesvízi mészkövet halmoznak fel környezetükben. 377 szlnrajza. I. Halu Kapur, 2. Ciaíer, 3. Maribaya, 4. Cimanggit, 5. Kamojang gejzír, 6. Cipanas, 7. Laké Tetega Hadas 13. Pápua Új-Guinea. E hatalmas sziget keleti részén feltörő hévforrásoknál két helyen említ az irodalom [Heming R. F., 1969] édesvízi mészkő képződést. Az egyik Wandumi-nál van, ahol a forrás feltörésének környezetében nagy travertínó kúp halmozódik fel. A kivált anyagot különböző színűre (vörös, narancs, zöld) festik az egyéb ásványi elegyrészek (vas, mangán stb.). A másik pedig az Amunam Rivcr Elot Springs, ahol az 55 °C-os hévforrásnál vasas travertínó képződik. 14. Új-Zéland Az északi sziget északi részén fakadó Kamo-i hévforrások kisebb édesvízi mészkő kúpokat (5-10 m) hoztak létre [Waring G. A., 1965], összefoglalóan megállapítható, hogy Ázsiában is számos helyen képződik édesvízi mészkő a hévforrások környezetében. Ezek közül a leghíresebbek és a legszebbek a Pamukkale-i, a Garm Csasma-i és a Baishuitai-i előfordulások. Irodalom Damm B. 1968.: Eín Ricscnkcgel aus Travcrlin. (NW.-Iran) Der Aufschtuss 11. 12. 323-332. Erentöz L. - Ternek Z. 1969.: Eaux thcrmomineralcs do la Turquic. XXIII. International Geological Congrcss. Report the Twenty-Third Sesslon. Prague. 19. 75-84. Heming R.F. 1969.: The Mineral and Thermal Walers of Ihc Terrilory of Papua and New Guinea. XXIII. International Geological Congrcss. Reporl the Twenty-Third Session. Prague. 19. 293-304. NakamuraH. 1969.: Mineral and Termál Water of Japan. XXIII. International Geological Congrcss. Reporl the Twenty-Third Session. Prague. 19.45-62. Pilous V. 1985.: Morfogenclická typizáce pramc-iitovych penovcovycli a travertínóvich forem relicfu. Praha._3-106. Scheuer Gy. 1983.: A törökországi Pamukka,: hévforrás vízföldtani viszonyai. Hidrológiai Tájékoztató, április 34-36. Scheuer Gy. 1992.: A mediterrán országok legismertebb édesvízi mészkő előfordulásai és összehasonlításuk a hazai adottságokkal. Mérnökgeológiai Szemle, 40. 133-160. Scheuer Gy. et al 1993.: A FÁK (volt Szovjetunió) érdekesebb édesvízi mészkő előfordulásai. Hidrológiai Tájékoztató, április 52-55.