Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

5. szám - Bíró Péter: Dr. Sebestyén Olga limnológus (1891–1986)

BÍRÓ P.: Dr. Sebestyén Olga limnolÓRUs 261 eloszlását és az anyagcsere-termékek szabályozó hatását. Az üvegrák (Leptodora kindtii) táplálékhálózatának leírása, valamint a Leptodora és a Ceratium ökológiai szerepkörének (niche) felvázolása (1959) nemzetközileg is figyelmet keltenek. A plankton tagjainak modellezésével úttörő munkát végez a mennyiségi viszonyok felderítésében (1953-54, 1958), feltárja a különböző táplálkozási szintek mennyiségi összefüggéseit (1959). A parti övben végzett tanulmányai között kiemelkedőek a detritusz (törmelék) és turzástanulmányok (1949-50), melyek a sekély, szélnek kitett Balaton sajátságos viszonyainak alaposabb megismerését eredményezik, a vízállás változásnak a tavi életre gyakorolt hatását elemzik (1951), továbbá azok, amelyek a Balaton táplálékforgalmáról és a tóba ömlő vizek feltárásáról szólnak (1954-57). ír a Balaton planktonjában előforduló csillós egysejtűekről (Oligotricha Ciliata) (1953), az apró, planktonikus szervezeteken megtelepülő, azokkal együttélő szervezetekről (1951, 1957), és számos esetben módszertani kérdésekkel foglalkozik (1951, 1954). Alapvetőek a Balaton biológiai termelésével kapcsolatos okfejtései, ahol elsőként találunk a tó szervezeteinek élő tömegére vonatkozó, megbízható adatokat (1952-57). Későbbi munkáit tótörténeti tanulmányainak szenteli, s ezekben a munkákban - immár nyugdíjas évei során - több évtizedes tapasztalatait is összegzi. Úttörő jelentőségűek dr. Zólyomi Bálint akadémikus bíztatására elkezdett tótörténeti tanulmányai (paleolimnológia), melyekkel a hazai limnológia új fejezetét nyitotta meg. Három tanulmányában foglalkozik a "Szubfosszilis maradványok balatoni üledékekben" tárgykörrel. Zólyomi Bálintnak a Balaton Dny-i része nyíltvízi területén (Boglár-Révfülöp szelvény közepe) vett furatok alapján feltárta azok negyedkori mikrofosszilia-rétegzettségét, s limnológiai szempontból értelmezte azok jelentőségét. A modern paleolimnológiai kutatások során meg lehetett állapítani, hogy a Chydoridae kladocera maradványok különböző korú rétegekben való megjelenése, a populáció nagyságának (maradványok száma) változása mintegy visszatükrözi a megfelelő kor klímaviszonyait. Míg a pollenstatisztika nagy geológiai klímaváltozásokat jelez, e szervezetek életpályájuk rövid volta és a populáció gyors kifejlődése következtében - a nagy klímaváltozásokon belül - rövidebb időre terjedő változások rekonstrukciójára is alkalmasak. Bevezette a Pediastrum (zöldalga) és Chydorus (planktonrák) arányát, mint mutatót, mely tájékoztathat a plankton és bentosz arányáról és ezen keresztül a vízszint magas vagy alacsony voltáról. A mikrofossziliák elhelyezkedése alapján megállapította, hogy a Balaton tó kialakulásának kezdeti periódusa a pleisztocén vége, késő glaciális idősebb tundrakor és az ugyancsak pleisztocén-végi idősebb tundrakor szubarktikus szakasza lehetett. Tavunk üledékei "a tó kialakulásának kezdeti periódusától" kezdődően negyedkori klímaváltozások emlékét őrzik egészen a jelenig (Sebestyén, 1971). A kemizáció problémája agrártevékenységgel kapcsolatosan lett az érdeklődés tárgya, melynek taglalásakor a következőképpen ír: "A víz a természet egyik legnagyobb kincse. Minden szerv, mely vízzel kapcsolatos tevékenységet folytat, ha pl. egészségügyi vonatkozások közvetítésével is, gondoljon arra, hogy pl. a Balaton terjedelmes tükre sekély víztömeget takar, s az aránytalanul hosszú partvonal lehetővé teszi káros külső behatások fokozott érvényesülését. Törekednünk kell arra, hogy e magas korban lévő tónak áldásaiban jövő nemzedékek minél hosszabb sora részesülhessen" (Sebestyén, 1967). Munkásságának kiemelkedő, ifj. Entz Gézával közös alkotása a "A Balaton élete" című könyv (Természettudományi Társulat kiadása, Budapest), mely három kiadást ért meg magyarul és németül (1940, 1942, 1946), s amely összegzi a rendelkezésre álló ismereteket, s elénk tátja az élővilág és környezet folyamatos és szövevényes kapcsolatával létrejövő tavi egységet. Azóta is ez az egyetlen, tudományos igényességgel megírt könyv a Balaton élővilágáról. Dr. Sebestyén Olga tudományszervezői cs tudományos közéleti tevékenysége Szakmai és közéleti tevékenységének elválaszthatatlan része volt az a kivételesen magas szintű társadalmi munka, amelyet szakterületének fejlesztése érdekében hazai viszonylatban elsősorban a Magyar Hidrológiai Társaságban kifejtett. Maucha Rezső professzor utódaként - akivel egyébként kölcsönösen nagyra becsülték egymást - öt éven át választott elnöke volt e Társaság Limnológiai Szakosztályának, mely idő alatt a szakosztályi életet magvas tudományos koncepción alapuló munkaprogram jellemezte. A Magyar Hidrológiai Társaság 1950 óta megindult balatoni ankét-sorozatának előadásai alapján kiviláglott, hogy a nevezett Társaságnak, sőt más intézményeknek is milyen gazdag balatoni vonatkozású hidrobiológiái, műszaki, közegészségügyi, társadalmi stb. feladatköre, terve és teljesítménye van. Ezek nagyrészt a tó biológiai viszonyait is érintik, melyben Sebestyén Olgának elévülhetetlen érdemei vannak. Egyike volt az 1957-ben megindult tihanyi Hidrobiológus Napok kezdeményezőinek, mely rendezvénysorozat - néhány év kényszerű kihagyásával - máig tartó tudományos fórum. (Az 1996-ban "A Balaton és vízgyűjtőjének ökológiai állapota" című XXXVIII. Hidrobiológus Napok során elhangzó limnológiai-hidrobiológiai előadásokkal együtt azok száma túllép a 2000-es bűvös határon). A sokszor még rokon szakterületekről is tanácsért, szakmai eligazításért hozzá forduló kollégákat, különösképpen a fiatalokat mindenkor a legmesszebb menő szívélyességgel fogadta, mindenkinek és mindenkor tudásának, széles körű szakirodalmi ismereteinek, tapasztalatainak legjavát adta. Csak magas erkölcsi alapon álló, elhivatott tudós tarthatja ennyire szigorú kötelességének, hogy önzetlenül továbbadja tudását! Dr. Sebestyén Olga, a tudós kötelessége mellett egy másikat is érez: ez a népe, nemzete iránti kötelesség és megbecsülés. Ez áthatja minden tevékenységét, főképpen, ha tanít, ha valamely alkalmazott hidrobiológiái ügyben ad tanácsot, ha a víz védelmében száll síkra, vagy, ha az ország határain túl képviseli hazáját és a magyar hidrobiológiát. Szerény, de öntudatos fellépése, kultúráltsága és szaktekintélye a nemzetközi fórumokon mindig elismerést hoz hazájának, a hazai tudományosságnak. Évtizedeken át fáradozik azon, hogy a Nemzet-