Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

6. szám - Vásárhelyi Pál: A Tisza folyó általános szabályozása

324 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVI-. 6. SZ. lyok iránt nyomban intézkedhetik, a sószállítás könnyítését lényegesen előmozdíthatják. Tisza-Újlak a jobb parton az első hely. hol a folyó cgv mederbe szorulván, hajózható és rendezhető kezd lenni, mindjárt alább Várinál beszakad a közel hegyekbűi lefolyó Borzsa vize. melly tapasztalásból állítva, a Tisza nyomása miatt Beregit megye nagy kiterjedésű lapály földére kiöntéseket okoz. Ezen s a Tiszának több fattyú ágain vagy fokain sok víz tódúl a Latorczába, sőt a Bereghszász és Munkács közt fekvő 1 1/4 mér-földnyi terű Szernye-mocsár is a Tisza és Borzsa kiöntéseiből növekedik: ez utolsóból a Vcrkc-ér. az elsőből pedig a Kadarcs és Határ-patak, Szipa és Sáros-Szipa fattyú erek húzódnak, részint az említett mocsárba, részint a Latorczába Mább Nagy-Arr mellett a Szathmár megye hegyeiből fakadó Túr vize folv bc, mellyből egy ág a Nagy-Ari erdő mellett kiszakadva, lejjebb Panyola irányában viszont a Tiszába esik. T.Újlaktól 42594 öl távolságban a vízsodrán Jánd helységgel szembe, ömlik be az erős vizű és Szathmár megye homokos síkján iszappal megterhelt Szamos folyó. A Szamossal egyesűit Tisza mindjárt alább a bal parton Naménynval találkozik, s innen balfelől egész Cscgéig. 212183 öl. vagy 53 mérföld távolságban a víz sodrán Szabolcs, jobbról pedig Beregli megyék szeleit mossa Csap helységig, mely Ungh megyének a Tiszára diilő szögében fekszik: e helység irányában esik a Latorcza a Tiszához legközelebb s a földszín aránynak azon sajátságos jeleneténél fogva, mikép a Latorcza és Bodrogh tere a Tiszánál mélyebben fekszik, a Tisza nagyobb árjait a Latorczába nyomni törekszik. Erőlködnek ugyan a Tiszának a Latorczába törését töltésekkel feltartani, hanem mivel elmúlasztatott a folyót rendesebb folyásba hozni, s az által a rosznak okait eltávoztatni, s mivel a folytonos part szakasztásoknak eleje nem vétetett, mind azon rendszer ellen emelt töltések a vízár feltartására felette gyengék és tökéletlenek, minthogy minden nagyobb árvíz a kiszakasztott töltéseken keresztül utat találván a Bodrog termékeny vidékét elönti: ezen eset leginkább Csapnál és Tárkánynál a Tiszának sarkalatos fordulat pontjainál történik meg. melly okból e pontokra különös figyelem fordítandó. Ezenkívül. minthogy Csap helység oltalma végett cz előtt több évekkel kivájt átvágástól a folyó mostani irányában sikert várni nem lehetett, a helybeli körülmények pedig ott más átvágást nem is engednek meg, nincs más mód, minthogy a Csapi oldalon a további partszaggatásnak kövezett, vagy fa-rőzsés part erősítéssel eleje vétessék. Csapnál az éjszaki irányból délnyugatnak fordúlt Tisza. jobbról Salamon, balníl Záhony cs Győröcske Ungli megyei helységek közt kígyózva Kis-Tárkánynál Zemplén megyének Bodrogköz nevű részére dúl és e szép vidékre több vészt mint áldást hoz. minthogy legközelebb a Kis-tárkányon felül fekvő Ticze-ér töltés szakadáskor tömérdek vizet visz a Bodrogköznek még magasabban fekvő földjére is; Agárdon alól pedig Bodrogköz több lapályaiba esvén a Tiszának minden nagyobb árja csak nem az egész vidéket ellepi: a túlsó