Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

6. szám - Gilyénné Hofer Alice: Nagy tavak együttműködő tározó-rendszerének szimulációs modellezése

GILYÉNNÉ IIOI-'BR A.: Nagy Uvak lim/.órcinlizcrci.. 3315 Az 1. iterációs lépés "Z" alrendszer. A Q

Zy tcnndszclcs vízhozamból először kielégítjük az alrendszer valamennyi vízhasználójának At^-bcW vízigényét: Y

Zi

j

w = Dzj

k + Dzjj + D

Zm

J. Az így csökkentett (pozitív, vagy negatív előjelű) Q

Zi

j - ^/'•'vízhozamot az alrendszer eredő tározójába vezetjük, amelynek vízkészlete a At

v időegység végén V

Z{

i = V

Zi(h

0 + Q

z

v - Y

ZJ

0 + B

yj - Eztj lenne, ahol E

Zi

J a tározó (gyakorlatilag a Kis-Balaton) Aty-beh többlet-párolgása (a tározó nádassal borított vízfelszíne párologtatásának és a tározó területe eredeti evapo-transpirációjának a különbsége), By pedig a kommunális és ipari eredetű vízvisszavezetés. Ha a V^ ú V

Z{

j <, Vzjj feltétel teljesül, akkor a "Z" alrendszerben az 1. iterációs lépést befejeztük és L

Zi

J = 0. Ha V

Zi

j <. V^ adódott, akkor korlátozzuk az alrendszer mezőgazdasági vízigényeinek - ill. ha cz nem elég, ezen felül még ipari vízigényeinek is - a kielégítését (D?

j

k á Y

v

m <. Y,j") úgy, hogy - amennyiben lehetséges - legalább a K

Z(

/ = V^ feltétel teljesüljön. (Ha cz nem lehetséges, a modell regisztrálja az alsó szabályozási vízszint megsértésének egy esetét.) Ha viszont V

Zi

j > V^ adódott, akkor az L

Zi

/ = V

Zi

J - V-yj > 0 vízmennyiséget tovább engedjük a Balatonba. "É" alrendszer: A bányaművelés aktív védelmi tevékenysége következtében módosított Qpjj + AQéij vízmennyiségből először a fentiekhez hasonlóan kielégítjük az alrendszer valamennyi vízhasználójának zltjj-bcli vízigényét: YéíJ'' = Déy + Dby + D^mj- Az így csökkentett (pozitív vagy negatív előjelű) Qéíj + AQéij - YpJ" vízhozamot az alrendszer eredő tározójába vezetjük, amelynek vízkészlete a Aty időegység végén V

bi

j = V

Éi<

j.

n + Q

É

0 ± AQé

v - Y

ÉJ" + Btnj - E/nj lenne, ahol Et,j a tározó Al^ -béli többletpárolgása. Ha a V^aj á Véíj <. Vg/j feltétel teljesül, akkor az "É" alrendszerben az 1. iterációs lépést befejeztük és Lty = 0. Ha Kéj, < Véo/ adódott volna, akkor az alrendszer mezőgazdasági - továbbá szükség esetén ipari - vízigényeinek kielégítését addig korlátozzuk, amíg Vé<j = V^. Ha viszont Véíj > Véjs adódott, akkor az Láy = Véij- ^éji > 0 vízmennyiséget tovább engedjük a Balatonba. "D" alrendszer. A "D" alrendszer vízforgalmának szimulációja értelemszerűen mindenben megegyezik az "É" alrendszerével, azzal az eltéréssel, hogy a "D" alrendszerben nem lévén bányaművelés, nem kell ennek AQ hatásával számolnunk. összege (beleértve a Sió mederöblítési és hajózási vízigényét). Ha teljesül a Vn* ^ V

(mj ^ Vdjj (36) feltétel, akkor egyrészt K

Bj

/ - V

Ba

j vízmennyiséget átadhatunk a berhidai tározónak, a "B" alrendszer At,/bcli működése szimulációjának 1. iterációs lépését befejeztük, és nincs szükség a 2. lépésre. Ha V% > V bjj (37) adódott, akkor a Vmj = V

(aj ' VB/I <

3

8> vízmennyiségből maximum V

S

1 - V

S(

rl átadunk a berhidai tározónak, a többit a Sió-csatornán leengedjük. (Ennek eredményeként esetleg L

Bi

J > L

BJJ adódhat, amit a modell megfelelő eredménymutató számításához regisztrál.) Ez esetben sincs szükség 2. iterációs lépésre. Ha végül Vaj < Vnaj (39) adódott, akkor - az előbbi alrendszereknél követettek mintájára - először csökkentjük a hajózás és angolna-fogás érdekében igényelt vízcrcsztést, majd a mezőgazda5. ábra. A berhidai tározóval bővített Balaton-vízgyűjtő egyszerűsített vízkészlet-gazdálkodási szimulációs modellje "B" alrendszer: Az 1. iterációs lépésben a Balaton Aty -re vonatkozó vízmérleg-egyenlege: V% = V

B,u-i) + PvEv + (Lzi> + L'

ij + Lw)-Y

<ti + BB

V (35) ahol P

v - a tó felületére hulló csapadék mennyisége; Y

u

{/° - a Balatonból közvetlenül kielégítendő vízigények