Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

6. szám - Leentvaar, J.: Megoldhatják-e a vizek okozta konfliktusokat a hidrológusok?

368 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY, 1995. 75. ÉVF. 6. SZÁM lyó felső szakaszát Szudán bc akarta gátalni. Egyiptomnak növekvő mennyiségű édesvízre van szüksége. A fenyegetés nemcsak Szudán, de a többi felső szakasz mentén fekvő országból is jön, melyekben gyorsan nő a népesség. Ezek az államok is bejelentették igényüket a Nílus vizére, öntözési és energiatermelési céllal. De a Nílusban egyszerűen nincs elég víz a jövőbeli igények teljes kielégítésére. Az összeomlás felé haladunk a véges vízkészletek cs a növekvő népesség közötti ellentmondás szorításában. A korábbi egyiptomi külügyminiszter, aki most az ENSZ főtitkára, Butrosz dali mondta már évekkel ezelőtt, hogy a következő közel-keleti háború oka nein politikai les/., hanem a vízzel lesz összefüggésben. Általánosabban fogalmazva: n folyók vizeinek hasznosítása világszerte konfliktusforrás Más. hasonló feszültséggócok is vannak pl. a következő folyók kapcsán: Rio Grandé (az USA és Mexikó között), az indus (India cs Pakisztán között), a Brahmaputra (India és Bangladcsh közölt), a Jordán (Jordánia, Szíria, Izrael és Libanon között), a Mekong (Thaiföld, Laosz cs Vietnam között), a Zamhezi (Zambia, Zimbabwe, Mozambik, Botswana és Dél-Afrika között) és a Gangesz (Ncpal. India és Bangladesh között). Végül, de nem utolsó sorban: feszültség van a Duna miatt Szlovákia és Magyarország között. A vízellátás folytonosan drágul A következő évszázadban rendkívüli módon fog nőni az édesvíz iránti igény, miközben a készletek minősége folyamatosan romlik, és a rendelkezésre álló mennyiség már most is korlátozott. Az. igények növekedésének ío okai a népesség növekedése, növekvő igény a jobb életszínvonal iránt és a folytonos fejlődés Tovább nő, következésképp, az igény az. egészséges ivóvíz, a gyógyvíz, a mezőgazdasági és ipari termeléshez szükséges víz iránt. Az élelmiszer termelés vízigénye is jelentősen emelkedik. Ennek legalább a világ népességének növekedési ütemével kell lépést tartania. Mindezek a víz dijának meredek emelkedését fogják hozni. A fokozódó hiánytól eltekintve a vízdíj várható lényeges emelkedésének közvetlen okai a rendelkezésre álló víz optimális felhasználását segítő gátak, tározók, az Öntözés és a vízrendezés költségei. A XXI. században a víz olyan válságokat fog előidézni, mint a XX. sz. olajválságai. Azonban ezek a vízválságok sokkal hevesebbek lesznek. Végül is, semmi sem helyettesítheti a vizet - a víz elsődleges szükséglete mind az embereknek, mind más élőlényeknek a Földön. Megoldhatják a hidrológusok mindezeket a vízügyi konfliktusokat ? A válasz, persze, egyszerűen: Nem, de ... Ha a hidrológusok megfelelő stratégiát alakítanak ki a fenntartható vízgyűjtő területi fejlődésnek, a konfliktusok nem fognak tovább szélesedni. Ez akkor lehetséges, ha figyelembe vesszük az. alábbi megállapításokat: 1. A problémákkal összetett módon kell megküzdő nünk a vízgyűjtőkön. Ez. alapfeltétel. 2. Ennek az összetett (integrált) megközelítésnek át kell fognia mind a felszíni, mind a felszín alatti vizeket, a mennyiségeket és a minőséget illetve minden kapcsolatos érdeket. .1. A vízkészletek integrált gazdálkodása azon a felismerésen alapul, hogy a víz az ökoszisztéma elválaszthatatlan része, társadalmi és gazdasági forrás. 4. A víz véges természeli kincs, amelynek gazdasági értéke van, fontos társadalmi és gazdasági vonatkozásokkal, melyek az alapvető igények kielégítéséhez kapcsolódnak. 5. Elsőbbséget kell adni az alapvető emberi szükségleteknek, valamint az ökoszisztéma védelmének. 6. A felhasználást ésszerű áron meg kell fizettetni, hogv az embereket víztakarékosságra ösztönözzük. 7. A víztartalékokkal való gazdálkodás szükségessé tcs/j a széleskörű nyilvánosság figyelmét, hogy a határozat hozatalokban vegyék figyelembe az ökológiai megfontolásokat. 8. Elengedhetetlen a nyílt kapcsolattartás az érintett szervezetekkel, ide értve az olyan társadalmi szervezeteket is, mint pl. a "zöldek". 9. Ahol csak lehetséges, használjunk politika elemző módszereket cs kvantitatív modelleket. 10. Állítsunk fel vegyes szakértői csoportokat, amelyekben pl. vízépítő mérnök, vegyészmérnök, közgazdász. ökológus szerepel és hagyjuk őket együtt dolgozni a vízgazdálkodási politika fejlesztésén. 11. Segítsük elő az együttműködést a vízgazdálkodási hatóságok között országos és területi szinten. 12. Javítsuk az együttműködési a vízügyben és a környezetvédelemben érintett különböző nünisztériumok közölt. Természetesen, nem szabad túlértékelni a hidrológusok vízgazdálkodásra gyakorolt hatását, de, ha mi, hidrológusok jó példával janink elől, megfogadva ezeket a tanácsokat, munkánk a társadalom hasznára lesz. A kézirat beérkezett: 1995. november 10. LF.ENTVAAR, JAN Prof. dr. ir., a Magyar Hidrológiai Társaság külföldi tiszteleti tagja. A Wageningeii-i Mezőgazdasági Egyetemen (WAU) a szennyvíztisztítási s/akon szerzett oklevelet, majd hál éven ít itl oktatotL F.7i kővetően a holland közlekedési-, küzmunknés vizilgyi minisztérium Delta ügyekkel megbízntt osztályának környezetkutatás! részlegét vezette, mint a torkolati nagy gátak környezetvédelmi kérdéseinek felelőse. Később igazgatója lett a I .elystad székhelyű Insttlule fór Inland Water Management and Waste Water Treatment (RIZA) kutató intézetnek. 1993-han a WAU általános vízgazdálkodási tanszékének részidős professzorává nevezlek ki. Nemzetközileg ismert szakembere a szennyvizek kezelésének. A holland-magyar vízügyi kapcsolatok vezelö egyénisége. líz a cikk a Szerző 1995. október 19-cn Budapesten, a Magyar Hidrológiai Társaság közgyűlésén tartott előadásának rövidebb szövegváltozata.