Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

1. szám - Fodré Zsófia–Erdős Éva–Ladányi Márta: Csongrád megye élővízfolyásainak bakteriológiai vízminősége 1988–1993 között

34 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVF. 1. SZÁM 2. táblázat Az élővizek minősége Csongrád megyében (1988-93 években) A. / A Tisza vízminősége Higiénés bakteriológiai kategóriák Mintavételi helyek Összes II. osztály III. osztály IV. osztály minta kissé szennyzett szennyzett erősen szennyzett száma szám százalék szám százalék szám százalék Mindszent (216,2 fkm) 68 9 13 52 76 7 10 Tápé (176,4 fkm) 68 22 32 41 60 5 7 Tiszasziget (162,5 fkm) 70 1 1 32 46 37 52 B./ A mellékfolyók vízminősége Hármas-Körös Magyartés 68 24 35 41 60 3 4 Maros Nagylak 64 3 5 35 55 26 40 Maros Makó híd 68 4 6 41 60 23 34 Maros Szeged 2 fkm. 68 8 12 46 68 14 20 * I. osztályú minősítés nem fordult elő 7. Megbeszélés A Tisza, a Körös cs a Maros hosszú utat tesz meg Csongrád megyébe érkezése előtt. A folyók magyarországi szakaszának minőségét is - az ÁNTSZ-ek által 1991. évben végzett bakteriológiai eredmények alapján áttekintettük. {Schiffner K. 1993) A Tiszán 1991-ben 15 mintavételi helyen történt a bakteriológiai vizsgálat. Ennek alapján a folyó fekális szennyzettsége SzabolcsSzatmár-Bereg megye és Csongrád megye területén hasonló, míg a közbülső területeken (Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok megye) I. és II. osztályú volt. Clostridium-szám miatt Jász-Nagykun-Szolnok megye területén volt szennyzett. A Körös és mellékfolyóin (Berettyó, Sebes-Körös, Fekete-, Fehér-, Kettős-, és Hármas-Körös) 17 állandó mintavételi hely 1991. évi eredményei szerint a fekalis szennyezettség nagyon változatos volt. Csongrád megye élővizeinek minőségét az osztályba sorolás szerint a 2. táblázaton foglaltuk össze. Sajnos I. osztályú "tiszta" vízminőséget egyetlen mintából sem regisztráltunk. A vizsgált időszakban a Tiszába ömlő folyók közül a Körös vízminősége kedvezőbb, a minták 35%-a II. osztályú, míg a Maros Szeged előtti szakaszán (2 fkm) csak 12%-ban volt II. osztályú. A Tisza vízminősége Tápénál kevésbé szennyezett, Mindszentnél, de különösen Tiszaszigctnél nagyon szennyezett volt. A Maros Nagylaknál és a makói hídnál igen szennyezett. Mindszentnél, Makónál és Tiszaszigetnél a széklet eredetű baktériumok nagyszámú jelenléte alapján megállapított III. - IV. osztályú vízminőség azt bizonyítja, hogy a települések tisztítatlan, ill. rosszul tisztított szennyvizeit a folyó nem képes kompenzálni. Sajnos Csongrád megyében a szennyvíz gyűjtés, elvezetés, tisztítás nincs megnyugtatóan megoldva. Legnagyobb városunk - Szeged - szennyvize tisztítatlanul ömlik a Tiszába. A megye településein a szennyvizek nagyrésze a talajba kerül szikkasztásra, ezáltal szennyezi a talajt, a talajvizet és felszíni vizeinket. A szennyvizek összegyűjtése, elvezetése és megfelelő tisztítása kedvezően befolyásolná a talajvíz és a felszíni víz minőségét. A Tisza és mellékfolyóinak megfelelő vízminősége esetén fellendülhetne a vizisport, a vizi élet, az egész megye területén gondtalanná válhatna az aktív pihenés. A felszíni vizek minőségének megítélése csak a bakteriológiai eredmények alapján egyoldalú. Természetes, hogy a helyes megítéléshez a kémiai, biológiai, ökotoxikológiai vizsgálati eredmények értékelése is nagyon fontos. Minél több a vizsgált vízminőségi komponens, és minél finomabb a vízminősítő rendszer, annál biztonságosabb a vízminőség megítélése. (Domokos M.,Tarnóy A. 1993) Az új szabvány (MSZ 12749/1993) és az 1994.-ben a Környezetvédelmi Felügyelőségek és az ÁNTSZ-ek közös vizsgálatai remélhetőleg elősegítik a vízkészletek ökológiai értékének tárgyilagos megítélését.