Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

1. szám - Kovács Zoltán: Patakok völgyének rendezése Dél-Afrikában

38 Patakok völgyének rendezése Délafrikában Kovács Zoltán, 3 Lynnwood Mews, 401 Kings Highway, Pretoria, Délafrikai Köztársaság, 0081 Kivonat: A szabad vándorlás és letelepedés 1986 évi legalizálása után Délafrika nagyvárosaiban a fekete lakosság száma megsokszo­rozódott. A gyors és tömeges bevándorlás miatt gomba módra szaporodtak a rendezetlenül felállított viskók ezrei, gyakran ellepve a vízfolyások árterét is. Ennek hátrányos következményeként elpusztult a patakot kísérő növényzet, a környező terü­letek letarolása miatt megnőtt a lefolyási tényező, a patak környéke nagy mértékben elszennyeződött, és, ami a legveszélye­sebb: a hirtelen érkező szélsőséges árvizek emberéleteket is veszélyeztethetnek. Nagy-Pretoria déli közigazgatási központja volt az első, amely 1994 októberében az egyik tájrendezéssel is foglalkozó természetbarát magánirodát az egyik kisebb fo­lyó, a Hannops roidezési tanulmánytervének elkészítésével bízta meg. A vízfolyás rendezése a Délafrikai Köztársaságban precedens- és példaértékű, mert nemcsak a műszaki megoldásában mutat irányt, hanem felhívja a figyelmet a helyi és az or­szágos vízügyi hatóságok feladataira is. Kulcsszavak: patakrendezés, tájrehabilitáció Bevezetés Délafrikában a környezet védelme még közel sem él­vez olyan kitüntető figyelmet, mint Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában. Amíg az Egyesült Államokban már 1970-től kötelezővé vált a környezeti hatásvizsgálat (angol kifejezéssel: EIA environmental impact assess­ment) a fontosabb műszaki fejlesztéseknél, addig Délaf­rikában csak 1980-ban jelent meg az első olyan kor­mányrendelet, amely annak elvégzését önkéntes válla­lásként csupán ajánlotta. A környezeti hatásvizsgálat a nagyobb müvek - tározók, vízi- és hőerőművek, bányák, ipartelepek - építésénél vált szokásossá. A délafrikai Ál­lami Vízügyi Szolgálat 1980. óta minden nagyobb új lé­tesítményhez elkészítette az EIA tanulmányt is. A patakvölgyek rendezésének kérdése csak a 80-as é­vek végén merült fel néhány nagyobb város külterületén, leginkább két lő okból. 1. A szabad vándorlás és letelepedés 1986 évi legali­zálása után a fekete lakosság száma megsokszorozódott. (Addig ugyanis csak a munkahellyel rendelkező feketék élhettek a fehér közigazgatási területeken). A gyors és tömeges bevándorlás miatt gomba módra szaporodtak a rendezetlenül felállított viskók ezrei, gyakran ellepve a vízfolyások árterét is. Ennek hátrányos következménye­ként elpusztult a patakot kísérő növényzet, a környező területek letarolása miatt megnőtt a lefolyási tényező, a patak környéke nagy mértékben elszennyeződött, és, ami a legveszélyesebb: a hirtelen érkező szélsőséges ár­vizek emberéleteket is veszélyeztethetnek. 2. A nagyvárosok peremnegyedei (kertvárosok, ipar­telepek, üzlet-negyedek) gyors fejlődésnek indultak, s ez az ártereknek olykor jelentős beszűkítésévcl járt. Nagy-Pretoria déli közigazgatási központja volt az első, amely 1994 októberében az egyik tájrendezéssel is foglalkozó természetbarát magánirodát (Ekokonsult) az egyik kisebb folyó rendezési tanulmánytervének elkészí­tésével bízta meg. Ez az állandó vizű kis vízfolyás, a Hennops, (amely magyar viszonylatban inkább nagyobb patak volna) Pre­toriától délre, a Limpopo-Orange fövízválasztónál ered, majd ÉNY-i irányba folyva a Limpopo egyik felső ágá­ba, a Krokodil folyóba torkollik. A tanulmányozott szakasz 13 km hosszú és teljes egészében Nagy-Pretoria területére esik. A szakasz főbb hidrológiai jellemzői a következők: Vízgyűjtőterület: 770 km 2 Átlagos esés: 0,002 Dolomitos-területek: 47% Beépített területek: 15 %, a jövőben 40-50 % Természetes főnövény: magas fű Evi átlagos csapadék: 650 mm Evi átlagos vízhozam. 0,9 m3/s, erősen növekvő 2 éves árvízhozain: 20 m 3/s, a jövőben 30 m 3/s 50 éves árvízhozam: 370 m 3/s. a jövőben 550 m 3/s A Hannops patak jelenlegi állapota A patakmeder a vizsgált szakaszon mérsékelten me­ander jellegű és szabálytalan keresztmetszetű. A part ál­talában meredek, gyakran alámosott és szakadó. Az eró­zió fő oka a patak városiasodás miatt növekvő vízszállí­tása: a növekvő vízhozamok elvezetése nagyobb kereszt­szelvényt kíván. Az egzotikus növényzet sokhelyütt sű­rűn benőtte a partokat, és kiszorította az eredetileg gyé­rebb, afrikai honos növényzetet. Az erózió miatt a gyö­kerestől kitépett fák és bokrok torlaszokat képeznek a mederben, ahol így az uszadék is fennakad. A medret oda nem való anyagok borítják: szemét, földhányás, drótkerítés, szennyvízcsövek keresztezése, félig eltömő­dött áteresz típusú hidak, stb. A természetes ártér 150-350 m széles. A rendetlen fejlődés miatt az árteret épületek, betonfalak, kerítések és úttöltések szűkítik A patakvölgyben a talajvízszint a környező kertes lakónegyedekben folyó öntözések miatt 1950 óta 0,5 m-rel emelkedett. A patak vizének magas foszfor és nitrogén tartalma elősegíti az algásodást. A magas baktérium tartalom miatt a patak vize alkalmat­lan háztartási és fürdési használatra. A patak és ártéré-

Next

/
Thumbnails
Contents