Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

3. szám - Kaján Imre: Egy tudomány születése: A mérnök útja a gazdaságilag felzárkózó Magyarországon

160 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1996. 76. ÉVI". 3. SZ.. Orczy Lőrinc nevét már ismerhetjük, mint a Mirhógát szakavatott megerősítőjét, majd később az újjáépítésnél bábáskodóét. Biztosak lehetünk abban, hogy a Mirhó-gát megerősítésére tett műszaki intézkedéseit nem maga találta ki. hanem külországi útjain leste el. Huszártisztként. Hadik András generális seregében járta évtizedekig Európa harctereit, s találkozott a mérnöki technika hadi és békés alkalmazásaival. Ez a jó gyakorlati érzék vezette a Mirhó-gát védelménél, mely. mint szomszédos birtokosnak, igen fontos érdekében állt. (Orczy birtokközpontja a Jászsággal szomszédos Tarnaőrsön volt. s tudjuk: könyvtárában több, mint 3000 kötet volt a francia felvilágosodás íróitól. Orczy - a nagy birtokszerző apja nyomdokain haladva - korszerű gazdálkodás bevezetésével családját a leggazdagabb főnemesek közé emelte ... ). A korábbi Mirhó-gáti szerepe lehetett a fő indoka annak. hogy a felső-magyarországi folyók szabályozásának királyi bi/.tosául Mária Terézia 1774. szeptember 12-én kinevezte őt. A kezdetben mérnök nélküli, ám mindvégig pénz nélküli (!) munkálatok közvetlen érintettjeként hamar felismerte: a lokális megoldások még a részproblémákat sem oldják meg, regionális méretekben kell gondolkodni. Orczy volt az első. aki - megyei "abroszokból" - az egész vidékre kiterjedő térképet szerkeszttetett (Krieger Sámuellel), és elkészíttette a terület rendkívül részletes vízrajzi leírását is. Felismerte azt is, hogy a kis folyók rendezése a befogadó Tiszáé nélkül lehetetlen. s kérte feladata kiterjesztését a Tiszára is (meg is kapta, 1778-ban). A mindössze nyolc évig tartó munka (Orczy 1782-ben visszaadta megbízását) nem csak a pénztelenségen bukott meg: az állami költség nem-vállaláson túl. hiányzott a vidék birtokosainak felismerése is: hosszú távú érdekeiket az esetleges mostani kötelezettség-vállalásaik szolgálnák. (Nem tartozik a vízügy-történet körébe, de sejthető: a birodalmi kormányzat nem örült volna, s így nem is szorgalmazta egy regionális érdekszövetség létrejöttét ... ) Más kérdés, s úgy látszik, az e korszakban volt vízszabályozási próbálkozások egyik meghatározója az. hogy a XVIII. századvég haladó filozófiája, a felvilágosodás, jelesül Rousseau elvei milyen irányban befolyásolták a vezető magyar rétegeket. Szerencsénk van: Orczy Lőrinc nemcsak vízszabályozási királyi biztos, hanem kora ismert és elismert költője is volt. Művei között több. Felső-Tisza-i működésével kapcsolatos vers is van: Azon utazásról Amunkás hangyátska téli viskójában Bé vonódott immár, 's nyugszik zsombikjábann: Engempedig bal sors sok malmokkárára. Kerget sebességgel Homonna tájára. LJng, Bodrog, Latortza, Labortz, és Hanajna, Szamos, Tisza, Körös, a' Maros, és Kraszna Tőlem várják, hogy lesz ez utánn folyások, 'S merre engedtetik szélylyel bujdosások. Megint panasz (részlet) Ismét meg butykáztam Tiszának árjait, Ott töltém, itt nyitám iszapolt árkait, Kriger' zsinórával mérvén csavargásit, Jobb egyenességre intéztem folyásit. De mikor én repedt hajlongó hajótskán Tekenő formára vésett tsolnakotskán Ki tészem lelkemet véletlen veszélynek, Béts, Pozson Társaim engem' tsak nevetnek. Azt mondják, szükséges egy embert találni, Ki tud szenvedéssel Országot tzirkálni: Küldjük Ortzit, majd ő meg fogja vizsgálni. Lehet e pénz nélkül nagy dolgot csinálni. Károlyi le húzta az Etsedi Lápot, Ki írta sok ezer tekenős békákat. Zsigrai Sárvízből el külsé a' rákot, Tégyen már Ortzi is Tiszán ilyly tsodákot. Árkokat ásunk hát bizonytalan bérért, Várván, bársonyt hoznak töretlen kenderért. Aranyat küldjenek Tokai ürmösért. Idegen mű jöjjön Magyar Gyűjteményért. Tiszán le, Dunán fel hajóink úszkálnak, Fischementi bádog torony hozz mászkálnak, Tiszta búzát küldünk Német Sógorinknak, De tsak rezet adnak Győri Hajósinknak. Hanem a vidék népét félti is a gazdasági felemelkedéstől A "Tokajban való érkezés télen" c versében így ír: "Boldog Isten ! minek e munkás fáradság ? Megfonyad e miatt sok ezer parasztság, Bátor hajózástól jöhet sok gazdagság, Úgy tartom, nem ebben ál! igaz boldogság. " Itt a francia felvilágosodás rousseaui eszménye, a falusi szerény-szegény lét dicsérete, és a sokak életét megnyomorító kereskedés-gazdagság elvetése érhető letten, ami itt, Magyarországon teljesen megfelelt a konzervatív nagybirtokosi réteg érdekeinek, s így a változások ellen hatott. Orczy korában még a személyi feltételei sem voltak meg az átfogó vízrendezések megindításának: nem véletlen. hogy még királyi biztosként is sokáig nélkülöznie kellett a műszaki szakembert, s csak jó későn rendelték ki mellé a Helytartótanácstól Krieger Sámuelt. Nagy kincs volt a jól képzett mérnök, mert kevesen voltak. Kevesen, bár sokan mondhatták magukat geometrának, vagyis mérnöknek (szinte mindenki, aki földmérést, valamilyen szintű térképrajzolást tanult ...). Vásárhelyi Pál - már jóval később. 1830-ban. sokkal konszolidáltabb viszonyok között - írja a Tudományos Gyűjteményben (a Magyar Tudós Társaság periodikájában): "... a név szeretetétől indíttatván ... kik a földmérés elemein túl is alig haladtak, makokat inzsenéreknek örömest hallják neveztetni..."