Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

5. szám - Bíró Péter: Dr. Sebestyén Olga limnológus (1891–1986)

BÍRÓ P.: Dr. Sebestyén Olga limnológus 259 jed. Munkáinak jelentős része a társulási kapcsolatokkal, a tavi élet folyamataival és egységével foglalkozik Plankton tanulmányok egész sorát íija; ezek kiteijednek a napi vándorlás, a populációdinamika, a vízállásváltozás, a kulturális hatások, a mennyiségi viszonyok tanulmányozására, néhány munkájában pedig a balatoni plankton szervezetek ökológiai helyzetét, táplálékhálózatát elemzi. Kitűnő plankton tanulmányai sorában az egyes táplálkozási szintek mennyiség összefüggéseit feltáró munkái, továbbá a Balatonból addig ismeretlen vízvirágzásról és plankton invázióról szóló tanulmányok emelhetők ki. A társulási kapcsolatokkal, a tavi élet folyamataival, egységével foglalkozó munkák körébe tartoznak a detritusz- és turzástanulmányok, amelyek a sekély, széljárta Balaton sajátos viszonyainak alaposabb megismerését eredményezték, amelyek az alacsony vízállásnak a tavi életre gyakorolt hatását ismertetik, valamint a Balaton táplálékforgalmáról és a Balatonba ömlő vizek vizsgálatáról szóló dolgozatok. Sebestyén Olga tudományos munkásságának egy másik kiemelkedő fontosságú részét képezik a Balatonkutatás helyzetével, problémáival, valamint a Balatonkutatás eredményeinek összefoglalásával foglalkozó közleményei. Sebestyén Olga tudományos tevékenységét - legyen az bármely természetű - rendkívüli tárgyi ismeret, olvasottság, alaposság, önmagával szembeni kritika, korszerű előre mutató szemlélet és mindenekelőtt szabatos tudományos eredmény jellemzi. Nem a mennyiségre, hanem a minőségre törekedett. Csak akkor ír és akkor szól, ha kiforrott közölni valója van. Százat jóval meghaladó tudományos közleménye és mintegy 40 színvonalas tudományos ismeretterjesztő írása s közel 50 hazai és külföldi tudományos fórumokon tartott előadása őrzik eredményeit, gondolatait (Bérezik, 1971). Tanulságos idéznünk népszerű megfogalmazását a Balaton életéről szóló tanulmányából (Élővilág, 1957. 2(3):3-9.): "Tavunk terjedelmes tükrében, vizének fehéres zavarosságában a régiek a Balaton legjellemzőbb tulajdonságait ismerték fel, olyan tulajdonságokat, melyeknek biológiai szempontból jelentősége van. Aki manapság először pillantja meg a magyar tengert, annak figyelmét nem a parti nádasok, az itt-ott felbukkanó hínáros vagy a köves partok fürtös moszatbevonata ragadja meg, hanem a tó tengerszerű arculata, a zavarosság, a hirtelen kelő viharban haragos zöld víz erőteljes hullámzása, mely csakhamar háborgó tömeggé alakítja a fenekestől felkavart tavat. ... Milyen élőlényeket rejt tavunk terjedelmes tükre? Hogyan folyik az élet e sekély, zavaros, nyugtalan, tengerszerű víztömegben? ...A tó lakói, több mint ezerféle állat és többszázféle növény állománya, szövevényes táplálkozási és más természetű összefüggések során hatalmas egységet alkot: a Balaton élővilágát. A tó a természet műhelyének egy részlete, benne bonyolult és intenzív termelőmunka folyik. Az alapanyag a levegő szénsava, továbbá a Balatonba ömlő vizekkel és a széllel bekerülő szervetlen sók, az anyag körforgalmának keretében a lebontás szervetlen végtermékei, együttvéve: a Balaton-vízben oldott sók. Az energia a nap sugárzásával lüktetve árad, sajátságos fényklímát hozva létre a zavaros vízben. A munkát maga a természet végzi hármas munkamegosztással, a tavi lakók útján. A munkafolyamat első láncszeme a növényi élettevékenység, melynek során szervetlenből szervesanyag jön létre. Ez a szervesanyag az állatvilág szövevényes táplálkozási összejuggéseiben tovább formálódik, alakul, hogy legvégül a tavi élet csúcstermékében: a ragadozó fogasban és társaiban öltsön testet. Az egyén élete a vizekben is véges. A természetes pusztulást, baktériumtevékenység árán, fokozatos lebomlás követi, mely folyamat végső termékei - nyersanyagként - folyamatosan újra meg újra bejutnak a körforgalomba. A munkában jelentős részt végeznek a terjedelmes víz tömegét benépesítő plankton szervezetek. A halászat zsákmánya, s a tó egyéb termékei is, a nád, az alomnak vagy trágyának felhasznált hínár és vízimoszat, közvetlenül vagy közvetve - az ember szükségleteit fedezi. Hogy az ember - saját javára, de előre is tekintve - büntetlenül avatkozhasson bele a vízi élet bonyolult folyamatába, fel kell vérteznie magát az ismeretek fegyverével. A biológiai termelés menetéről nagy vonásokban talán van fogalmunk, azonban tömérdek a felkutatandó lényegbe vágó részletprobléma. Ezek megvizsgálása és megoldása az arra hivatottaknak még sok küzdelmet, de felemelő érzést is jelent". Az első harminc év Balaton-kutatásában két szakaszt lehet megkülönböztetni: a megindulástól a negyvenes évek első felében megjelent összefoglalásokig eltelt időszakot, majd ettől az intézet hidrobiológiái jellegének kezdetéig terjedőt. "A Balaton-kutatás harminc éve Tihanyban" című tanulmánya (1958) elénk tálja a tókutatás előzményeit, s az addig elért eredményeket. "A tihanyi intézet balatoni munkálatai egyidősek az intézettel. A Balaton-kutatás azonban, mint olyan, nem volt új a magyar tudományosságban. A Magyar Földtani Társaság Balaton Bizottságának világviszonylatban kimagasló teljesítménye volt az a pompásan szervezett tudományos vállalkozás, melynek eredményei a nemzetközi szakkörök által is hozzáférhető formában, hatalmas és előkelő kiadványsorozatban jelentek meg 1897 és 1918 között ...A századforduló éveiben limnológia, mint önálló tudomány, nem létezett, de csírája bontakozott ... Igen közelről érint minket az a tény, hogy a Balaton Bizottság teljesítményeiben a tihanyi intézet csírája is benne rejlett, olyan formában, hogy Lóczy Lajos és id. Entz Géza ismételten hangoztatta, hogy az állatvilág biológiai viszonyainak felderítéséhez tóparti laboratórium szükséges ...A tihanyi intézet megindulása lökésszerű haladás a biológia hazai művelésében, s ehhez nagy mértékben járul az a körülmény, hogy ez a kor a modern limnológia kibontakozásának korszaka ... Nemcsak kiegészítem és folytatni kell tehát azt, amit a Balaton Bizottság a tavi környezet és élővilág megismerésének vonalán laboratórium hiányában akkor el nem végezhetett. A tó és környéke mint kutatási objektum lett egy gazdagabb, komplexebb természetszemlélet tárgya, s ennek alapja az élővilág és környezet minőségi és mennyiségi összefüggéseinek felismerése ".