Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

6. szám - Bardóczyné Székely Emőke: Szennyvíztisztító tavak hazai alkalmazása

BARDÓCZYNÉ Sz.F„: Szennyvíztisztító tavak 381 lehetséges logikai modell állítható Tel, dc mindegyiknek alapkérdése kell. hogy legyen. - a szennyvíztisztításiszapkezelés rendszeréi több szempontú értékeléssel mérlegelve. (Juhász. 1986) hogy adott földrajzi helyen szóba jöhct-c természetes tisztítási mód alkalmazása, és csak nemleges válasz esetén szabad a mesterséges tisztítási mód mellett dönteni Megállapítható, hogy magyarországi viszonyok közöli. a tavas szennyvíztisztítást II. fokozatként a következő kapacitáshatárok között célszerű alkalmazni, ahogy ezt a költségelemzések is alátámasztják: < 150 m-^/dlevegőztetés nélkül, 150 - 750 m^AI levegőztetés nélküli, vagy levegőztetett változatban. A közelítő tervezési irányértékekre a következők javasolhatók. - 85-90 % BON eltávolítást feltételezve, fajlagos felületi terhelés: 55-60 kg/lia.d - Átlagos fajlagos tófelülct: 8,5-9,0 m lófelület/lakos Mivel a tavas szennyvíztisztítás közelítő méretezése meghatározott lépések szerint, dc empirikus képletek alapján történik (Bardóczyné. 1995). mindenképpen szükséges lenne egy. a 0-150 d tartományba eső kapacitású. referencia berendezés létesítése - mivel jelenleg Magyarországon nincs ilyen - és ennek működésén keresztül a tervezési paraméterek további pontosítása, ezzel a kutatásnak is új területet biztosítva. Fokozottan fel kell hívni a figyelmet a szennyvíztisztító ló létesítéséi megelőző környezeti hatásvizsgálatok készítésének szükségességére, amely víz, levegő, talajrendszerekre, épített környezetre és emberi egészségre gyakorolt hatások vizsgálatát jelenti. A tavas szennyvíztisztítás alkalmazása esetén, a mesterséges berendezéseknél kevésbé költséges, de igen lényeges kérdés a szakszerű üzemeltetés, amelynek része a folyamatos környezeti monitoring is. Az üzemeltetési hibákból - pl. a megfelelő időben végzett iszapeltávolítás hiánya - bizonyíthatóan a tisztílási hatásfok romlása származik. A7. utótisztító tavakkal hazánkban többnyire kél formában találkozunk : - az egyik típus földmedence, amelyet csak a szennyvíz táplál, anyag és vízmérlege egyszerűbb. létesítése mindenhol javasolható, ahol erre lehetőség van. - a másik típus mesterséges vagy természetes tó, amclybc utótisztítás céljából vezetik a szennyvizet, (pl. Orjií). A tavat vízfolyás táplálja, vízgyűjtő területe van, stb. - vagyis bonyolultabban felírható anyag- és vízmérleg jellemzi. Utótiszlílásra való felhasználása csak folyamatos környezeti monitoring mellett, és csak akkor javasolható. ha a tó elsődleges célja a befogadó eulrofizáció elleni védelme, (ld. Marcali tározó) Hazánkban az OÉSZ előírásai lótípustól függően finomítandók. hiszen jelenleg a lakott területtől való távolságra vonatkozó előírás azonos II. és 111. tisztítási fokozatú tó cselében. Nem elhanyagolható kérdés viszont a tó tájba illesztése, erre például Franciaországban sok jó megoldás található (VuiHot, 1987). Miután a szennyvíztisztító tavaknál adott műszaki paraméterekkel rendelkező, de alapvetően biológiai rendszerről van szó, ezek tervezése és ellenőrzése műszaki és biológus szakemberek közös feladata. Irodalom Bardóczyné, ,S'z. E. (1995): Szennyvíztisztító tavak hazai alkalmazása. Doktori értekezés, BME. Építőmérnöki Kar Barsom. G. (1973): I-agoon Perionnance and State of Lagoon Technology. EPA-R-73-144. C.E.M.A.G.R.F..F. (1985): Groiipment de Ivón, Division Qualiles des F.aux. Peches et Piscicullure: D'exploitation des lagunages naturels Dévai. Gy. et al. (1992): A vízminőség fogalomrendszerének egy átfogó koncepciója. 2. rész: A hidrológia és biológiai vízminőség fogalomkörének értelmezése Acta Biol. Debrecen Oecol. Itung.4.: 29/47. EPA (1973): Waste Treatment, Ungrading Poultry-Processing Facilities to Reduce Pollution. FPA Teduiologie Transfer Semilar. Publication. 3. F.PA-625-3-73-001 July. F'ehr. G. (1992): I,eistungsfal>igkeil und Wirtschalllichkeit der Abwasserversorgung im L.andlichui Raum. Juhász, E. (1986): Szennyvíziszap kezelési technológia. Kandidátusi értekezés Kollár. Gy. (1993): B.M.E. Vízellátás-Csatornázás Tanszék Orlíii tórendszerre vonatkozó vizsgálatai. Kézirat, Budapest. Katona. E. (1989): A vízminőség szabályozás kézikönyve. Aqua Kiadó, Budapest, p. 392-416. Afc.Gauhey. P. (1968): Fngineering Manegemait of Water Quality. Mc.Graw-Hil! Book Company. New-York. Öllős, G. (1992): Csatomázás-Szcnnyvíiliszlílás I-II., Aqua Kiadó, Budapest. Vuillot, M. (1987): I.es Systemes rustques d'epuration Trib.Cebedeau. 40.k. 518 s7. jan. p: 21-23 A debreceni tórendszer kémiai vizsgálata, Debreceni Vizmü Vállalat, (kézirat) Déldunántúli I "izügyi Igazgatóság. Pécs (1987): A marcali tározó eutiolizációt csökkentő hatásának vizsgálata, (kutatási jelentés). Invent Trade Kft. (1991): Utótisztító tórendszer biológiai vizsgálata, (kutatási jelentés) A kézirat beérkezett: 1995. április 26. Az átdolgozás beárkezetl: 1995. június 16. Közlésre elfogadva: 1995. július 16. Application of seivage purifying lakes in Hungary Bardóczyné, Sz. E. (Dr., Ms.) Abstruct: Applicabilily and limits of it for sewage purifying lakes in Hungary had becn invesligated in Ülis studv by showing three examples (Debrecen, Tiszaújváros, OrtU). It was stated Ihat the lakes applied as second phase of Uie sewage puritication process third phase in the sewage puritication process, decerease of eutrofication can be expected in Ihat case, wlien a laké, lirst, has the fundion of nutrient retoicion other aims of watennanagement arenot includtxl Keywords: inetliods for natural sewagepurifícatíon, sewage puritication lakes, eoonoinic efliciency, application in Hungary . BARDÓCZYNÉ SZÉKELY F.MÖKF. egyetemi doktor (1995). oki. vízépítő mérnők, környezetvédelmi szakmérnök, 1975-90 a Vízügyi Tervező V. irányító tervezője. 1991-től a OATF. Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszékén tanszéki mérnöke.