Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

2. szám - Scheuer Gyula: A Budapest–Békásmegyer Kálvária-tetői alsó-pleisztocén édesvízi észkőkúp paleo-hidrogeológiai vizsgálata

SCIJF.UER Gy.: A I3udapcst-Hckásmcgyer Kálvária-tctft ixlcsvúi inóazkökúp 107 / 3Ü oBS^V • S T-1 SkjtMM V' jT-shJ aRfc&j, jjg® 3. kép Kis parazita kúp a Tallaroo-i forráscsoportnál (Ausztrália) Ismert előfordulások vannak meg Afganisztánban, Tádzsikisztánban. Indiában, Indonéziában (Jáva). Az Óceáni szigetvilágból az Új-Guinea-i Wandumi, az Új-Zéland északi szigetén lévő kamoi kúpok említhetők meg (Iieming R.F. 1969, Waring G.A. 1965). Ausztráliából a Nagy Artézi Medencéhez kapcsolódó hévforrások építettek fel környezetükben kisebbnagyobb édesvízi mészkőkúpokat. Ezek közül a Tallaroo-i és a Coward-i előfordulások emelhetők ki (3. kép). Egyes területeken a tömegesen feltörő hévforrások un. kúpmezőket hoztak létre, amelyeknek mérete esetenként eléri a 300 x 100 km nagyságot is (Waring G. A., 1965). Az amerikai földrészen ismeretesek az Egyesült Államokból az alaszkai (Artic Hol Springs), a Yellowstone parki (Szabadság sapka), az Utah-i (Buhlers Springs), New-Mexico-i (Soda Dam Springs) előfordulások (Bargar K. E„ 1978, Chefetz H.S.-Folk R. L. 1984., Baker C. H., 1968). Továbbá, Dél-Amerikából a perui és argentínai édesvízi mészkőkúpokat indokolt megemlíteni (Waring G. A. 1965). Afrikában a leghíresebbek az algériai Hammarn Meskoutine-i felhalmozódások, ahol kis területen belül tömegesen képződtek a kisebb-nagyobb édesvízi mészkőkúpok (Scheuer Gy. 1992). Az irodalomból ismeretesek még olyan édesvízi mészkő kúpok is, amelyek különleges feltételek mellett, sós tavakban képződtek, ill. nia is képződnek (Dunn J. R... 1953, Radbruch D. //., 1957). Ilyen típusú és genetikájú forráskúpok vannak az USA-ban a Pyramid, Aíono és a Lahontan tavaknál, ahol a feltörő fenékforrások karbonát anyagukból a víz alatt környezetükben toronyés bástyaszerű, 6-8 m magasságú formákat hoztak létre. Hasonló víz alatti (tavi) kúpos édesvízi mészkőképződés ismeretes még Afrikában, Dzsibutiban az Assal tónál, ahol a vulkáni utóműködésscl kapcsolatos hévforrások törnek fel (Radbruch D. H., 1957. Waring G. A., 1965). Az egyes földrészek előfordulásait és azok részletesebb adatait az 1. táblázat foglalja össze. Az összeállításból látható, hogy kisebb-nagyobb gyakorisággal valamennyi földrészen megtalálhatók, bár nem olyan nagy számban, mint az egyéb típusú karbonát kiválások. Vízföldtanilag a kúpot létrehozó források egy része vagy aktív vulkáni - vagy posztvulkáni - területekhez (Irán: Ask, Jáva: Koelanghanjar, Ausztrália: Tallaroo, USA: Szabadság sapka. Peru: Ninamamba), másik része pedig mélyszerkezeti törésekhez, vagy törésrendszerekhez kapcsolódik. Az előzőekben tárgyaltak alapján az édesvízi mészkő kúpszerű formáinak attól függően, hogy hol keletkeztek két genetikai típusát lehel megkülönböztetni. Egy részük a különböző morfológiai helyzetű felszíneken képződött felszökő forrásokból. Ezek szupraterresztikus képződményekként különíthetők el. A tavak fenékforrásaiból képződött édesvízi mészkőkúpokat pedig a szublakusztrikus geneükai típuském indokolt megkülönböztetni. 2.2. Keletkezésük és megjelenésformáik Az édesvízi mészkőkúpokat létrehozó források hőmérséklete tág határok között változik, mert az 5°C-os hidegvíztől kezdve a közel 100°C-os forró vízig gyakorlatilag mindenféle hőmérsékleti érték előfordul. A kúpépítő források rendszerint magas ásványi sótartalmúak (1000 mg/I-t meghaladó). Egyes vizeknél az oldott sók mennyisége a 30.000 mg/l értéket is meghaladja és túlnyomó részt gázosak. A gáz leggyakrabban C0

2. az oldott sók mennyisége a 30.000 mg/l értéket is meghaladja és túlnyomórészt gázosak. A gáz leggyakrabban C0

2. A kationok és az anionok egymáshoz viszonyított mennyiségei alapján megkülönböztethetünk nátrium kloridos, nátrium kloridos - hidrogén karbonátos, kalcium - magnézium - szulfátos - hidrogén karbonátos, kalcium - nátrium - hidrogén karbonátos, kloridos vizeket, csak a főbb típusokat említve. Az egyes édesvízi mészkőkúpot létrehozó források kémiai összetételének bemutatására kontinensek szerinti bontásban állítottuk össze a 2. táblázatot. A kúpok keletkezésében a forrásvizek kémiai összetételének és fizikai állapotának döntő jelentősége van. Keletkezésüket annak köszönhetik, hogy ahol a forrás fakad és kilép a felszínre, azonnal dinamikus mészkiválás kezdődik. Ez a folyamat a forrás közvetlen környezetében a leggyorsabb és legerőteljesebb, ezért a karbonát anyag folyamatosan ott halmozódik fel a legnagyobb vastagságban. Mivel a vízkilépésnél a mészképződés dinamikája a legintenzívebb, és attól távolodva fokozatosan csökken, a halom vagy kúpos megjelenési forma van az adott forrás üledékképző tulajdonságával összhangban. Az ilyen forrásokat az amerikai - angol irodalom a víz hőmérsékletétől függően mound springs vagy thermal mound springs-ként tárgyalja (Baker C. II. 1968, Chefetz II .S. - Folk R. L, 1984, Heming R. F„ 1969, Waring G. A., 1965.), és a travertínók osztályozásán belül megkülönböztetnek halom és kúpos kifejlődési formákat. A források kémiai összetételétől és a fakadási helyek környezetétől függően igen változatos alakú és nagyságú kúpok keletkezhetnek (2. ábra) . Alakjukat a magasság és az alapátmérő egymáshoz viszonyított méretei határozzák meg. így vannak kis magasságú (3-5 m), lapos, de nagy alapterületű, enyhe lejtőjű formák. Az ilyen é-