Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

3. szám - Deák Antal András: Tudósok és művészek Luigi Ferdinando Marsigli szolgálatában

DKÁK A. A: Tudósok ós művészek Marsigli szolgálatáhan 167 Igv történhetett meg. hogy például Erdély történetét ­művét Marsig/inak ajánlva -, a régi magvar irodalom­nak egyik jeles alakja, Rosnvai Dávid, írta meg 1701­hen egy 200 oldalas tanulmányban . Paulus Ritter. zágrábi tudós. Horvátországra vonatko­zó történelmi ismeretekkel és Horvátország-térképekkel szolgált Marsiglinak. Értékes írásai között megtaláljuk pl. a Zrínyi családgeneológiáját is, kiknek soraiból ke­rült ki Zrínyi Miklós, a költő 5\ Egy Gruber nevű soproni tudós "Status Daciae Anti­quae" címmel küldött tanulmányt 1702. június 24-én M. Rohfrev Sámueltől Gyulafehérvárról Erdély ásvány­kincseinek leírását kapta Marsigli 1701. február 15­A Duna-monográfia illusztrációinak további sorsa Előre bocsátjuk, hogy a szóban forgó illusztrációk sorsa legalább annyira zűrös, mint amilyen a mű jogi helyzete volt. Közismert, hogy a költségek jó részét az osztrák császár fedezte, ennek ellenére Marsigli művét Bologna városának ajándékozta. A helyzet fonákságát nyilván ő és érezte. Talán ezért is írta meg 1710. febru­ár 3-án végrendelet szerű levelét az Egyetem elöljárósá­gához. melyben arra kéri a Tisztelt Urakat, hogy a .Jo­li mm Chrístoph Müller által megrajzolt Határ-térképe­ket - ezekről tanulmányunk első felében már sok szó e­sett -. küldjék meg Bécsbe 5 6. A térképeket, melyeket an­nak idején saját kezdeményezésére, saját pénzből készít­tetett. bizonyos értelemben rekompenzálásnak is szán­hatta Marsigli. Ezen végakaratát megfogalmazó levelét 1731 au­gusztus 11-én olvasták fel a Szenátusban. Döntést hoz­tak. hogy Marsigli kívánságát teljesítik, de előbb elké­szíttetik a térkép hű mását", de csupán csak az átte­kintő térképel készíttették el 5 8 Miután a korábbi leve­lekből választ kaptunk arra, hogy mikor készültek a tér­képek és kinek a megrendelésérc - nem 1706-ban, ha­nem 1702- 1703-ban. és nem Savojai Jenő megrendelé­sére. hanem Marsiglicra -, megoldódott az a rejtély is. hogy miként és mikor került Joh. Chr. Miillernek e­gyik legszebb térképe Bécsbe: Marsigli végakaratát tiszteletben tartva a bolognai egyetem szenátusa 1732­ben a velencei császári követnek egy dobozban küldte meg. A doboz tartalmáról tárgylista készült 1732. októ­ber 28-i dátummal 5 0. Fentebb már említettük, hogy Marsigli művét 1710­ben. az első donáció alkalmával Bologna Egyetemének ajándékozta. Ebből eredően, amikor azt a rézlemezekkel egyetemben Amszterdamba akarta vinni, hogy ott ki­nyomják. komoly jogi problémák merültek fel. A törté­netből számunkra az a mozzanat fontos, hogy pontos lis­tát készítettek az Opera Danubiale kivitt rézlemezeiről. 