Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

2. szám - Gajdos Attila: A Tisza folyó árhullámai

GAJDOS A.: A Tisza árhullámai 103 9. táblázat Adatok a (9), exponenciális kapcsolati egyenlethez, a szegedi tetözések, eltéréseik a számított vízállástól (cm) SorSoborTokaj Szeged cSzeged Soborsin Szeged mért Szeged számított Eltérés szám sin lőtt 10 nappal tetőzése napján tetőzés tetőzés 1. 200 773 750 786 801 -15 2. 284 622 749 790 796 -6 3. 379 624 740 795 817 -22 4. 260 755 747 806 807 -1 5. 238 748 823 845 848 -3 6. 178 775 829 847 848 -1 7. 237 725 750 805 799 6 8. 349 754 813 884 864 20 9. 118 718 706 722 753 -31 10. 342 632 712 753 791 -38 11. 370 494 716 802 791 11 12. 136 770 756 791 795 -4 13. 312 728 836 916 867 49 14. 254 785 692 870 782 88 15. 500 628 679 923 838 85 16. 74 818 802 847 828 19 17. 188 769 836 855 853 2 18. 270 784 798 820 843 -23 19. 313 849 672 764 801 -37 20. 334 528 673 748 759 -11 21. 197 704 747 799 787 12 22. 186 825 739 790 803 -13 23. 230 726 778 784 815 -31 24. 411 664 816 843 872 -29 25. 610 532 740 885 912 -27 26. 458 858 929 961 971 -10 27. 412 562 888 924 910 14 28. 495 667 676 807 838 -31 29. 268 730 726 767 793 -26 30. 195 749 729 767 784 -17 31. 252 801 784 842 835 7 32. 385 703 712 767 813 -46 33. 477 752 688 873 844 29 Átlag 300 714 759 824 826 Szórá 131,4 Van még egy jelentős fajtája a tiszai tetőzéseknek, amikor a folyó akár Szolnoktól kezdve szinte egyszerre tetőzik le. Ennek magyarázata lehet a Maros árhullámának a vége, de ugyanígy a Duna apadása is. Ha viszont a Duna és a Maros is árhullámot szállít, általános tiszai tetőzés csak akkor következhet be, ha a Duna áradása is befejeződik. A közép- és az alsó-tiszai tetőzésekről szólva meg kell említenünk a nyárigátak problémáját. "Tiszafüred és Tiszaug között a múlt században nem mindenhol épült ki a fő védelmi töltések vonala a folyó közelében. A sok kis öblözet védelmét nem tartották kifizetődőnek, s így sok helyen a folyót szegélyező magaspartokig engedték továbbra is a Tiszát kiáradni. 1948 és 1962 között számos ilyen öblözetet a fő védelmi szintnél alacsonyabb nyárigátakkal kezdtek védeni. Végül is az alpári nyárigát megépítésével 130 millió m

3, a Közép-Tisza vidékén létesült nagyobb nyárigát-öblözetek védelmével további 230 millió m

3, az apróbb öblözeteknek - olykor a vízügyi hatóságok szándékai ellenére végrehajtott - védelmével még kb. 120 millió m

3, addig vízjárta tárolóteret, legalább is a nyárigátak koronaszintjének megfelelő magassági tartományokban elhódítottak a Tiszától" (Vágás /., 1982., 252. o.). Amikor elég nagy árhullám érkezik a Közép-Tiszára, a nyárigátak védképessége egymás után szűnik meg, megváltoztatva ezzel az árhullám levonulás természetes folyamatát. A megnyitott öblözet jelentősen megcsapolhatja a folyót, akár 1400 - 1500 m

3/s is lehet az öblözetbe ömlő vízhozam. A nyárigát megnyitásakor, vagy gyors meghágásakor rohamos apadás indul meg - ami az^érintett folyószakaszon elérheti az 1 m-t is -, megnövekszik a Körös, vagy Maros általi duzzasztottság hatásával befolyásolt KözépTisza megnyitott szelvény feletti folyószakaszának esése, s ennek következtében a vízhozama is. Az apadás és az általa okozott tetőzés a hullámterjedés sebességével halad visszafelé, ugyanakkor a megnyitott szelvény alatt is tetőzés indul cl, mivel az öblözetbe történő átömlés miatt most lényegesen kevesebb víz érkezik a fölötte lévő mederből. A legnagyobb, az alpári nyárigátnál kb. 1.5 napig, öt további nagyobb nyárigátnál pedig kb. l-l napig tart az öblözet feltöltődése, bár hatásaikban ez utóbbiak nem olyan jelentősek, mint az alpári nyárigát. Az így letetőzött Tiszán azonban még egy mellékárhullám is kialakulhat, ha erre a folyón érkező vízmennyiségek, illetve a Maros, vagy a Duna helyzete lehetőséget teremt, mint pl. 1981ben. Ezek a jelenségek meglehetősen zavaróak az árvízi előrejelzéseknél A nyárigát-rendszer egyébként megváltoztatta az addigi szolnok-csongrádi mércckapcsolatot is, és, nem is csak ezt. A 700 cm-es szolnoki vízállás alatt ugyan még semmi változás sincs, mivel a víz ekkor még nagyjából a középvízi mederben tartózkodik. A 890 cm-es szolnoki vízállások fölött sincs változás, mivel ennél a szintnél már mindegyik nyárigát védképessége kimerül. E között a két szolnoki vízállás között változtak meg Szolnok és Csongrád között a mércekapcsolati összefüggések, vagyis a 700-890 cm-es tartományba cső szolnoki vízállások a nyárigátak kiépítése után magasabbak lettek ugyanazon csongrádi vízálláshoz képest {Vágás I., 1982.).. 6. Összefoglalás Vizsgálatunk végső soron olyan eredményt hozott, amely rámutatott a mércekapcsolati módszer tiszai használhatóságának erősen korlátozott voltára. Ez azt jelenti, hogy a módszer gyakorlati célokra - árvízvédekezés megszervezésére, a közvélemény valós tájékoztatására alkalmazható ugyan, azonban a megoldás alapjait más irányokban kell keresni. A mércekapcsolati módszer további pontosítására - annak járt útján - kevés a remény. Ugyanezt látszik igazolni minden olyan megállapított tény, amely a tiszai vízmérce adatok jelentős részének hosszabb időszakra vonatkozó inhomogenitására utal.