Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

6. szám - Leentvaar, J.: Megoldhatják-e a vizek okozta konfliktusokat a hidrológusok?

368 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY, 1995. 75. ÉVF. 6. SZÁM lyó felső szakaszát Szudán bc akarta gátalni. Egyiptom­nak növekvő mennyiségű édesvízre van szüksége. A fe­nyegetés nemcsak Szudán, de a többi felső szakasz men­tén fekvő országból is jön, melyekben gyorsan nő a né­pesség. Ezek az államok is bejelentették igényüket a Ní­lus vizére, öntözési és energiatermelési céllal. De a Ní­lusban egyszerűen nincs elég víz a jövőbeli igények tel­jes kielégítésére. Az összeomlás felé haladunk a véges vízkészletek cs a növekvő népesség közötti ellentmondás szorításában. A korábbi egyiptomi külügyminiszter, aki most az ENSZ főtitkára, Butrosz dali mondta már évekkel eze­lőtt, hogy a következő közel-keleti háború oka nein poli­tikai les/., hanem a vízzel lesz összefüggésben. Általánosabban fogalmazva: n folyók vizeinek hasz­nosítása világszerte konfliktusforrás Más. hasonló feszültséggócok is vannak pl. a követ­kező folyók kapcsán: Rio Grandé (az USA és Mexikó között), az indus (India cs Pakisztán között), a Brahma­putra (India és Bangladcsh közölt), a Jordán (Jordánia, Szíria, Izrael és Libanon között), a Mekong (Thaiföld, Laosz cs Vietnam között), a Zamhezi (Zambia, Zimbab­we, Mozambik, Botswana és Dél-Afrika között) és a Gangesz (Ncpal. India és Bangladesh között). Végül, de nem utolsó sorban: feszültség van a Duna miatt Szlová­kia és Magyarország között. A vízellátás folytonosan drágul A következő évszázadban rendkívüli módon fog nőni az édesvíz iránti igény, miközben a készletek minősége folyamatosan romlik, és a rendelkezésre álló mennyiség már most is korlátozott. Az. igények növekedésének ío o­kai a népesség növekedése, növekvő igény a jobb élet­színvonal iránt és a folytonos fejlődés Tovább nő, következésképp, az igény az. egészséges i­vóvíz, a gyógyvíz, a mezőgazdasági és ipari termeléshez szükséges víz iránt. Az élelmiszer termelés vízigénye is jelentősen emelkedik. Ennek legalább a világ népességé­nek növekedési ütemével kell lépést tartania. Mindezek a víz dijának meredek emelkedését fogják hozni. A foko­zódó hiánytól eltekintve a vízdíj várható lényeges emel­kedésének közvetlen okai a rendelkezésre álló víz opti­mális felhasználását segítő gátak, tározók, az Öntözés és a vízrendezés költségei. A XXI. században a víz olyan válságokat fog előidéz­ni, mint a XX. sz. olajválságai. Azonban ezek a vízvál­ságok sokkal hevesebbek lesznek. Végül is, semmi sem helyettesítheti a vizet - a víz elsődleges szükséglete mind az embereknek, mind más élőlényeknek a Földön. Megoldhatják a hidrológusok mindezeket a víz­ügyi konfliktusokat ? A válasz, persze, egyszerűen: Nem, de ... Ha a hidrológusok megfelelő stratégiát alakítanak ki a fenntartható vízgyűjtő területi fejlődésnek, a konfliktu­sok nem fognak tovább szélesedni. Ez akkor lehetséges, ha figyelembe vesszük az. alábbi megállapításokat: 1. A problémákkal összetett módon kell megküzdő nünk a vízgyűjtőkön. Ez. alapfeltétel. 2. Ennek az összetett (integrált) megközelítésnek át kell fognia mind a felszíni, mind a felszín alatti vizeket, a mennyiségeket és a minőséget illetve minden kapcso­latos érdeket. .1. A vízkészletek integrált gazdálkodása azon a felis­merésen alapul, hogy a víz az ökoszisztéma elválasztha­tatlan része, társadalmi és gazdasági forrás. 4. A víz véges természeli kincs, amelynek gazdasági értéke van, fontos társadalmi és gazdasági vonatkozá­sokkal, melyek az alapvető igények kielégítéséhez kap­csolódnak. 5. Elsőbbséget kell adni az alapvető emberi szükség­leteknek, valamint az ökoszisztéma védelmének. 6. A felhasználást ésszerű áron meg kell fizettetni, hogv az embereket víztakarékosságra ösztönözzük. 7. A víztartalékokkal való gazdálkodás szükségessé tcs/j a széleskörű nyilvánosság figyelmét, hogy a határo­zat hozatalokban vegyék figyelembe az ökológiai meg­fontolásokat. 8. Elengedhetetlen a nyílt kapcsolattartás az érintett szervezetekkel, ide értve az olyan társadalmi szervezete­ket is, mint pl. a "zöldek". 9. Ahol csak lehetséges, használjunk politika elemző módszereket cs kvantitatív modelleket. 10. Állítsunk fel vegyes szakértői csoportokat, ame­lyekben pl. vízépítő mérnök, vegyészmérnök, közgaz­dász. ökológus szerepel és hagyjuk őket együtt dolgozni a vízgazdálkodási politika fejlesztésén. 11. Segítsük elő az együttműködést a vízgazdálkodási hatóságok között országos és területi szinten. 12. Javítsuk az együttműködési a vízügyben és a kör­nyezetvédelemben érintett különböző nünisztériumok közölt. Természetesen, nem szabad túlértékelni a hidrológu­sok vízgazdálkodásra gyakorolt hatását, de, ha mi, hid­rológusok jó példával janink elől, megfogadva ezeket a tanácsokat, munkánk a társadalom hasznára lesz. A kézirat beérkezett: 1995. november 10. LF.ENTVAAR, JAN Prof. dr. ir., a Magyar Hidrológiai Társaság külföldi tiszteleti tagja. A Wageningeii-i Mezőgazdasági Egyetemen (WAU) a szennyvíztisztítási s/akon szerzett oklevelet, majd hál éven ít itl oktatotL F.7i kővetően a holland közlekedési-, küzmunkn­és vizilgyi minisztérium Delta ügyekkel megbízntt osztályának környezetkutatás! részlegét vezette, mint a torkolati nagy gá­tak környezetvédelmi kérdéseinek felelőse. Később igazgatója lett a I .elystad székhelyű Insttlule fór Inland Water Manage­ment and Waste Water Treatment (RIZA) kutató intézetnek. 1993-han a WAU általános vízgazdálkodási tanszékének részi­dős professzorává nevezlek ki. Nemzetközileg ismert szakembere a szennyvizek kezelésének. A holland-magyar vízügyi kapcsolatok vezelö egyénisége. líz a cikk a Szerző 1995. október 19-cn Budapesten, a Magyar Hidrológiai Társaság közgyűlésén tartott előadásának rövi­debb szövegváltozata.

Next

/
Thumbnails
Contents