Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

1. szám - V. Nagy Imre: Mi az igazság a Duna vízlépcsőit illetően?

V. NAGY I.: Mi az igazság a Duna vízlépcsőit illetően 37 medersüllyedés mértékét magyarázzák, hanem további lényeges következményekkel is jártak. 1960-ban, még a kisebb áradások időszakában - az évnek kb. 20 %-ában - is bejuthatott a Duna vize a mel­lékágak rendszerébe. A főmeder azóta oly mértékben le­süllyedt, hogy évente csak 17-20 napig tart az a nagyví­zi időszak, amelyben a mellékágak gravitációs víztáplá­lása lehetséges. Emiatt süllyedt a talajvíszint is, emiatt tűnt el néhány halfaj, és ez okozta az erdőkiszáradáso­kat. A "C"-változat megépítése után viszont a szlovák oldalon 30-50 m 3/s dunai eredetű vízhozam már a mel­lékágrendszerben használható fel, de lehetőség van en­nek növelésére is. Ezáltal fordíthatták meg az élővilág visszaszorulásának folyamatát. 3. Konfrontáció a határfolyón A "C"-változattal létesített dunacsúnyi tározó víz­szintje a pozsonyi térség talajvizeinek szintjét mintegy 3 m-rel emelte. A talajvíztáplálás az ivóvízellátás feltétele­it is megjavította. A dunai főmeder és a mellékágak kö­zötti halvándorlás elősegítésére szlovák tervek készül­tek, amelyek lényege: kisebb méretű keresztgátak főme­derbeli létesítésével biztosítani az ottani vízszín kellő duzzasztását. Magyar részről azonban nem járultak hoz­zá a határfolyón végzendő munkálatokhoz. Magyar részről még a hágai bírósági végzést megelő­zően is követelték az Öreg-Duna vízhozamának növelé­sét. Az Európai Unió közvetítéssel próbálkozott, s jelen­tős vízhozamnövelést javasolt az Öreg Dunában. Ezt Szlovákia nem fogadhatta el, mivel ez a bősi erőmű üze­mét, amely az ország energiatermelésének tekintélyes részét szolgáltatja, veszélyeztette volna. Tatár György magyar külügyminisztériumi BNV megbízott gúnyosan emlegette a környezet jelentékeny javulásáról szóló szlovák beszámolókat, mert szerinte az általa várt károsodások később mégis be fognak követ­kezni. Tatár úr a most ismertetett cikk szerzőjének kije­lentette: "A szlovákok azt fogják önnek mondani, hogy a területen elegendő víz van. Ez azonban csak felszínes kijelentés. A felszín alatt hidrológiai káosz van. A mű­tárgyak körzetében a talajvízállás a megengedhetőnél magasabb. Az erdőket vízzel árasztották el, és azok el­halása várható. A későbbiekben a vízszintek süllyedni fognak és a vegetáció veszélybe kerül. A magyar szakér­tők szerint a károsodás öt, esetleg már három éven belül biztosan be fog következni." A víz várható minőségét illetően is súlyos következ­ményeket jósolt Tatár úr: "Szakértők szerint a magyar oldali felszín alatti vízkészletek 10-15 éven belül teljes bizonyossággal elszennyeződnek. Ennek fő oka a táro­zóból beszivárgó víz." A szlovák vizsgálatok Tatár úr feltételezéseit több vo­natkozásban cáfolták. így Mirosláv Liska mérnök meg­említette, hogy a Duna vize ma kevésbé szennyezett, mint tíz évvel ezelőtt. Szennyeződés sem hatolhatna be abba a kavicsrétegbe, amelyből az ivóvizet termelik, mert a közbenső iszaprétegek szűrő hatása ezt megaka­dályozza. A napi átfolyású tározórendszerből egyébként is rendszeresen kiöblítődnek a bele került szennyeződé­sek. Igor Mucha professzor szerint a tározó kezdeti feltöl­tési időszakában valóban bekövetkezett bizonyos mérté­kű vízminőségromlás a tározó mellékén. A teljes térsé­get illetően azonban a vízminőség változatlan, sőt, egyes helyeken javult is. Kezdeti állapotokból még hibás lenne általánosítani. Ennek ellenére a magyar fél kitart amel­lett, hogy "a kockázat igen nagy". Sőt, Tatár György szerint: "A szennyeződési tendencia visszafordíthatat­lan". Szlovák oldalról ellenben kijelentették, hogy ked­vezőtlen tapasztalatok esetén majd megfelelő ellenintéz­kedéseket tesznek. A Hágai Nemzetközi Bíróság elé terjesztendő magyar álláspont lényege: az ökológiai problémák fokozódása miatt az 1977. évi nemzetközi szerződést hatályon kívül kell helyezni és az építést le kell állítani. Szükséges itt megemlíteni Juraj Holcík szlovák bio­lógus véleményét, akinek szakmai illetékességét általá­ban elismerték, ide értve a "zöld" mozgalmakat is. J. Holcík még három éve megalomániás tervnek minősí­tette a BNV rendszert. Ujabban azonban már sokkal ár­nyaltabban fogalmazott: "Jóllehet, mesterséges beavat­kozásról van szó, valószínűleg biztosítható a korábbi természetes állapot elérése akkor, ha kellő mértékű di­namikus vízmegosztás valósul meg a főmeder és a mel­lékágak között. El kell hárítani a negatív hatásokat és optimális üzemviteli szabályozásokat kell kidolgozni. Ennek kezdeti lépései már megtörténtek". 4. A magyar oldal gyengülő érvelései A magyar oldal jelenlegi legnagyobb nehézségei saját korábbi döntéseinek folyományai. A magyar területen tapasztalható kiszáradási folyamatok a dunakiliti duz­zasztómű üzembe helyezésének megtagadása miatt kö­vetkeztek be. Ehelyett szivattyúzással próbálták meg a szükséges víz pótlását, anú elégtelennek és igen drágá­nak bizonyult. Elérkezett tehát az ideje, hogy megoldást találjanak. Tatár úr szerint is az új magyar kormány már rugalmasabb álláspontot képvisel, és az új szlovák kormány megalakulása módot fog adni a tárgyalások folytatására. A lehetséges mozgástér meglehetősen korlátozott. Szlovák vélemény szerint Nagymaros duzzasztó- és víz­erőművét meg kell építeni, mert ezáltal Bős áramterme­lése is jelentősen növelhető, és tovább javulna a magyar Dunaszakasz árvízvédelmi biztonsága is. Tatár úr véle­ménye viszont: "Szerintem alig képzelhető el a nagyma­rosi gát megépítése, núvel ilyen döntésre a jelenlegi ma­gyar politika nem fog vállalkozni. Abban a szélsőséges esetben, ha a Hágai Bíróság az építési kötelezettség mel­lett döntene, akkor inkább valószínűleg vállalnánk a kártérítés kifizetését". Lehetséges, hogy ez lesz a végső következmény - állapítja meg az ismertetett cikk írója, Fred Pearce. Egy dologban számos szakértő egyet ért. Abban, hogy a folyók életébe történő műszaki beavatkozások­nak mindig vannak következményei, s a felső szakaszo­kon létesített műtárgyak hatása az alsó szakaszokra te­vődik át. Az osztrák erőművek miatt vált szükségessé a bősi erőtelep megépítése, s ez teszi elkerülhetetlenné a nagymarosi építést is. A bősi erőmű üzeme az ez alatti,

Next

/
Thumbnails
Contents