1726-ban végre megjelent a mű Ezt követően a nyom­dász társaság nem azonnal küldte vissza a lemezeket, hanem csak három-négy év múlva, azaz 1730-ban. A visszaérkezett lemezekről ugyanis 1730. januárjában Bo­lognában jegyzékei készítettek. E szerint nem érkeztek azok vissza hiánytalanul"". Ez akkor okozott igazán nagy gondot, amikor 1746-ban újra akarták ugyanis nyomni a "Danubius Pannonico-Mysicus"-t! 6 1. Szá­mos lemezt újra kellett volna vésni - többi között a térképekét is -. így szándékuktól elálltak Egy kötetet azért mégis csak kiadtak Bolognában ­évszám nélkül -. mely a Duna-monográfia illusztrációi­nak egy részét tartalmazza 6": "Pesci che nascono nel Da­nubio e Volatili che vivono lunga d' csso. Diligentc­mente delineati cd incisi in tavole CVI1. In Bologna. Nella Stamperia di Lelio dalia Volpe Iinpressore deli In­stituto delle Scicnze". Az egyes kötetekhez szóló szöveg mindössze ennyi: "PESCI Tavole XXXIII." és "VOLATILI Tavole LXXIV ". azaz a halak és a mada­rak 33, ill 74 db illusztrációját adták ismét közre azzal a téves közléssel, hogy bolognai mesterek inűvci. Befejezésül a következőképpen foglalhatjuk össze a­zokat az információkat, melyekkel a bemutatott iratok Marsigliról. illetve fő müvéről, a Danubius Pannonico­Mysicusról meglévő ismereteinket gazdagították: - A Duna-monográfia ábráinak nagy részét Nürnberg­ben G. Chr. Eimmart cs A ug. Chr. Fleischmann metszet­te rézbe. - Az "Ásványok" kötetének ábráit a híres bolognai Francesco D. Maria Francia véste. - Megtudtuk, hogy vésett még ábrát a Danubius szá­mára a bécsi Pfejfer is, valamint rajzzal, ill rézmetszés­sel közreműködött a páduai Signore Dőlt. Morgaguilo, Dott. Antonio Montelocci, és a római Signore Ghizzi. - A Duna-térképeket az I. kötet számára, valamint a „Római régiségek" kötet Magyarország-térképét Johann Chrístoph Müller rajzolta 1702-1703-ban Nürnbergben. - Ugyancsak 1702-1703-ban rajzolta Müller Mar­sigli megbízására és költségérc a 41 szekciós határ­térképet, melyet 1710-ben a Bolognai Egyetemnek a­jándékozott azzal a meghagyással, hogy halála után ad­ják át az osztrák császárnak. Kívánságát az Egyetem 1732-ben teljesítette, de előbb az áttekintő térképről Antonio Francesco Vandival másolatot készíttetett. - Megtudtuk, hogy Müller Nürnbergben a Duna­monográfia számára rajzolt térképekkel egyidőben, elkészítette - valamennyit azonos, 52x72 cm-es méret­ben - a „Magyar Monarchia országainak" térképét, szám szerint 9 db-ot. s ezeket a kéziratos Müller-lcr­képeket Marsigli kéziratainak egyik kötetében meg is ta­láltuk (A „Hungaria vera", vagyis a szűkebb értelemben vett Magyarország-térképét elkezdte ugyan, de nem fe­jezte be. Ettől függetlenül mindezek jó alapot szolgáltat­tak számára az 1709-ben megjelenő nagy Magyaror­szág-térképéhez.) - Mind a Duna-monográfia térképei, mind pedig a karlócai békeszerződés kapcsán részben Bécsbe a csá­szárnak megküldött, részben Marsiglinál visszamaradt és Bolognában található, a szóban forgó régióról készült térképek Müllernek nem kizárólagos alkotásai. Őt egy kiváló összegezönek kell tekintenünk, aki a már létező korábbi eredményeket. L. F Marsigli térképvázla­tait, valamint a határkijelölés kapcsán különböző had­mérnök-csoportok - személy szerint Müller által is vég­zett - felmérések eredményeit felhasználva nagy tehet­séggel és kiváló esztétikai érzékkel alkotta meg műveit. A feltételeket és az információk nagy részét ehhez Mar­sigli biztosította, akinek elévülhetetlen érdeme, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents