Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

3. szám - Bencze Géza: Somogy megye mérnöki hivatala – a 19. század első felében

IJKNCZ.E U.: Somogy megye mérnöki hivatala a 19. században 173 bonvolító cs lényegében kiépítetlen főutat - írhatott lc c megyében. Még évekkel később is csak terv maradt a Kaposvárt Péccsel összekötő főútvonal, s az ekkortájt kezdett néhány jelentősebb útszakasz-átépítés is egymástól elszigetelt maradt, s végül is minden siker nélkül halasztódtak cl az 1830-40-cs évekre. Míg ekkor a szomszédos megyékben a komolyabb teherbírású és korszerűbb utak építésc realitás volt, a korszak Somogyban csak a terveké maradt 1

0. Az útfelmérések mellett Török elkészítette az általa oly jól ismert vizek leírását is, amelyet a megye - a már említett térképpel együtt - megküldött a Helytartótanácsnak. Sajnos. Török e munkája nem maradt fenn. pedig a leírásokból képel kaphatnánk nemcsak a megye első mérnökének, hanem mérnök társainak közös munkájáról is. Az időszak ezért is érdekes, mivel a rendkívül felszaporodott munkák miatt előbb 1824 körül fizetés nélküli. ú.n. becsületbéli. majd 1826-tól (bizonytalan ideig) a vármegye másodmérnökévé nevezte ki az addig - s majd az ezt követő években ismét - a Dráva felmérésén munkálkodó Vauthier Leopold mérnököt ".A másodmérnöki címet a megye önkényesen adta a nevezett mérnöknek. ugyanis arra semmilyen felhatalmazása nem volt. s nem fizethették bérét ill. járandóságait a megyei házipénztárból. Török Ferenc somogyi mérnöki tevékenysége elsősorban a vízrendezésekhez, a legkülönbözőbb felmérésekhez és a térképkészítéshez kötődött, viszont építési jellegű munkáiról sokkal kevesebbet tudunk. Somogyi tiszti mérnöki munkásságának első fennmaradt dokumentuma cgv 1808 végén készített, a Kapós szabályozott medrét majdan átívelni szándékozó kőhíd volt. ami egyébként soha meg nem épüli 1

2. Jelentősebb építészeti munkát a már a század elején szűknek bizonyult kaposvári vármegyeháza új épülete adott számára, s Török a megyébe szerződésétől fogva bekapcsolódott a közel két évtizedig tartott tervezési és előkészítési munkálatokba. Magához az építéshez szorosabban kapcsolódva 1824-ben merüli fel a neve, amikor is a megye a Helytartótanácstól visszakérte a Talherr pozsonyi. építési igazgatósági mérnök és Török megyei földmérő beadott terveit. Utóbbi vette fel a vármegyeháza és börtönépület helyszínrajzát, vezette 1824 és 1828 között a börtön és a lcvéltárépület építését. A klasszicista vármegyeháza alapvetően Talherr elképzeléseit tartalmazó és Török által átdolgozott és költségvetéssel ellátott módosított terveit a Helytartótanács ugyan még 1828-ban újból átdolgoztatta, a megye közönsége nem várt tovább, s Török irányításával még az év végén elkezdődtek az építkezések, amelyeket mindvégig a megye mérnöke irányított 1

3. E munkáján kívül alig ismerünk tőle egyéb építés jellegű munkát, mivel a már említett hídtervén kívül mindössze irodalomból tudunk egy tapsonyi istállóépület ill. egy malom tervéről 1

4 A megyei középületek építésének megkezdése után mind gyakrabban kellett Töröknek a Dráva mentén tevékenykedni. Korábban is töltött már a folyó mellett többkevesebb időt. dc azzal, hogy Somogy megye a drávai Királyi Biztosság mellé egy megyei bizottságot is kiküldött. Török ez irányú munkája megtöbbszöröződött Legfontosabb feladata a folyó térképi felvételezése volt. az 1827. esztendő szinte egészét ezzel töltötte. Segítségére volt a munkában az alkalmaztatás előtti gyakorlatát mellette töltő Csorba János, aki előbb a Kapós szabályozásánál, majd a későbbiekben a Duna-mappációnál nvert alkalmaztatást. A sikeres felvételezési munkák után Török a folyó menti töltések és gátak munkálatait ellenőrizte cs vezette, a térképezést Győry József megyei tiszteletbeli és a diplomáját az előző esztendőben megszerzett és alkalmilag a drávai munkálatokhoz, szegődött Mótsy Sándor későbbi uradalmi mérnök - folytatta | S. A következő esztendők is a Dráva mellett találták leginkább a megyei első földmérőt, aki. amellett, hogy a szomszédos megyék - Zala, Baranya. Kőrös és Vcrőcc első földmérőivel gyakran munkálkodott együtt a határos területeken, 1829-30 folyamán többször huzamosabban együttműködött a Zákány és Gyékényes környéki térképezéseknél a szentgyörgyi határőrvidéki katonai mérnöki karral. 1830-tól újabb segítőtársat kapott megyebeli munkáihoz, ugyanis cz év augusztus 3-án nevezte ki a megvegyűlés a mérnöki diplomáját az Institutum (ieometricuinban röviddel azelőtt megszerzett Miklós nevű fiát becsületbeli földmérőnek és esküje letétele után apja. a megye első mérnöke mellé osztották be Török Miklós és Ferenc 183 l-ben a Somogy- cs Zala megyék határterületén fekvő Kakonyai pusztánál építeni tervezett "iga híd" táján térképezte a Murát, dc a megye első mérnökének ekkorra a drávai munkák során szerzett betegsége olyannyira elhatalmasodott, hogy a felméréseket már Miklós fia fejezte bc. és az elkészüli mérési munkák eredményei alapján a híd terveit és magát a ludat már Fóka Antal zalai tiszti mérnök készítette el 17 Török Ferenc Somogy megye fő földmérője és táblabírája 1832. április 28-án hunyt cl Ta/>sonvban, és ott is temették cl. A Török halálával megüresedett megyei első mérnöki állás a megye a mérnöki munkák jelentőségének növekedésével. valamint a korábban már alkalmazott másodmérnöki ill. a tiszteletbeli vagy becsületbeli mérnöki állás elismerése érdekében azonnal levéllel fordult a Helytartótanácshoz. Arról is határoztak, hogy a válasz leirai megérkeztéig a megyei rendes földmérői állást sem töltik bc (a mérnöki munkákat addig a megyebéli számos uradalmi, ill. a Kapós szabályozásán dolgozó Királyi Biztosság mellé rendelt mérnökökkel, segédmérnökökkcl és gyakornokokkal, esetleg a szomszédos vármegyék mérnökeivel kívánták elvégeztetni). A Helytartótanácsnak megküldött levél jól mutatja azt a szemléletbeli változást, azt az utat. amelyet a megye az éppen akkor elhunyt mérnökének alkalmaztatása időszakában járt be: "Minthogy a megyénkbe kétfelé hosszal elnyúló posta és ország utaknak készítése, a Dráva és Balaton országos rendbeszedései, egyéb vizek és tsatornák. a jobbágyi rendbeszedések, s a közönséges nagy számú épületek és egyéb nemzeti gazdaságra tartozó, a köz tsinosodást pedig elő mozdító intézeteink, oly számos és oly terhes foglalatosságokkal vágynák egybekötve, hogy azoknak