Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)
6. szám - Hankó Zoltán: A szigetközi vízpótlás környezeti hatásai. (Megjegyzések a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium 1995. szeptember 30-i azonos című tájékoztatójához)
.372 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75: ÉVI': C ,. SZÁM szivárgó vízből a szivárgó csatorna útján összegyűjtött, nem több, mint 5 in 3/s vízhozam a li. Rajkai Zsilipen keresztül. 4.) A vízrendszerek változása, a Duna és az ágrendszerek vonatkozásában a víz pótlásának időrendi és mennyiségi folyamatai meglehetősen hiányosan cs pontatlanul vannak felsorolva. E felsorolásához hasonlóan a Duna medrében és a hullámtéri mellékágakban, valamint a menlell ártér belvíz/öntöző (vízpólló) csatornáiban kialakuló vízfelszín cs vízhozam-eloszlás bcinulalása ugyancsak elég hiányos cs pontatlan, s ezért kiegészítésekre szorulna. - E rész kapcsán történik meg a pozsonyi, a rajkai, a dunareinclci és a medvei dunai vízállás-idősor bemutatása. Helyesebb leli volna a pozsonyi idősor azon részét, amely az elterelés utáni állapotot szemlélteti, eltérő (pl. zöld-) színnel jelölni, inert cz nem inert, hanem a dévényi vízállásból számítással levezeted értéket szemléltet, s így megbízhatósága nem egyenértékű az. elterelés előtti idősor megfigyelt értekeinek megbízhatóságával - Érdekes, hogy a vízállás-idősorok bemutalása röviddel azulán befejeződik, hogy az 1995. áprilisi kormányközi megállapodás nyomán megépült a fenckküszöb az 1843 íkm szelvényben, cs megindult a nagyobb vízhozam átadása a Duna felhagyod medrébe, pedig ez az okok és okozatok alakulása szempontjából lényeges esemény voll. - Ennek ellenére, a rövid, 1995. június, július, augusztusi idősor is tanúsítja, hogy a rajkai és a dunarcmctei szelvény vízállása (felhagyott meder) ugrásszerűen megnőtt 1995. június-augusztus hónapban, annak ellenére, hogy ugyanezen időszak alatt a Duna vízállása mind Pozsonynál (a Dunacsúni Tározó fclvízi vegénél), mind Medvénél (az üzemvíz |alvíz| csatorna visszatorkollása alatt a Dunában) ugrásszerűen csökkent. Ez a nyilvánvaló tény a nagyobb arányú vízhozam hiány ellenére a felhagyott meder jobb vízellátását nemcsak Rajkánál (ahol duzzasztott a vízállás a fenékküszöb miatt), hanem Dunaremcténcl is egyértelműen tanúsítja. 5.) A vízminőség helyzetét jellemző szöveges összefoglalás mellett még a táblázatokba foglall adatok is kellő értelmezés hiányában - durván félrevczelőck lehelnek. Mind a három táblázat felszíni vízminőségi adatokat közöl: - Mind a rajkai dunai adatok, mind az /. Rajkai Zsilip adatai a Dunacsúni Tározó felszíni vizéből a megnevezési hely felszini vizébe vezetett víz. minőségi jellemzőit összegzik (az. elterelés utáni állapotban). Az éves max., min. cs átlag nem mond semmit (sajnos meg az elterelés előtti állapot jellemzőit sem mutatja be, hogy lenne mihez viszonyítani az itt bemutatott adatokat), dc nem ismeretes az sem, hogy milyen üzemi jellemzők melleit alakult ki a mért érték (pl. árvíz, vagy kisvíz voll a Dunán, nyár voll, vagy lel, stb ); s ezek a körülmények meghatározóak lehetnek. Pl. a táblázatosan közölt 12,48 mg/liter maximális oldott oxigén lartalom az 1993 évben több, mint 100 %-os oxigén telítettségei jelez, ami pl. alga-fotoszintézis nyomán keletkezett oxigén-termelés következtében átmenetileg előállhat, s ennek nyomán lehet, hogy éjjel az algák oxigén fogyasztása miatt előáll a minimum. Sem az egyik sem a másik nem jellemző érték, s így magyarázat nélküli kiemelése megalapozatlan. Az állaghoz viszont kívánatos lett volna legalább szórást (vagy kockázati tartományt) rendelni, hogy az. jelezze az átlagérték megbízhatóságát; - Az előbbi kettővel elleniéiben ugyan a felszíni vízminta elemzéséből származó adatok összegezése is megtalálható, dc cz a víz a lározóból szivárgás útján jutott ki cs a szivárgó csatorna gyűjtötte össze. Ez a körülmény meghatározó a minőség alakulása szempontjából, ami a számszerű adatokon is látszik. (Valamennyi minőségi jellemző számszerű értéke kisebb, mint az előbbi két esetben. Az oldott oxigéntartalom szerény csökkenése mcllcll a szennyező anyagok koncentrációja lényeges, esclcnként nagyságrendi csökkenést mutál; a szivárgással együll járó szűrőhalás kedvező, minőséget javító eredménye a korábbi, kedvezőtlen jóslatokat nem igazolja.) E körülmény elhallgatása a tájékozatlan olvasó durva félrevezetését eredményezi, (szándékosan? hozzá nem értésből?, akármelyik az. ok, ez több mint vetek, mert cz hiba! \Joseph Fouché, 1759-1820\). 6.) A talajvíz-felszín alakulását kelfclc ábrakészlet alapján is jellemezni lehet: - Először a másodikként bemutatott, kút észlelési adatokhoz. kell néhány megjegyzés! fűzni. Kct kútvízállásidősort mulatnak be az ábrák. Ezek közül a piros színnel jelzetl "talajvíz." -idősor a mért adat. Erre támaszkodva lehetne "értékelést" megfogalmazni. A zöld színnel jelzett "modell" idősor egy szimptomatikus regressziós kapcsolatot használ fel az összehasonlítás alapjául, dc elmulasztja közölni, hogy a szimptomatikus kapcsolatnak jelentékeny szórása (kockázati tartománya) van, s ezért az összehasonlítás csak nagyságrendi tájékozódásra alkalmas, s nem 2-10 dm nagyságú változások jellemzésérc. Az elterelés előtti állapotra vonatkozó zöld cs piros idősorok összevetése tanúsítja a nagyságrendi hasonlóságot, dc dm rendű változások (elterelés előtt - elterelés után) értékelésre nem használható! - Az első három ábra az. 1991.január 1. - 1992. október 24. időszak átlagos talajvíz domborzatát veti egybe az 1992. október 25 - 1994. december 31. időszak átlagos talajvíz domborzatával. A két feldolgozás így nem egyforma súlyú eredményi szolgáltat, mert az. első időszak 22 hónap, a második időszak 26 hónap hosszúságú, amivel tulajdonkeppen különböző vizjárású évszakokat eltérő súllyal jellemez. A harmadik ábra az előbbi kettő különbsége (süllyedés |-j cs emelkedés |+]). Ezeket az ábrákat e megjegyzéseink szöveges részéi követően mutatjuk bc. - Ezen ábrákkal kapcsolatban köztudott, hogy talajvíz kutak észlelési idősoraira támaszkodva szerkesztik meg őket. A pillanatnyi talajvlzállás valószínűségi változó, az adott hosszúságú idősor várható értéke, más szóval állaga (és az átlag szórása) számítható. Ezekre az átlagokra támaszkodva szerkeszthető a talajvíz domborzat rélcgvonalas térképe. Ennek az eljárásnak meg kcll(ene)
