Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

1. szám - Kovács Zoltán: Patakok völgyének rendezése Dél-Afrikában

38 Patakok völgyének rendezése Délafrikában Kovács Zoltán, 3 Lynnwood Mews, 401 Kings Highway, Pretoria, Délafrikai Köztársaság, 0081 Kivonat: A szabad vándorlás és letelepedés 1986 évi legalizálása után Délafrika nagyvárosaiban a fekete lakosság száma megsokszorozódott. A gyors és tömeges bevándorlás miatt gomba módra szaporodtak a rendezetlenül felállított viskók ezrei, gyakran ellepve a vízfolyások árterét is. Ennek hátrányos következményeként elpusztult a patakot kísérő növényzet, a környező területek letarolása miatt megnőtt a lefolyási tényező, a patak környéke nagy mértékben elszennyeződött, és, ami a legveszélyesebb: a hirtelen érkező szélsőséges árvizek emberéleteket is veszélyeztethetnek. Nagy-Pretoria déli közigazgatási központja volt az első, amely 1994 októberében az egyik tájrendezéssel is foglalkozó természetbarát magánirodát az egyik kisebb folyó, a Hannops roidezési tanulmánytervének elkészítésével bízta meg. A vízfolyás rendezése a Délafrikai Köztársaságban precedens- és példaértékű, mert nemcsak a műszaki megoldásában mutat irányt, hanem felhívja a figyelmet a helyi és az országos vízügyi hatóságok feladataira is. Kulcsszavak: patakrendezés, tájrehabilitáció Bevezetés Délafrikában a környezet védelme még közel sem élvez olyan kitüntető figyelmet, mint Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában. Amíg az Egyesült Államokban már 1970-től kötelezővé vált a környezeti hatásvizsgálat (angol kifejezéssel: EIA environmental impact assessment) a fontosabb műszaki fejlesztéseknél, addig Délafrikában csak 1980-ban jelent meg az első olyan kormányrendelet, amely annak elvégzését önkéntes vállalásként csupán ajánlotta. A környezeti hatásvizsgálat a nagyobb müvek - tározók, vízi- és hőerőművek, bányák, ipartelepek - építésénél vált szokásossá. A délafrikai Állami Vízügyi Szolgálat 1980. óta minden nagyobb új létesítményhez elkészítette az EIA tanulmányt is. A patakvölgyek rendezésének kérdése csak a 80-as évek végén merült fel néhány nagyobb város külterületén, leginkább két lő okból. 1. A szabad vándorlás és letelepedés 1986 évi legalizálása után a fekete lakosság száma megsokszorozódott. (Addig ugyanis csak a munkahellyel rendelkező feketék élhettek a fehér közigazgatási területeken). A gyors és tömeges bevándorlás miatt gomba módra szaporodtak a rendezetlenül felállított viskók ezrei, gyakran ellepve a vízfolyások árterét is. Ennek hátrányos következményeként elpusztult a patakot kísérő növényzet, a környező területek letarolása miatt megnőtt a lefolyási tényező, a patak környéke nagy mértékben elszennyeződött, és, ami a legveszélyesebb: a hirtelen érkező szélsőséges árvizek emberéleteket is veszélyeztethetnek. 2. A nagyvárosok peremnegyedei (kertvárosok, ipartelepek, üzlet-negyedek) gyors fejlődésnek indultak, s ez az ártereknek olykor jelentős beszűkítésévcl járt. Nagy-Pretoria déli közigazgatási központja volt az első, amely 1994 októberében az egyik tájrendezéssel is foglalkozó természetbarát magánirodát (Ekokonsult) az egyik kisebb folyó rendezési tanulmánytervének elkészítésével bízta meg. Ez az állandó vizű kis vízfolyás, a Hennops, (amely magyar viszonylatban inkább nagyobb patak volna) Pretoriától délre, a Limpopo-Orange fövízválasztónál ered, majd ÉNY-i irányba folyva a Limpopo egyik felső ágába, a Krokodil folyóba torkollik. A tanulmányozott szakasz 13 km hosszú és teljes egészében Nagy-Pretoria területére esik. A szakasz főbb hidrológiai jellemzői a következők: Vízgyűjtőterület: 770 km

2 Átlagos esés: 0,002 Dolomitos-területek: 47% Beépített területek: 15 %, a jövőben 40-50 % Természetes főnövény: magas fű Evi átlagos csapadék: 650 mm Evi átlagos vízhozam. 0,9 m3/s, erősen növekvő 2 éves árvízhozain: 20 m

3/s, a jövőben 30 m

3/s 50 éves árvízhozam: 370 m

3/s. a jövőben 550 m

3/s A Hannops patak jelenlegi állapota A patakmeder a vizsgált szakaszon mérsékelten meander jellegű és szabálytalan keresztmetszetű. A part általában meredek, gyakran alámosott és szakadó. Az erózió fő oka a patak városiasodás miatt növekvő vízszállítása: a növekvő vízhozamok elvezetése nagyobb keresztszelvényt kíván. Az egzotikus növényzet sokhelyütt sűrűn benőtte a partokat, és kiszorította az eredetileg gyérebb, afrikai honos növényzetet. Az erózió miatt a gyökerestől kitépett fák és bokrok torlaszokat képeznek a mederben, ahol így az uszadék is fennakad. A medret oda nem való anyagok borítják: szemét, földhányás, drótkerítés, szennyvízcsövek keresztezése, félig eltömődött áteresz típusú hidak, stb. A természetes ártér 150-350 m széles. A rendetlen fejlődés miatt az árteret épületek, betonfalak, kerítések és úttöltések szűkítik A patakvölgyben a talajvízszint a környező kertes lakónegyedekben folyó öntözések miatt 1950 óta 0,5 m-rel emelkedett. A patak vizének magas foszfor és nitrogén tartalma elősegíti az algásodást. A magas baktérium tartalom miatt a patak vize alkalmatlan háztartási és fürdési használatra. A patak és ártéré-