Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)
6. szám - Vásárhelyi Pál: A Tisza folyó általános szabályozása
VÁSÁRHELYI ! '.: A Tisza szabályozása 331 a folyó felöli oldal lassúd lejtést kap, mellyen a hullám és jég ereje megtöretik, ez okból ismét tanácsos a károk kikerülése végett a töltések magassága meghatározásánál azoknak egymástóli távolságokat is kellő tekintetbe venni. A mondottak szerént a legbiztosabb a töltések magasságát a legnagyobb vízemésztésre alapítani, és annak kinyomozására semmi fáradság nem kíméltetett. Az előre bocsátottak szerint a töltés korona szélessége Füredig 8 lábra, azon alól 12 lábra szabatott felszíne bolthajtásban záratván az első víz lefolyása végett, - magassága a legnagyobb víz felett 2 1/2 lábbal, vízfelől 2, belülről pedig 1 láb lejtővel hozatott javaslatba, feltévén, hogy az jó töltésföldből t i. agyaggal vegyes homokból készül; ollvas helyeken azonban, mellynek a víz megtámadásának inkább kitevék ezen mértéket aránylag meg kell bővíteni, különösen szükséges lesz azokon a pontokon, hol régi elhagyott medreken keresztbe húzatnak, azoknak 3 lábnyi lejtést adni. Itt csak azt kell még megjegyezni, hogy ollyan töltések. mellyek 10 lábnál magasabbak, hátúiról 6 láb szélességű paddal láttatnak el, de ugy hogy az a koronán alúl 8 lábnál mélyebbre ne essék. A töltés vonal kitűzése és mértékeinek meghatározása után a figyelem a jó töltés föld választásra fordúl. Zsombék föld könnyűsége miatt nem használható, könnyű homokot a víz elseper, tiszta agyag feloszlik, vagy repedéseket kap. mihelyt megszárad; ha tehát e két utolsó kéznél van. kevertessék öszve. A Tisza mellett nagyrészben ezen földrészek találhatók, hol pedig ezek nem lenének, azon helyeken a töltés lejtőjét nevelni kell. A töltés földet különös eseteken kívül soha nem kell a töltés háta megöl ásni. mert ezek által gödrök alakulnának. melyek a felduzzadt folyó-súly miatt a vízfakadásokat elősegítik, és a töltés törésre útat nyitnak, azt hát mindenkor a töltés előteréből kell venni, melyek rendes árkokból ásatván ki. köztök néhány lábnyi széles hátak töretlen hagyatnak, nehogy a szélesebb gödörbe egyesűit víz az előtér felszaggatására erőt nyerjen; ezen kivájt árkokat a folyó árja földdel és iszappal úgy is csak hamar betöltendi. mellyek a töltés és emelésére és kijavítására mindenkor használhatók. A töltések szokott módon féllábas rétegekben emeltetnek. szekerek s targonczák által egy aránt megjáratnak, hogy a töltés egy aránt tömöttődjék és szilárdúljon. Hol a töltést több lábnyi mélységű vízen kelletik keresztül vinni, ott annak tövét mindkét oldalról rőzsezettel vagy kövezettel szükséges kibélelni, hogy a föld közzéjek rakathassák. mert az különben a vízben felolvadván a felibe emelt töltés sujja és nyomása alatt széjjel omlanék. Rözse bélelésnek a koronája 10, rézsűje szárnyalata pedig 2 láb. Ennél erősebb a kőbélelés. melyek a töltés rézsű elibe 4-5 lábnyi korona szélességgel és 1 1/2 lábos rézsűvel szárnyalattal hányatnak. Minthogy a töltés minden rá fordított gond és figyelem daczára is idővel rokkan, és leülepszik, annak kellő magasságára mindjárt eleinte tekintettel kell lenni, s ha jó a föld. rokkanás végett magasságát 1/10 résszel szükség nevelni. Azokon a helyeken pedig mellyek a jégnek különösen kitevék. a töltés lejtője kővel rakassék ki: ezen vigyázat főképen a Tisza sarkalatos görbületénél Csap mellett s oly helyeken ajánlható, hol a töltések a folyóhoz közel esnek. Forrás-eső-hó és fenék vizek lefolyhatására nézve zsilipek és vízeresztők alkalmazandók, melyek nagyvíz alkalmával bezáratnak, nehogy ez a töltés háta mege kerüljön, víz apadás után pedig ismét megnyittatnak. Egy ilyen vízeresztő a maga idejében minta rajzban elő fog terjesztetni; minthogy azok a szabályozás rendszeréhez szorosan nem tartoznak, s helyeik is a környezte földnek gazdasági érdekéből is visgálatából határoztathatnak meg. A patakok és kissebb vizekre nézve , mellyek az elgátlandó anya folyóba ömlenek, megkell eleve visgálni. valljon azok bírnak-e olly bő vízzel, hogy a víz eresztők bezárása idejében áradást okozhatnak? illyen esetekben azok a töltés rendszerében helyezendők. és legalább akkora távolságban eltöltendők, mennyire a Tisza árja vissza hatván, azokat felduzzaszthatja. A Szamos. Bodrogh. Latorcza. Maros. Körös, nagyobb folyókon kívül ezen megjegyzés kiterjed a Takta közre ömlő patakokra is, nem különben Borsod megyében a Sajó és Hejó. Hevesben pedig az Eger vizeire. A töltések épségben tartása azon nagy fontosságú intézkedést javallja, hogy azok fűvel begyepesíttessenek. Kivágott gyep hantokkal eszközlendő beborítás igen költséges, a mellett, hogy csupán nedves időjárással sikerűi, különben kiszáradnak és elsülnek. Legjobb, ha a gyepesedés lóhere vagy más fű fajú megvetéssel eszközöltetik: az elsőből a luezernát kivéve mind jó. Különösen ajánlható a török lóhere (Esparsette hedysanim onobrychis) mivel az mfnden fajú füvei örömest párosúl s elfajulásával több évek múlva kemény gyepet hagy hátra. A milyen hasznos azonban a töltés lejtőjének begyepesítése, ép olly káros azokon a tövis bokrok kinövése. Ezek kevésbbé fogják fel a habok csapkodásait. mint az ember gondolná, és akadályúl szolgálnak minden szükséges munkálatoknál, eltakarják a keletkező rongálásokat és oltalmat nyújtanak a föld gyomrában fészkelő, és a töltésekre nézve felette veszedelmes állatok elrejtésére. Fák se ültettessenek a töltésekre, mert a helyett hogy gyökereikkel azokat szilárdítanák, a tövisbokrokhoz hasonló kártékonyságnak; törzsökök a hullámok ellen semmi oltalmat nem nyújt, sőt inkább körültök dühösebben csapkodnak, s a gyökérről a földet annyira elmossák mikép magossabb vizeknél mellyeket gyakran erős szelek kísérnek, megingatva eldőlnek, magokkal szakítván ki a töltésnek is egy darabját, miáltal áttörések készülnek. Fontos azonban az előtért növénynyel beültetni, mert ez által a kivájt gödör emelése nem csak elősegíttetik. hanem magát a töltést is védik, a jégtódulást és habok csapkodásait is felfogván. Ha a föld vegyületből áll, puha és nedves füzessel ültettessék be, különben pedig nyárfákkal, melyek homokos és kavicsos földben tenyésznek. Legkívánatosb lenne, ha minden birtokos köteleztetnék, hogy illető részét 5 ölnyi távolságra a töltéstől és legalább 10-20 öl szélességben sűrű füzest neveljen; vagy pedig, ha ezen mód némi gyakorlati nehézséggel
