Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)
5. szám - Hírek - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1996. október 29-i vezetőségválasztó közgyűléséről - A Magyar Hidrológiai Társaság szakosztályainak, területi szervezeteinek, körzeti- és üzemi csoportjainak tisztségviselői az 1996. október 29-i tisztújító közgyűlés után - A Magyar Hidrológiai Társaság 1996. évi közgyűlésén átadott kitüntetések
Közlési útmutató a Hidrológiai Közlönyben megjelenésre szánt cikkekhez A tanulmány beküldése A közlésre szánt tanulmányt szerzője, vagy szerzői nevével, lakáscímének - kívánságuk szerint: munkahelyük nevének, postacímének - megjelölésével, rövid tartalmi kivonattal és legfeljebb 6 kulcsszóval ellátva akár a főszerkesztő címére, akár a Magyar Hidrológiai Társaság titkársága címére lehet beküldeni, olvasható írógépelt, szövegszerkesztéses - formában is, és egyúttal mágneslemezes (floppy) rögzítés formájában is. A főszerkesztő a cikk áttanulmányozása után a lektorok), illetve a szerkesztő bizottság véleményének ismeretében közli a szerzővel, hogy a cikket a Hidrológiai Közlöny elfogadta-e, esetleg javítást, vagy kiegészítést kér, illetve a közlést megtagadta. Konkrét változtatási javaslatot is tehet, amelyhez természetesen a szcrző(k) 'hozzájárulását kéri. A szerzők számítsanak azonban arra, hogy az általuk beküldött szöveget a főszerkesztő, vagy a szerkesztő bizottság véglegesnek tekinti, azon utólagos betoldásokra már nem lesz módjuk, s a fel nem fedezett, vagy a fel nem fedezhető hibákért őket terheli a felelősség. A közölhetőség érdekében a mágneslemez (floppy) szövege csak a magyar betűket alkalmazó Word for Windows program verziói szerint lehet szerkesztve. Tördelt szöveg esetén kérjük a lap formázási szabályainak betartását, amelyek legutoljára az 1996. évi 1. számunk belső, hátsó borítólapján jelentek meg. Az ábrákat, grafikonokat, képeket mindig külön fájlban kérjük, de azokat általában elegendő a mágneslemez mellőzésével, kinyomtatva, olyan formában küldeni, hogy azoknak szélessége vagy a 8,1 cm-cs hasábszélesség, vagy a 16,7 cm-es oldalszélesség legyen. Az ábrák legnagyobb közölhető mérete: 16,7 cm x 25 cm lehet. Az ábrák szövegét (aláírását) viszont célszerű a szövegnek azon a helyén elhelyezni, ahová a szerző az ábrát szánja. Ha valamelyik táblázat nem férne be a 8,1 cm széles hasábba, azt is külön fájlban kell adni, helyére a szövegben a táblázat számával, illetve feliratával utalva. Minden lovábbi közlési kérdésben célszerű a főszerkesztővel közvetlenül konzultálni. A folyóirat azoknak a közleményeit sem fogja elutasítani, akik technikailag nincsenek felkészülve a szövegszerkcszléses közlésre. Ilyen esetekben különösen fontos a főszerkesztővel történő előzetes konzultáció levélben, vagy távbeszélőn. A főszerkesztő címe: Dr. Vágás István 6726. Szeged, Székely sor 13/A Telefon: (62)-436-558, esetleg: (62)-312-933 A szöveg leírása Kérjük az alábbiakat a szövegek elkészítésekor (begépelésekor) különös figyelembe venni, mert ezzel sok felesleges munkától kímélhetik meg a szerkesztőket és a szövegben is kevesebb hiba marad. - Az alkalmazandó betűtípus mindenkor: Times New Román CE. A CE változat különösen lényeges! - A szövegen belül kötőjelet csak oda tegyünk, ahol a szóösszetételek, a számok utáni ragok, stb. miatt valóban kell, és ahol azonak minden áttördelés után is maradniuk kell. A szavakat vagy ne válasszuk el, vagy használjunk feltételes elválasztójeleket (a legtöbb programban a Ctrl és az elválasztójel billentyű együttes alkalmazásával), amelyek az áttördclcsck során nem maradnak láthatóan a szövegben. - Új sorok esetén ne az "Enter" billentyűt használjuk. Erre csak az új bekezdéseknél van szükség, de akkor feltétlenül! Új bekezdésnél ne hagyjunk ki sort, csak az új címeknél (alcímeknél). A bekezdés elején sem szóköz, sem tabulálás ne legyen. A behúzás alkalmazkodjék a Hidrológiai Közlöny szokványaihoz. - A kiemelés csak dőlt betűvel, vagy vastagítással történjen. Az aláhúzást, ritkítást, a szavaknak csupa nagybetűvel való kiemelését mellőzzük! - Ügyeljünk rá, hogy a beküldött szöveg magyar ékezeteket tartalmazzon (leginkább az ö és ü betűkkel szokott baj lenni), s ne legyenek benne háztető, vagy hullám alakú ékezetek a magyar hosszú ékezetek helyett. Ilyenkor rendszerint a CE változat helyett került be más változat a szövegbe. - A tabulátort lehetőleg csak a legszükségesebb esetekben alkalmazzuk, főként ne a láblázatokban, amelyeket anélkül is mindig elkészíthetünk. Bckeretezést se a táblázatoknál, se az ábrahelyek kijelölésére ne alkalmazzunk. - Az 1 és 0 számokat számmal jelöljük, ne az "1", illetve az "O" betűvel, mint az írógépeken. Az írásjelek, kötőjelek elé nem kell szóköz, utánuk viszont igen. A zárójeleket íves () alakjukban használjuk, ne pedig a 'T jelek alkalmazásával. -Az 1. ábra, 2. kép, illetve 3. táblázat írása az adott formában a helyes, nem pedig így: 1. Ábra, 2. Kép, 3. Táblázat, vagy így sem: 1. ÁBRA, 2. KÉP, 3. TÁBLÁZAT. Ezekre a szövegben cgyébkenl dőlt betűkkel célszerű hivatkozni. - Ha a gondolatjelet kötőjellel írjuk, a szóközre - előtte is, utána is - szükség van. - Az alsó index (pl. 0 2), vagy a felső index (pl. m 3) célszerűen alkalmazható, esetleg az indexben valamivel kisebb betűtípust használva, mint az alapbetűnél.
