Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

6. szám - Papp Ferenc: A Tisza-völgyi víziutak, a mezőgazdasági vízhasznosítás korszerűsítésének szerepe Kelet-Magyarország gazdaságának fejlesztésében

361 A Tisza-völgyi víziutak, a mezőgazdasági vízhasznosítás korszerűsítésének szerepe KeletMagyarország gazdaságának fejlesztésében Papp Ferenc 1142. Budapest, Lakj Adolf u. 84. Kivonat: A folyószabályozások egyaránt segítették az árvízmentesítést, a belvízi hajózási a Duna és a Tisza vízrendszerében. A hajózás fejlesztéséből kiemelt jelmlőségünek tűnt a két említeti eltérő adottságú vízrendszernek hajózó csatornával való összekötése. VÍ7ÍÚIÍ kapcsolat teremtése a Dunántúl és a Tiszántúl között. F. gondolat ma már mintegy két évszázados. "Európa nagy álma", az F.szaki- és a Fekete tengert összekötő, a vízválasztót vízlépcsők és hajózsilipek tömegével átszelő, korszakalkotó vízi út megvalósult, amelyet még rövidesen továbbiak építése is követ. Rajtunk nnilik, hogy ezeknek kedvező hatása mennyiben fog érvényesülni a Tisza-völgy vízi szállításainak és egyáltalában: a jólétének fejlődésében. Az Furópát átszelő víziúton át a Tisza völgyi vízi utakkal Kelet-Magyarország is közvetlenül bekapcsolódhatna « folyam-tengeri hajózásba, amely kedvezőbbé tamé export-import lehetőségét. Víziútjaink hasznosságáról nem lehet, nem is szabad szólni a vízgazdálkodás szinte valamennyi területére kiható kedvező hatásai nélkül. Mindezek Kelet-Magyarország gazdasági és társadalmi fejlődésére, az életlettéleiekre, az élővilágra, az. élei minőségére egyaránt kedvezőek. A Duna-Tisza csatorna ezek miatt nem csupán egyedi vízi létesítmény lenne, mint ahogy a Körös völgy víziútjai, vagy a még nem egészen befejezett Keleti főcsatorna sem különálló, hanem mindegyiküket a Tisza-völgyi viziút rendszer alkotó részének kell tekintenünk, amelyeket az európai viziút rendszerhez való csatlakozás igényével kell megtervezni, fejleszteni, esetleg befejezni.Az Alföld és a Duna-Tisza közi hátság vonatkozásában a Tisza-völgyi viziút raidszer segítségével a biztonsággal megnövelhető vízkészletnek a hasznosítási formája sokféle lehet. A hasznosítás szemlélete azonban más kell, hogy legyen, mint korábban, vagy mint jelaileg: A fő cél, hogy minél több célúan hasznosuljon majd a természet adta víz Kulcsszavak: viziút vízhasznosítás, Tisza vízgyűjtő, Rajna-Majna-Duna csatorna, Történeti áttekintés Hazánk kulturális és gazdasági fejlődésére meghatározó és megalapozó volt a Kárpát-medence vízszabálvozásainak nagy munkája: a folyók szabályozása, az. árvízmentesítés, lecsapolás és belvízrendezés. A folyószabályozások egyaránt segítették az árvízmentesítést, a belvízi hajózást a Duna és a Tisza vízrendszerében. A hajózás fejlesztésében kiemelt jelentőségűnek tűnt a két említett eltérő adottságú vízrendszernek hajózó csatornával való összekötése, víziúti kapcsolat teremtése a Dunántúl és a Tiszántúl között. E gondolat ma már mintegy két évszázados. A vízi közlekedés fejlesztését, a Duna-Tisza csatorna megépítését ezért ugyanúgy szorgalmazta az. osztrák császári ház - pl. III. Károly, II. József, 1. Ferenc József -, mint Széchenyi István, és Kossuth lMjos, később pedig Horthy Miklós, vagy TiIdy Zoltán. Őket követően is szerepelt minden vízügyi programban a tiszai vízi közlekedés, még Záhony és a déli országhatár közti irányultsággal is. A Duna-Tisza csatornát pedig a Rajna-MajnaDuna transz-európai viziút elkészülte időszakára ítélték megvalósílandónak. Az Európa két felét összekötő viziút már elkészült, de előnyeiből a Tisza-völgynek és hazánk keleti felének alig juthat, mert nincs hozzá közvetlen, vízi kapcsolata. Amint ma már elmondhatjuk, "Európa nagy álma", az Északi- és a Fekete tengert összekötő, a vízválasztót vízlépcsők és hajózsilipek tömegével átszelő, korszakalkotó viziút megvalósult, amelyet még rövidesen továbbiak építése is követ. Rajtunk múlik, hogy ezeknek kedvező hatása mennyiben fog érvényesülni a Tisza-völgy vízi szállításainak, és egyáltalában: a jólétének fejlődésében. A témakör időszerűsége Az 1984-ben összeállított Vízgazdálkodási Keretien' szerint: "A transzkontinentális viziút által elérhető előnyökből való részesedés lehetősége attól függ, mennyire ismerik fel a kormányok a viziút dinamikus fejlődésében rejlő lehetőségeket, azoknak legelőnyösebb kihasználási módjait, illetve, ahhoz mennyire tudnak rugalmasan, racionális döntésekkel és intézkedésekkel alkalmazkodni". Ennek ellenére, a Duna-Tisza csatornáról, a hozzá csatlakozó körösi mesterséges víziútjainkról mi már nem is beszélünk, pedig előttünk áll több európai ország jó példája. Sajó Elemér már a 30-as években így érvelt: "Hollandia kis ország, ott fekszik a tenger mellett, mégis - éppen, mivel sík fekvése folytán ez aránylag nem kerül sokba - egész területét át meg át szőtte kisebb-nagyobb hajócsalornák egész hálózatával. Közgazdasági szakembereik részletesen kimutatták, hogy hazájuk felvirágoztatásához milyen nagy mértékben járult hozzá ez a sűrű viziút hálózat."