Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

5. szám - Köles Péter: Az útfelületről lefolyó víz nehézfém-tartalma

284 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1996. 76. ÉVI". 3. SZ.. • reprezentálja a főútvonal forgalmára jellemző sajátságokat, s terhelés módosító tényezők - bekötőút, útkereszteződés, parkoló, stb. - ne hassanak a mitavételi területre, • a mintavétel időpontjaiban, illetve azokat megelőzően legalább 3 hónappal ne történjen forgalomelterelés, sebességkorlátozás, illetve útépítési munkálat a mintavételi szakaszon, vagy annak közelében, • a széljárási viszonyok jellemezzék a régiót, a sík termőterület az út mindkét oldala mellett szántóföldi művelés alatt álljon, és a szokásos távolságban kezdődjön a gazdálkodás, • a vizsgálat alá vont útszakasz közelében más szennyező forrás, ipari létesítmény, város, hulladéktároló, stb. ne módosítsa a szennyezés nagyságát, • természetes, vagy mesterséges tereptárgyak ne módosítsák a lerakodási folyamatokat. A 30-as főút átlagos terheltsége a mintavételre kijelölt szakaszon 6635 egységjármű/nap, ami magában foglalja a személy-, teher- és munkagép forgalmat is. A mintavételi napok kiválasztása véletlenszerű volt, a csapadékhullás szabta meg időpontját. Az esők időtartama alatt, az útpályáról megindult lefolyás kezdetétől, a lefolyás végéig gyűjtöttük a mintákat. A lefolyó vizeket műanyag edényekbe fogtuk fel 10 perces időközönként, közvetlenül az útpályát elhagyó szakasznál. Az esők időtartamától, a lefolyás hosszától függően különböző számú minta vételére került sor. Minden lefolyásból gyűjtött minta jele az egyes táblázatokon belül az adott csapadékhullásra vonatkozik. A mintákat azonnal laboratóriumba szállítottuk, ahol a megérkezést követően a szabványban meghatározottaknak megfelelően bepárolták, a mikrohullámú feltárást követően, 1,5 mólos töménységű salétromsavval és sósavval roncsolták. A mérésre előkészített anyag nehézfém-tartalmát JY 24-es típusú ICP szekvens spektrométerrel mérték. 4. Eredmények: A vizes fázisba jutott nehézfémek lényegesen mobilabbak, aktívabbak az oldatba kerülés következtében és ezáltal megnő esélyük arra, hogy a táplálékláncba beépüljenek. Természetes körülmények között, amikor a háttérszennyezés nagyságát vizsgáljuk, vizes közegben azt tapasztaljuk, hogy elenyésző mennyiségben tartalmaznak nehézfémeket. A nehézfém-tartalom határértékei a felszíni vizekben (MI-10-172/3-85) Elem Kívánatos Tűrhető Elem határérték (mg/l) Cink 0,050 0,500 Bigany 0,0005 0,001 Kadmium 0,003 0,005 Ólom 0,010 0,050 Réz 0,200 1,000 Króm összes 0,020 0,020 Az útpályára hulló csapadék összzegyülekezve és lefolyva az út felszínéről, magával sodoija az oda leülepedett szennyező anyagok egy részét. Az innen lefolyó víz nehézfém-tartalma igen nagy. Mint láthatjuk az 1-4. táblázatok adataiból, az útfelszínről lefolyó vízben több üzszerese is lehet a háttér szennyezésből származó szennyező anyag mennyiségnek. Az útpályáról lefolyó szennyezett víz nagy mennyiségű és eltérő mobilitási hajlamú nehézfémet szállít a befogadókba. A nehézfémek és egyéb szennyezések rontják a vízminőséget, megváltoztatják az elemforgalmat az eredeti állapothoz képest. A meder aljzatára lerakódó nehézfémek mindvégig mint potenciális szennyezőforrás szerepelnek a biotópban, hiszen a megváltozó fizikai, vagy kémiai folyamatok hatására felvehető állapotba juthatnak. 1. táblázat. A 30-as főútról lefolyó víz nehézfém-tartalma, (mg/l) a csapadékhullás kezdtétől eltelt idő függvényében (1994június 1). A minta jele, óra Zn Pb Cd Ni Fe Cr Cu A/l 8.00 0.86 0.17 0.003 0.05 20.9 0.03 0.11 A/2 8.10 0.43 0.09 0.002 0.02 9.53 0.02 0.06 A/3 8.20 0.4 0.1 0.002 0.03 14 0.02 0.09 A/4 8.30 0.39 0.09 0.001 0.02 7.39 0.01 0.06 A/5 8.40 0.19 0.06 0.001 0.008 3.48 0.006 0.03 A/6 8.50 0.22 0.04* 0.001 0.01 5.41 0.008 0.046 A/7 9.00 0.15 0.04* 0.001 0.009 4.41 0.007 0.03 A/8 9.10 0.15 0.04* 0.001 0.008 3.06 0.006 0.03 A/9 9.20 0.2 0.06 0.001 0.01 3.18 0.007 0.05 A/10 9.30 0.11 0.02* 0.001 0.007 1.36 0.004 0.03 A/11 9.40 0.09 0.02* 0 0.004 1.38 0.002 0.016