Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)
1. szám - Szító András: A Tisza üledéklakó életközösségének változása az első adatoktól napjainkig
32 HIDROIJÓGIM KÖ/.I.ÓNY, 19%. 76. F.W. 1 S7s/.i, Tiszacsege, Tiszabura és Csongrád környékén voll a legnagyobb (5. ábra). Az 1989. évi eredmények A Hypania invalida (Polychaeta) abundanciája az 1986-ban talált értékekhez viszonyítva tovább nőtt, már Tokajnál is megtalálható volt. A kiskörei duzzasztó alatti folyószakaszon Tiszaburától Szolnok térségéig elérte négyzetméterenként a 350 egyedet is. A Szolnoki Vegyiművek szennyvíz bcfolyójától a további Tisza szakaszon egészen a déli országhatárig nem találtuk meg (J. ábra). Az Oligochaeták egyedsűrűsége Tiszabccs és Tuzsér térségében az árhullám ellenére magasabb volt, mint 1986-ban és ez voltjellemző a vizsgált teljes folyószakaszra is. A legnagyobb egyedsűrűsegeket a partok közelében találtuk, de cselenként (például a Lónyai csatornában: a 6. szelvény, a Bodrogban: a 10. szelvény, a Zagyvában: a 28. szelvény és a Marosban: a 36. szelvény) a sodorvonali érték is a partszélihez hasonlóan magas volt, 3000-8000 egyed közölt ingadozott. A Marosban tapasztalt érték még ezt a nagy egyedsűrűséget is meghaladta, amely a hypertróf vizekre voll jellemző (4. ábra). A 342 mintában több, mint 4000 Chironomida lárva 33 faj között oszlott meg. Egyedsűrűségük Tiszabecslől Tokajig csökkent, a további szakaszon egészen az országhatárig csaknem minden szelvényben az 1986-ban tapasztalttal azonos képet mutatott (4. ábra). A gyűjtött anyag meghatározása során azt találtuk, hogy a folyóvízre jellemző fajok háttérbe szorultak: egyedsűrűségük és fajszámuk egyaránt csökkent, helyettük előtérbe kerültek a lassan folyó-, vagy állóvizet kedvelő fajok. A Felső- Tiszán, Tuzscrnál kagylókat és csigákat még nem találtunk, azonban a Bodrog torkolata fölötti folyószakaszon a korábbiakhoz hasonlóan csak csigákat, a Bodrogból kagylókat és csigákat gyűjtöttünk. A FelsőTiszán cs a kiskörei tározón eső duzzasztott Tisza-szakaszon az 1986. évihez viszonyítva a puhatestűek egyedsűrűsége drasztikusan csökkent. Ugyanezt tapasztaltuk például az Unió pictorum esetében is, de ez a faj a korábbinál több szelvényben fordult elő. A vándorkagylót (Dreisena polymorpha) nagyon ritkán találtuk meg (4. ábra). A törpe szúnyogok (Ceratopogonidac) lárvái a Bodrog feletti Tisza szakaszon csak ritkán fordultak elő és mindig alacsony egyedsűrűségben. A kiskörei duzzasztó alatti folyószakaszon azonban az egyedsűrűség erősen megnőtt és Szolnok térségében elérték a 100-300 egye det négyzetméterenként. Szeged térségében hasonló egyedszámot tapasztaltunk (5. ábra). A tegzes (Trichoptera) lárvákat a Sajó torkolatától nem csak a sodorban, hanem a partszéli mintákban is nagy egyedsűrűségben találtuk a Tiszában. Magas volt az egyedsűrűség Tiszaburánál, a Maros torkolat előtt és az után, míg a szitakötők (Odonata) egyedsűrűsége csökkent (5. ábra). 200Í | 100 ' 50403020CM E 1 OH — 0"O — 200o c -o 350^82 265 ^ 1989. spE22 Palingenio E3 Isopoda cd Gammarus sp. M Cloéon sp. GD Polychaeta E •O o CD .Tárton. ÍT i s 2 a Reserv. n m A -a x n fi 282^20 822 100 50• Ceralopogonid M Trichoptera EZ3 Odonata s 448 1989. "1 t^-r Jk JLual, la 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 V- 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 5. ábra Különböző állatcsoportok egyedsűrűsége a Tisza üledékében (1989)
