Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)
1. szám - V. Nagy Imre: Mi az igazság a Duna vízlépcsőit illetően?
V. NAGY I.: Mi az igazság a Duna vízlépcsőit illetően 37 medersüllyedés mértékét magyarázzák, hanem további lényeges következményekkel is jártak. 1960-ban, még a kisebb áradások időszakában - az évnek kb. 20 %-ában - is bejuthatott a Duna vize a mellékágak rendszerébe. A főmeder azóta oly mértékben lesüllyedt, hogy évente csak 17-20 napig tart az a nagyvízi időszak, amelyben a mellékágak gravitációs víztáplálása lehetséges. Emiatt süllyedt a talajvíszint is, emiatt tűnt el néhány halfaj, és ez okozta az erdőkiszáradásokat. A "C"-változat megépítése után viszont a szlovák oldalon 30-50 m 3/s dunai eredetű vízhozam már a mellékágrendszerben használható fel, de lehetőség van ennek növelésére is. Ezáltal fordíthatták meg az élővilág visszaszorulásának folyamatát. 3. Konfrontáció a határfolyón A "C"-változattal létesített dunacsúnyi tározó vízszintje a pozsonyi térség talajvizeinek szintjét mintegy 3 m-rel emelte. A talajvíztáplálás az ivóvízellátás feltételeit is megjavította. A dunai főmeder és a mellékágak közötti halvándorlás elősegítésére szlovák tervek készültek, amelyek lényege: kisebb méretű keresztgátak főmederbeli létesítésével biztosítani az ottani vízszín kellő duzzasztását. Magyar részről azonban nem járultak hozzá a határfolyón végzendő munkálatokhoz. Magyar részről még a hágai bírósági végzést megelőzően is követelték az Öreg-Duna vízhozamának növelését. Az Európai Unió közvetítéssel próbálkozott, s jelentős vízhozamnövelést javasolt az Öreg Dunában. Ezt Szlovákia nem fogadhatta el, mivel ez a bősi erőmű üzemét, amely az ország energiatermelésének tekintélyes részét szolgáltatja, veszélyeztette volna. Tatár György magyar külügyminisztériumi BNV megbízott gúnyosan emlegette a környezet jelentékeny javulásáról szóló szlovák beszámolókat, mert szerinte az általa várt károsodások később mégis be fognak következni. Tatár úr a most ismertetett cikk szerzőjének kijelentette: "A szlovákok azt fogják önnek mondani, hogy a területen elegendő víz van. Ez azonban csak felszínes kijelentés. A felszín alatt hidrológiai káosz van. A műtárgyak körzetében a talajvízállás a megengedhetőnél magasabb. Az erdőket vízzel árasztották el, és azok elhalása várható. A későbbiekben a vízszintek süllyedni fognak és a vegetáció veszélybe kerül. A magyar szakértők szerint a károsodás öt, esetleg már három éven belül biztosan be fog következni." A víz várható minőségét illetően is súlyos következményeket jósolt Tatár úr: "Szakértők szerint a magyar oldali felszín alatti vízkészletek 10-15 éven belül teljes bizonyossággal elszennyeződnek. Ennek fő oka a tározóból beszivárgó víz." A szlovák vizsgálatok Tatár úr feltételezéseit több vonatkozásban cáfolták. így Mirosláv Liska mérnök megemlítette, hogy a Duna vize ma kevésbé szennyezett, mint tíz évvel ezelőtt. Szennyeződés sem hatolhatna be abba a kavicsrétegbe, amelyből az ivóvizet termelik, mert a közbenső iszaprétegek szűrő hatása ezt megakadályozza. A napi átfolyású tározórendszerből egyébként is rendszeresen kiöblítődnek a bele került szennyeződések. Igor Mucha professzor szerint a tározó kezdeti feltöltési időszakában valóban bekövetkezett bizonyos mértékű vízminőségromlás a tározó mellékén. A teljes térséget illetően azonban a vízminőség változatlan, sőt, egyes helyeken javult is. Kezdeti állapotokból még hibás lenne általánosítani. Ennek ellenére a magyar fél kitart amellett, hogy "a kockázat igen nagy". Sőt, Tatár György szerint: "A szennyeződési tendencia visszafordíthatatlan". Szlovák oldalról ellenben kijelentették, hogy kedvezőtlen tapasztalatok esetén majd megfelelő ellenintézkedéseket tesznek. A Hágai Nemzetközi Bíróság elé terjesztendő magyar álláspont lényege: az ökológiai problémák fokozódása miatt az 1977. évi nemzetközi szerződést hatályon kívül kell helyezni és az építést le kell állítani. Szükséges itt megemlíteni Juraj Holcík szlovák biológus véleményét, akinek szakmai illetékességét általában elismerték, ide értve a "zöld" mozgalmakat is. J. Holcík még három éve megalomániás tervnek minősítette a BNV rendszert. Ujabban azonban már sokkal árnyaltabban fogalmazott: "Jóllehet, mesterséges beavatkozásról van szó, valószínűleg biztosítható a korábbi természetes állapot elérése akkor, ha kellő mértékű dinamikus vízmegosztás valósul meg a főmeder és a mellékágak között. El kell hárítani a negatív hatásokat és optimális üzemviteli szabályozásokat kell kidolgozni. Ennek kezdeti lépései már megtörténtek". 4. A magyar oldal gyengülő érvelései A magyar oldal jelenlegi legnagyobb nehézségei saját korábbi döntéseinek folyományai. A magyar területen tapasztalható kiszáradási folyamatok a dunakiliti duzzasztómű üzembe helyezésének megtagadása miatt következtek be. Ehelyett szivattyúzással próbálták meg a szükséges víz pótlását, anú elégtelennek és igen drágának bizonyult. Elérkezett tehát az ideje, hogy megoldást találjanak. Tatár úr szerint is az új magyar kormány már rugalmasabb álláspontot képvisel, és az új szlovák kormány megalakulása módot fog adni a tárgyalások folytatására. A lehetséges mozgástér meglehetősen korlátozott. Szlovák vélemény szerint Nagymaros duzzasztó- és vízerőművét meg kell építeni, mert ezáltal Bős áramtermelése is jelentősen növelhető, és tovább javulna a magyar Dunaszakasz árvízvédelmi biztonsága is. Tatár úr véleménye viszont: "Szerintem alig képzelhető el a nagymarosi gát megépítése, núvel ilyen döntésre a jelenlegi magyar politika nem fog vállalkozni. Abban a szélsőséges esetben, ha a Hágai Bíróság az építési kötelezettség mellett döntene, akkor inkább valószínűleg vállalnánk a kártérítés kifizetését". Lehetséges, hogy ez lesz a végső következmény - állapítja meg az ismertetett cikk írója, Fred Pearce. Egy dologban számos szakértő egyet ért. Abban, hogy a folyók életébe történő műszaki beavatkozásoknak mindig vannak következményei, s a felső szakaszokon létesített műtárgyak hatása az alsó szakaszokra tevődik át. Az osztrák erőművek miatt vált szükségessé a bősi erőtelep megépítése, s ez teszi elkerülhetetlenné a nagymarosi építést is. A bősi erőmű üzeme az ez alatti,