oldalon ellenben Szabolcs megye Nyírség nevű vidékének egyresze aggodalommal teljes, nehogy Tuzsérnál már a falunak dőlt. és e vidék lapály-részét elönteni szokott Tisza folyásáról és medrével egészben költözzek. Mindjárt alább még nyomorultabb helyzetben sínlődik Szabolcs megyének Nagy-Rét nevű földe, holott mint egy 30 helység határait minden nagyobb árvíz merőben elönti. Ennyi vész s nyomor környezte vidéket átkeringvén a Tisza Tokajnál a Bodrog folyóval egyesül. Tokajon alól, jelesen T.Dobtúl Füreden felül fekvő Árkus érig sok víz húzódik a Hortobágyba, a Tisza balpartja több árkok és fokok által még inkább szét lévén szaggatva mint a felette levő közön, a jobb part is. melyre Szabolcs megyének Takta közön fekvő része hajlik, cgészen Luczig semmivel sincs jobb állapotban. Különösen Kesznyctenig, hol az eleven Sajó a Tiszába ömlik, a folyó annyira mcglassúl, mikép a vízsodrán 44 000 ölre csupán 2.83 lábot esik, mellyből 100 ölenként egy vonalnyi eset sem kerül; ennek főoka. a sok görbületeken kívül leginkább a Sajó beszakadásának tulajdonítható, mely a magával sodrott hordalékot a Tisza medrébe lerakván, cz erőtlenségében azt tovább hajtani nem képes, mely miatt a Tisza itt a Sajó által ágyába rakott töltéssel elakasztatik, mit vízmérési adatokkal is felvilágosíthatni, mert mindjárt a Sajó beszakadása alatt közvetlenül a Tiszának 100 ölre 2 1/2 hüvelyk esett van. miből természetesen következik, hogy a Bodrog és Sajó közt a Tisza alacsonyabb partjai számos kitörésein a vízár jobbról a Takta közét, balról pedig Szabolcsban Dob. Bűd, Szt. Mihály, Polgár helységek és Nánás-Böszörmény. Újváros. Debreczen városok, és a Kunság termékeny határainak nagyobb részét vagy állandóul, vagy az évnek épen tenyésző szakában vízzel borítja. Különösen megemlítendők itt azon fokok, és kitörések, melyek a Tisza nagyobb árjait az elszámlált határokra vezetik, u.m. a Dobi. Luczi, Kesznyéteni és Szederkényi határokban Ictczők a vizet legelébb a Kesznyéteni határon Pap tavának nevezett vízfogóba utalják, innen az (olvashatatlan két szó), végre király nevet nyeri Eren a horgoló tóba. ebből tovább a veresnádba öntik. Van még egy más útja is a szóban levő vízárnak, mclv Ároktő és Csege közt Selypes nevű Eren foly ki és a Szt. Margitai pusztán két ágra oszolván, s a bal Selypes nevét tovább is megtartva, a fenn nevezett Pap tavába húzódik: a jobb ág pedig folyás ér név alatt a vizet Polgár határán Bágy nevű tóba vezeti, honnan az a veresnáddal egyesül, végre az így leszármazott víz a Horti pusztán egy rendesebb medrű, s Hortobágy név alatt ismeretes folyóvá alakúi. A Sajótól kezdve Füred irányáig Borsod megyének jutott a Tisza jobb oldala, mellyen kitöréseit gyakorolja. Fürednél kezdve Heves megyébe lépvén be a Tisza, azt jobbról Kétske. balról pedig a N.Körösig hasítja, csekély esete és számos s nagyszerű kanyarulatai miatt a környéknek nem kevés veszedelmével. A Füredi híd alatt szakad ki az úgynevezett Kis Tisza, melly Poroszlónál az Eger vizével egyesülve a Tisza-Nánai határon ismét az anya ágba tér. Ezen alúl semmi más víz vagy patak nem szakad bc egészen Szolnokig, hol a Zagyva ömlik bc. Szolnokig számos kanyarúlatokon. azon alúl mégnagyobbszerűeken. mellyek közül a Czibakliázi az egész