Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

6. szám - Baráth István–Bucsi Szabó László–Mészáros Ferenc: A mélyfúrású kutakban végzett geofizikai és műszeres vizsgálatok kúthidraulikai és környezetvédelmi szerepe

346 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY, 1995. 75. ÉVF. 6. SZÁM Bevezetés A termodinamika második főtétele szerint minden valóságos folyamat igen nagy valószínűséggel úgy megy végbe, hogy eközben a rendszer entrópiája nő. Ezt a gondolatmenetet alkalmazva egy víztároló rendszerre, belátható, hogy a természetes állapotban ható kiegyenlítődési tendenciát az emberi beavatkozás, a kutak felerősítik; a termeléssel és a jól-rosszul elvégzett csövezéssel a víztárolók "rendezetlensége" növekszik, a geológiai idők során kialakult működőképes állapot egyre romlik. Ezzel a kiegyenlítődési folyamattal egy időben a szenynyező anyagok szétterjednek. Intenzív ipari és mezőgazdasági területeken a körülmények kedvezőtlen alakulása folytán a legbizarrabb szennyeződések is előfordulhatnak egy vízkútban. (1. ábra). Látható, hogy a rétegek összekötését maguk a kutak is biztosítják. A mélyfúrási geofizika - karotázs - előnyös tulajdonsága, hogy a kutak állapotát utólag is képes felderíteni. A vízkutató előfúrások karotázs szelvényezése A vízkutató fúrásokban elvégzett karotázs mérések választéka függ a megrendelőtől (csak a megoldandó feladatot határozza meg, vagy a mérési típusokat is), a rendelkezésre álló Szondiiktól, a karotázs technika adolt időbeni fejlettségi szintjétől (pl. hiába szerettünk volna neutron karotázst végezni, amikor azzal az adott időben nem rendelkeztünk stb.). A megrendelő anyagi megfontolások miatt kevesebb incrcst szeretne elvégeztetni, míg a geofizikus többet, így az idők során - többek között kompromisszum eredményeképpen is - kialakult az "optimális" mérési komplexum. Ma már nem az az optimális, ami korábban volt, mert a fúrást környezet- és vízvédelmi szempontból is vizsgálni kell, ami végeredményben (eljesen új megközelítést, szemléletet kíván az értelmezéstől is. Az eddigi gyakorlat szerint, a karotázs mérések alapján meghatároztuk a fúrólyuk által harántolt kőzeteket (litológiai oszlopot közöltünk), s megadtuk a vízadó rétegeket, meghatározott paraméterek alapján minősítettük azokat, s ennek figyelembevételével javasoltuk szűrőzesüket. A rétegek alapvető jellemzői! és fizikai paramétereit kiszámítottuk, s ezt táblázatosan közöltük, (1. és 2. táblázat) amelyet számítógépes munka eredményeképpen kaptunk a 2. cs 3. ábra mérései alapján. A környezet- és vízvédelmi feladatok megoldásában egyre nagyobb szerepel játszik a filológia minél pontosabb ismerete. A vízzáró rétegeknek csaknem olyan fontos szerepük van, mint a vizadóknak. Erre mutat be egy példát a 2. ábrán látható KA-4 fúrás csele. Jól követhető. hogy a 14 m-től kezdődő 9 in vastagságú agyagréteg biztos védelmet nyíljt a mélyebben fekvő vízadó rétegnek a felszínről származó lehetséges ipari, mezőgazdasági szennyezéssel szemben. 1. táblázat Víztároló rétegek fizikai paraméterei Talpmélység; 132 m, tetőmelység; 101 m Rang Felső II Alsó II RT Sűrűség N-POR RW Perm. T-koeff. CLA Y Relatív sor m m ohmm g/m

3 % ohmm 10-'

5 ni

2 m

2/nap SP gamma 1. 37 44,5 18,58 2,18 30,65 1.62 33685 218 0,14 0.23 2. 82 95,5 16.75 2,18 18,83 1,54 355 4 0,20 0.49 3. 72 82 14,84 2,19 12,76 1.57 42 0 0,42 0,86 4. 95.5 101 12,11 2,20 9,10 1,52 12 0 0,89 0,76 2. táblázat. Víztároló rétegek fizikai paraméterei Talpmélység: 204 in, tetőmélység: 14 m Rang sor Felső H m Alsó II in RT ohmm Sűrűség g/m

3 N-POR % RW ohmm Perm. 10~

1

5 m

2 T-koeJf. m

2/nap CLA Y SP Relatív gamma 1. 204 198 20,46 2,12 20,35 1,35 635 22 0,23 0.39 2. 191 181 16.10 2,11 22.59 1,36 2258 20 0.17 0.37 3. 106.5 96,5 13,20 2.12 18.25 1,36 868 8 0.16 0,39 4 178 174 13,20 2,10 17,77 1,36 663 2 0.33 0,38 5. 166.5 155 17,61 2,12 13,80 1,36 220 2 0.37 0,52 6. 149,5 135,5 15,74 2,12 14,45 1.36 128 1 0,28 0,46 7. 130 127 13.51 2,12 14,54 1,36 96 0 0,41 0,50 8. 80 24 14.25 2,15 4,30 1.39 4 0 0.55 0,71