Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

4. szám - Zilahy András: Az információs rendszerek feladata, felépítése és szerepe a magyar vízkészlet-gazdálkodásban

216 Az információs rendszerek feladata, felépítése és szerepe a magyar vízkészlet-gazdálkodásban Zilahv András Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kar, Vízgazdálkodási l anszck 11-1111, Budapest, Műegyetem rakpart 3. Kivonul: A jcloi időszakban. amikor a vízigények egyre inkább növekednek, ugyanakkor a környezeti károsodások veszélye sem csökken, egyre nagyobb a vízkészletekkel való szervezett gazdálkodás szüksége. I'.nnck megszervezésében és üzemeltetésébai nyújthat segítséget a MIS (Management Information System) információs rendszere. A MIS olyan magas szintű rendszer. amely képes politikai-gazdasági döntések előkészítését cs felügyeletét ellátni, ezért alkalmazása nagy előnyökkel járhat mind regionális, mind országos szinten, sőt. nagyobb vízügyi egysegek (pl. vízgyűjtő rendszerek) esetében is. Az információs rendszer (Information System) a MIS egyik alrendszere, amely nagy adatbázisok kezelését, információk megszerzését és feldolgozását, valamint becslések cs előrejelzések készítését teszi lehetővé. Az információs rendszernek ugyancsak nagy a jelentősége a különböző alrendszerek és más adatbázisok, vagy inlónuáciős rendszerek közötti érintkezés fenntartásában is. I'ontos az is. hogy az információs rendszer, sőt. maga a teljes MIS is a lehető legteljesebb mertekben kielégítse a felhasználók igényeit. Magyarországon régóta működő és hagyományosan jónak nevezhető információs rendszert alkalmaznak a vízgazdálkodás területén, de a növekvő vízigények és a szaporodó káros környezeti hatások miatt ennek továbbfejlesztése elengedhetetlen. Kulcsszavak: vízkészlet-gazdálkodás, információs rendszer, térin formáció, monitoring. 1. Vízkészlet-gazdálkodás Magyarországon nagy múltra tekinthet vissza a vízgazdálkodás. A/, ezen a területen végzett magas színvonalú munkák méltán nagyhírűek és nemzetközileg elfogadottak. A vízkészletgazdálkodás - a felszíni és - a felszín alatti vízkészletek hasznosításának feltételeit teremti meg. amihez a műszaki tudományok mellett a közgazdaság, a jog és az igazgatás eszközeit is felhasználja (Németh M. et al.. 1996). A vízhasznosítás különböző területei a következők: © ivóvízellátás. ® ipari vízellátás, beleértve az energiatermelést. (3) mezőgazdasági vizellálás. @ közlekedés, szállítás. © üdülés, turisztika. A vízkészletgazdálkodás feladata mind mennyiségi, mind minőségi szempontból a kedvező fellétclck megteremtése: a víz akkor hasznosítható, ha mennyiségét és minőségél arra alkalmas állapotban tartják. Ennek elérése érdekében olyan feladatokat kell ellátni, mint a: - vízrendezés: - síkvidéki (belvízvédelem). - dombvidéki (palakszabályozás. crózióvédclcm). - folyószabályozás. - árvízvédelem. - tószabályozás. - vízkészlet-védelem - vízminőség-védelem: - csatornázás és szennyvíztisztítás. A vízkészletgazdálkodás helyzetet elsősorban a természetföldrajzi adottságok, ezen belül is a csapadékviszonyok határozzák meg. A víz körforgásának folyamatos követéséhez és a beavatkozások hatásainak figyelemmel kíséréséhez sok adatot kell összegyűjteni és feldolgozni. Az irányítási és cgyéb feladatok hatékony megoldásához szükséges koordináció. valamint a határterületekkel és a nyilvánossággal való szoros kommunikáció ma már elképzelhetetlen korszerű, integrált menedzsment információs rendszer (MIS) segítsége nélkül. A MIS feladata - mint neve is utal rá - az irányítási (menedzselési) feladatok támogatása (pl. döntés-előkészítés), valamint az ehhez szükséges információk gyors, hatékony és naprakész biztosítása. Mindazonáltal a MIS fogalma a feladatok és követelmények rendkívül változatos volta miatt nem definiálható egzaktul, csupán a feladat- és hatásköröket, valamint a MIS-scl szemben támasztott követelményekéi lehet többé-kevésbé egyértelműen meghatározni. 2. Információs rendszerek (IR) Nagy adatmennyiséget tartalmazó IR-ck a számítógépek megjelenése előtt is léteztek (pl. telekkönyvi nyilvántartás. népcsségnyilvántartás). A mai kor követelményeinek azonban ezek a rendszerek - az esetek zömében - már nem felelnek meg (elsősorban a felhalmozódott adatmennyiség nagysága miatt bekövetkezett elérési és feldolgozási idő megnövekedése miatt). (Detreköi és Szabó. 1995). A számítógéppel támogatott IR-ck funkciója a következő: ® adatok gyűjtése. ® adatok tárolása. G) adatok feldolgozása (csoportosítás, átalakítás, adatgcncrálás. megsemmisítés, stb ), @ adatok közlése (kikeresés, csoportosítás, megjelenítés, továbbítás, stb ).