Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)
6. szám - Gilyénné Hofer Alice: Nagy tavak együttműködő tározó-rendszerének szimulációs modellezése
344 HIDROLÓGIAI KÖZLÓNY 1996.76. feVF. 6. SZ. (S; AH = 0) görbéjével.) A. felső görbéről leolvasható, hogy rögzített AH = 0,05 m balatoni víztükör-emelés esetén hogyan íügg R értéke a hipotetikus tározó S térfogatától. Látható pl., hogy az R - 86%-os biztonság ez esetben már S = 70 x 10 6 m 3-cs tározó-térfogattal biztositható lenne. ' / / / / / / / / / Hipotetikus tár . o/ólé'íogat.S .10W 0 50 100 15. ábra. A vízigény-kielégítési biztonság (R) alakulása a hipotetikus tározó-térfogat (S) függvényében, a Balaton felső szabályozási vízszintjének rögzített AH = 0,05 mes megemelése esetén 3. 2. A második modell A bővített Balaton-vízgyűjtő vízkészlet-gazdálkodásának szimulációs modellje futtatható: - különböző fejlesztési szintekre előrejclzctt vízigények, ill. vízpótlások (tározók, átvezetések) feltételezésével; - különböző vízrendszer-bővítési változatok feltételezésével (pl. Kaposvár vízellátása a Balaton-régióból, a berhidai tározó vizpótlása, szennyvizek elvezetése a Balaton-vízgyűjtőről), ill. mellőzésével; - a Kis-Balaton védőrendszeren kívül további nádastavak feltételezésével; - különböző bányavíz-helyzetek feltételezésével; - megváltoztatott preferencia-sorrendekkel (bár ez, az előbbi változatoktól eltérően, a modell bizonyos szerkezeti módosítását kívánja). Az 1983-ban kidolgozott modell megalkotása óta - kisebb változtatásokkal - folyamatosan használatban van különböző döntési változatok hatásainak elemzésére. A következők ezekből mutatnak néhány fontosabb példát. A berhidai tározó Balatonból történő vízpótlásának hatása 1984-ben (Gilyénné, 1984) a szerző megvizsgálta a Veszprémi Séd vízgyűjtőjén tervezett 5,9 millió m 3-es berhidai tározó rendszerbe lépésének várható hatását. A vizsgálatokhoz az 1990-rc becsült tározó- és vízigény adatok, 60 éves (1921-1980.) észlelési vízhozam-, párolgás és csapadék-idősorok, valamint az 1979 óta érvényes szabályozási vízszint-tartományok (/. táblázat) lettek felhasználva. A vizsgált rendszer a Kis Balaton I. és II. ütemét is tartalmazta, kb. 25 millió m 3 vízhasznosítás: célra igénybe vehető tározó-térfogattal. A program az adott peremfeltételek mellett lefuttatásra került a berhidai tározó feltételezésével, ill. anélkül is. A modellel végzett szimulációs vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a berhidai tározó jó (94-99%-os) biztonsággal üzemeltethető, valamint az, hogy a tározónak a Balaton-vízgyűjtő vízgazdálkodási rendszerébe való csatolása - a megadott preferencia-sorrend szerinti vízkormányzás esetén - gyakorlatilag semmivel sem rontja a Balaton-vízgyűjtő négy alrendszerének vízigény-kielégítési biztonságait (16. ábra) - beleértve a Balaton alsó szabályozási vízszintje betartásának biztonságát is. •o. K, yV \\ 70fecttfefJkMJÚM \ x r 1. ! i • i i 1 i lí 16- ábra. A berhidai tározó becsült hatása a Balaton vízigényeinek kielégítésére »M A Kis-Balaton védőrendszer üzembe lépésének hatása A Kis-Balaton tervezett felső szabályozási vízszintjei az eredeti elképzelések szerint a Kis-Balaton I. ütemében 106,75 m B. f., a II. ütemében 106,00 m B. f. voltak az egész évre vonatkozóan, ami megfelel az átlagos maximális üzemvízszintnek. Az alsó szabályozási vízszint [m B. f.) hónapról-hónapra változott az alábbiak szerint (a V1ZITERVadatszolgáltatása alapján): Hónap I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII I. ütem 106.4 106.4 106.4 106.4 106.4 106.4 106.3 106.2 106.2 106.2 106.2 106.3 II. ütem 105.7 105.7 105.7 105.7 105.7 105.7 105.6 105.5 105.5 105.5 105.5 105.6 Ily módon - a vízállás-térfogat összefüggések figyelembe vételével (V1TUK1, 1993) - vízkészlet-gazdálkodási célra mintegy 25-30 millió m 3 tározó-térfogatot lehetett igénybe venni. Az 1990-re becsült állapotra (/. táblázat) végzett szimuláció eredményei (Gilyénné, 1984) azt mutatták, hogy ez a tározó-térfogat képes ellensúlyozni a többlet-párolgási veszteségeket és ezen felül a vízigény-kielégítési biztonságokat is kis mértékben (4 %-kal, 80 %-ról 84 %-ra) növeli (17. ábra).
