Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

6. szám - Zsuffa András: Földrajzi hidrológiai atlasz szerkesztése

ZStJFFA A.: Földrajzi hidrológiai «1I<LW. 359 3. Mindkét zárt poligon a lehelő legkisebb, azaz cgyik sem tartalmaz további rész-vízgyűjtőt (nincs "átlós" poligon). Azért van szükség ilyen bonyolult eljárásra, mert nem állíthatjuk minden egyes rész-vizgyűjtőrc, hogy a halárpoligonjain a körüljárás iránya pl. mindig pozitív. Ezután már csak azt kell eldönteni, hogy a kérdéses pont melyik zárt poligonnak belső pontja. Számítástechnikailag ez sem egyszerű. Az x, y koordináta rendszer első síknegyedében képzelve cl a dolgot, az adott poptból egy merőlegest állítunk az X tengelyre. Megszámoljuk, hány szakaszt (nem egyenest, tehát a végpontok közé kell esnie a metszéspontnak) melsz a merőleges a pont és az X tengely között (ezért 0-nál nagyobb koordináták kellenek minden pontra). Ha ez páratlan, a pont belső, ha páros vagy 0, akkor külső. Az összesét szükséges végignézni, hiszen elméletileg többszörösen konkáv alakzatok is előfordulhatnak. Ezzel meghatároztuk a pontot tartalmazó legkisebb vízgyűjtőt. Ezen a következő adatokat számítjuk ki: • a vízgyűjtő területét, • kerületét, • a különböző kategóriájú vízfolyások számát és hosszát, • a vízgyűjtő súlypontját és az ezen keresztül húzható leghosszabb és legrövidebb állót. Ezekből a meghatározott értékekből ezután kiszámítjuk a korábban felsorolt paramétereket. 2. A vízgyűjtők egyesítése Ez az előző funkció kiterjesztése. Itt ugyanazokat az adatokat kapjuk meg, mint az előző esetben, dc nagyobb vízgyűjtőre, akár az egész bevitt területre is. Ehhez a rész-vízgyűjtők valamilyen egyesítéseként meg kell adijj a kérdéses vízgyűjtőt. Az egyesítés úgy történik, hogy megadjuk az egyesíteni kívánt rész-vízgyűjtők egy-egy belső pontját, az így megadott rész-vízgyűjtőket a program egyesíti. Két részvízgyűjtőt akkor lehet egyesíteni, ha van legalább két közös határpontjuk, azaz csúccsal nem érintkezhetnek. A két rész-vízgyűjtő közül az egyiket mindig előbb adjuk meg a fentiekben ismertetett módon, ezt tekintjük kiindulásnak. Ugyanígy, megadjuk a hozzácsatolni kívánt másik rész-vízgyűjtőt. Az első határ-poligonján megkeressük a másikkal közös vonalának első és utolsó indexét. Ugyanezt megkeressük a csatolandó rész határvonalán is.' Az utolsó indextől elindulunk a meglévő határvonalon és haladunk a megtalált közös határvonal első indexéig. Itt a csatolandó rész első vagy utolsó pontján folytatjuk - attól függően, melyik azonos az előző vonal utolsó pontjával. Amint a csatolandó rész másik végét elértük (a közös határvonal nélkül), megvan az új határpoligon. Kicsit bonyolítja a dolgot, ha a két határvonalon a közös poligonnak ellentétes a bejárási iránya. Ezt egy iránymutató változó bevezetésével küszöböltük ki, amely értéke +1 vagy -1 és ezzel megyünk végig a liatárpoligonok indexein. 1. ábra A program a Hidas-patak forrásától jelölte meg a leghosszabb vízfolyást. 2. ábra A helyi elnevezéseknek megfelelő :n a fö-»ízfolyás a Völgységi-patak forrásától kezdődik, amelynek hossza a számítógép szerint 2.08 km-rel rövidebb, mint a Hidas forrásától számítolt össz hossz.