Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

5. szám - Halász Béla: A rétegezett hidrogeológiai rendszerek sajátosságai

.320 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75: ÉVI': C

,. SZÁM tetszőleges számú rétegből álló felülről zárt és nyitott rendszerre való kiterjesztésével foglalkoztunk (.Halász 1988). A kidolgozott eljárás természetesen mentes volt a rétegek azonos piezovezetésének feltételezésétől és szabatosan szimulálta az agyagrétegek konszolidációját. A hidraulikai probléma megoldásán túl az analitikus elmélet lehetővé tette az áramlási sebesség homokokon belüli függőleges komponensének rétegvastagság menti lineáris interpolálhatóságára vonatkozó Dupuit hipotézis igazolását, megnyitva az utat a vegyi anyag szállítás karakterisztikák menti, tehát numerikus diszperzió mentes modellezése előtt {Halász, 1987; Halász-Szőke, 1992 a). Numerikus modellezés A ma már a teljes Pannon medencére kiteijedő depressziós hatás szimulációjára kidolgoztuk a CHD algoritmust, amely a közeg heterogenitásán túl, az ismert külföldi modellektől eltérően figyelembe veszi a nemlineáris párolgáscsökkenést és szabatosan kezeli a kutak pontszerű nyelőhöz hasonló viselkedését. Ez utóbbi a fentebb ismertetett nem-permanens analitikus elmélet és a numerikus módszerek párosításával volt elérhető (Halász-Szőke, 1992 b). A medence nagy részére kiteijedő modellezés vezetett el oda, hogy észleljük a Tóth J. (1995) tanulmányában a transzmisszibilitások konvergenciájának nevezett jelenséget (Liebe et.al. 1991), amelyet hazánkban "lencse hatásnak" neveznek, utalva rá, hogy az ok a lencsés településben keresendő, lényegében szintén összhangban Tóth J. elméletével. Összefoglalás A rétegzett rendszerek elmélete hazai fejlődés történetének párhuzamba állítása Tóth J. tanulmányával mutatja, hogy az utóbbi évtizedek bizonyos fokú műszakitudományos elszigeteltsége ellenére a magyar hidrogeológia nem maradt el a nemzetközi színvonaltól, sőt bizonyos vonatkozásokban talán némi előnyre tett szert, így például a "több rétegű vízadó" fogalmának pontosításánál nem szükséges Neuman és Witherspoon kétréteges felülről zárt rendszerre vonatkozó megoldására korlátozni lehetőségeinket, hiszen rendelkezésünkre áll a tetszőleges számú rétegből álló felülről akár nyitott, akár zárt rendszerre vonatkozó nem-permanens megoldás (Halász, 1988). Az analitikus elmélet ilyen irányú fejlettsége teszi lehetővé azt is, hogy a numerikus modellekben a kutak pontszerű jellegét és pontos helyét egyedülállóan szabatosan vehessük figyelembe. Tóth J. tanulmánya a transzmisszibilitások konvergenciája ("lencse hatás") tekintetében számunkra különösen érdekes, mert a hazai gyakorlat a hatásterület növekedésével párhuzamos transzmisszibilitás csökkenés tényének érzékelésén nem jutott túl. A konvergencia elmélet a modellkalibráció hatékonyságát feltéüenül növeli. A legfontosabbnak azonban az tűnik, hogy a tanulmány a külföldi adatok és eredmények közreadásán keresztül növeli a közösen művelt szakterületbe, a rétegzett rendszerek elméletébe és annak elvi alapját képező hidraulikai folytonosság elvébe vetett bizalmat. Irodalom Halász Béla (1975): A rétegzett hidrogeológiai rendszerek sajátosságai. (Hidr. Közi 11. sz.) Halász Béla (1987): Gyenge oldatok advektív trasznportjának számítása sokszintes felszínalatti tárolókban karakterisztikus módszerrel. (Hidr. Közi 5-6.sz.) Halász Béla (1988): Kutakhoz való nem-permanens hozzáfolyás rétegzett tárolókban. (Hidr. Kőzi. 4.sz.) Halász B.-Székely F. (1979): Computation of drawdown in wells in stratiüed aquifer systems.Methods for evaluation of groundwater resources. (IAH Congress Report.pp.50-53.) Halász B.-Szőke S. (1992a): Nem-lineáris vízgazdálkodási modell rétegzett hidrogeológiai rendszerekben. (Hidr.Kőzl.5-6.sz.) Halász B.Szőke S. (1992b): Rétegvíztermelés és talajvízszint Numerikus diszperzió-mentes transzport modellezés. (MHT Hidrogeológiai Szakosztály "Vízföldtani modellezés " ankétja.) Hemker CJ. (1984): Steady groundwater flow in leaky multiple aquifer systems. (Journ. of Hydrol. vot 72.pp. 355-374.) Liebe P-Nagy A-Csepregi A. (1991): Magyarország felszín alatti vízkészleteinek újraértékelésével kapcsolatos feladatok. (A vízgazdálkodás kutatási-fejlesztési eredményei 17.sz. KGI, Bp.) Liebe P.-Székely F. (1979a): A rétegvizek utánpótódásának vizsgálata víztermelési és nyomásadatok alapján. (VITUKIKőzl.23.sz.) Liebe P.-Székely F. (1979b): Nyomáscsökkenések vizsgálata és előrejelzése hévízkutakban. (VITUKIKözl.23.sz.) Neuman S.P. - Witherspoon PA. (1969): Theory of flow in a confined two aquifer system. (Water Resources Research Vol.5. No. 4.) Székely F. (1974): Oszobennosztyi metodiki perszpektyivnoj ocenki ekszpluatacionnih zapaszov podzemnih vod csetvertyicsnih atlazsenyij bolsoj vengerszkoj nyizmennosztyi. Avtoreferat disszertacii, predsztavlennoj na szoiszkanyie ucsonnoj sztyepenyi kangyidata geologo-minyeralogicseszkih nauk. (Kievszkij Goszudarsztvennij Unyiverszityet im. T. G. Sevcsenko.) Székely Ferenc (1978): Kutak szivárgáshidraulikai méretezésének néhány kérdése. (VITUKIKőzi. 9.sz.) Tóth Józsefi, 1995): A nagy kiteijedésű üledékes medencék felszín alatti vizeinek hidraulikai folytonossága.(Hidr. Kőzi 3.sz.) Walton W.C. (1960): Leaky artesian aquifer conditions in Illionis. (Illionis Water Survey Rept. Investigations 39. 27,p.) HALÁSZ BÉLA Szakmai munkásságának összefoglalóját a Hidrol. KőzL 1987/4 számának 287.oldalán közöltük.