Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

5. szám - Vágás István: A Hidrológiai Közlöny 75 éve

26(1 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVE 5. SZÁM Lászlóffy Woldemár: "A biztonságot szolgáló intézkedések legtöbbje valamely megtörtént, vagy kis híján bekövetkezett baleset, vagy elemi csapás megismétlődésének elhárítását célozza. A tiszavölgyi ví/jclző szolgálat. cs különösen az. árvíz, előrejelzés megszervezése az 1879. évi szegedi katasztrófával függ össze". (1979). Liebe Pál - Mikc Károly - Székely Ferenc: "Az. alföldi rétegzett mcdcnceüledékck által alkotott hévíztároló negyedkori- pliocén összlet az alsó-felső pannon határig regionálisan hidraulikailag egybefüggő rendszert alkot. dc a vertikális kapcsolatok lehetősége a mélységgel csökken". (1986). Lorbcrcr Árpád: "A természetes rétegvíz cirkulációk kialakulásában a földtani-, szerkezeti-, morfológiaiés hidrológiai adottságok mellett döntő szerepe van a földi hőáram fűtőhatásának. A vízmozgás folyamatosságát a beszivárgási és megcsapolási területek közötti geodéziai magasság különbségből és a víz fajsúly különbségéből származó potenciál különbség biztosítja". (1977). Major Pál: "A Komlósi Imre kísérleti telep környéki erdő alatt kb 1 m-cs vízkivételes depresszió alakult ki. Ezt a meteorológiai, a mélységi víztermelési, az emberi tevékenység együttes hatásai - köztük a növekvő erdőterületek hatása is - váltották ki". (1993). Márfai László "A Tisza természetes vízszín duzzasztásainak cs süllyesztéseinek hatására a Maros makói szelvényének évkönyvekben közölt vízhozam adatai módosításra szorulnak, és különösen az. árhullámok időszakában térnek cl a valóságos értekektől". (1984). Marton Lajos: "A felszín alatti vizek kora - a beszivárgás helyétől az adott pontba való eljutás időtartama újszerű paramétere az. áramlási rendszereknek. Az. egeszseges ivóvízzel, amelyet a negyedkori üledékekből termelünk ki. jobban kell takarékoskodni, mert az. elfogyasztott keszletek csak ezer cv nagyságrendű idő alatt pótlódnak". (1982). Mistéth Endre: "Véleményem szerint a Duna hajózása. árvíz- cs vízminőség vedelnie megoldására a legjobb cs a leggazdaságosabb megoldás a folyam vízlépcsőzcsc. Az összes, tőlünk nyugatra cs keletre levő folyók lépcsőzve vannak". (1993). Molnár Béla: "A Duna-Tisza közi hátságon az utóbbi évtizedben a lalajvíztükör több m-t süllyedt. Ha a csapadék újra több lesz. a hátsági tavakban és semlyékekben kell minél több vizet visszatartanunk, ehhez a vízzáró tótípusokat meghatároznunk". (1994). Mosonyi Emil: "A völgyzáró gátakat, a folyami duzzasztókat úgy is ki lehet alakítani, az egycb vízépítési létesítményeket oly módon is meg lehet szerkeszteni, hogy azoknak jelenléte ne legyen zavaró, sőt. hogy díszei legyenek környezetünknek. Műszaki tevékenység és művészet a vízépítés". (1991). Nagyistók Ferenc: "A Dcl-alföldön a rétegvíz kcszlet termelésével az. eredeti nyomásállapot megváltoztatásával mesterségesen idézzük elő a felszín alatti víz. forgalmát. Gyakorlatilag talajvíz fogyasztás történik. Az. élővíz hatása figyelmen kívül hagyható. A Dcl-alföldön 155 m

3/nap.km

2 potenciális vízkészletet határoztunk meg". (1981). "A rétegvíz kutak indítási cs leállási szakaszában tranziens nyomásváltozások jönnek Ictrc. amelyek hatására a szemcsék a rétegvázon belül elmozdulhatnak. a váz. alkotó elemével együtt kiléphetnek a vázszerkezetből. A szivárgási sebesség nem képes ezeket elmozdítani. dc a lökési energia képes erre". (1988). "A gazdaságpolitika sokkszerűen hárítja át a közművek működési költségeit a lakosságra, miközben sokkszerűen vonul ki a fejlesztésből is". (1993). Nováky Béla: "Éghajlat-lefolyás modell segítségével vizsgálhatók az éghajlati változásoknak a lefolyásra gyakorolt hatásai, amelyek tovább terjedhetnek mind az. ökoszféra. mind a társadalom és gazdaság folyamataiban". (1988). "A lehetséges éghajlatváltozások az. Alföld valamennyi ökológiai elemet érintik, amelyek során a víz alapvető szerepet játszik a hatások továbbításában". (1993). Orlóci István: "Ma nem tudunk választ adni arra a kérdésre, hogy az árvízmentcsítés, a belvízrendezés és öntözőrendszerek megvalósítása következtében kialakult-e már egy új ökológiai stabilitás. A történelmi tapasztalatokból azt a következtetést azonban levonhatjuk, hogy a vízhasznosítás és a vízkárelhárítás, valamint a területhasználatok további elkülönültsége növekvő bizonytalanságok forrásává válik". (1991). "A második korszakváltás alapját megteremtő vízszabályozás a feudális magyar történelem olyan össztársadalmi érdekű és társadalmi szervezettségű vállalkozása volt a piacgazdasághoz vezető úton. amelyhez, hasonlót a fejlődő kapitalista országokban csak évtizedek múlva találunk". (1993). "A többcélú vízgazdálkodást megalapozó vízkészlet nyilvántartás tapasztalatai a legjelentősebb ismeretforrás a vízimérnöki munka ökológiai fejlesztéséhez". (1994). Oroszlány István: "Sík vidéken a levezető hálózat sűrítésével meggyorsíthatjuk a keletkező felszíni vizek levonulását. A képződött felszíni vizeknek a növények tűrési ideje alatt való levezetése teljesíthetetlen feladat. Különösen jelentős cz. a vegetációs időszakban, kiemelten pedig az öntözött területeken". (1976), "A tényleges lefolyások vízhozam észlelési adataira alapozott méretezés közelebb áll a valósághoz, mint a korábbi közelítő módszereké". (1978). Öllős Géza: "A kiegyenlítés gondolatát, ahol az valóban szükséges, a csatornahálózat hidraulikai méretezése, fejlesztése, a szennyvíztisztító telep tervezése, üzemének optimalizálása cs a befogadó vízvédelme szempontjából egyaránt alkalmazni kell a jövőben".(1977). "Országos viszonylatban tisztázni kell a szippantott szennyvíz, tisztítási. elhelyezési, hasznosítási lehetőségeit. Ez. a felmerő és fejlesztő munka a távlati csatornázási koncepciókból kiindulva időszerűvé vált"". (1986). Pálfai Imre: "Az. Alsó-Tiszán árvizes korszakok: 1876-1898 (23 év), 1912-1926 (15 év). 1931-1942 (12 év). 1961-1978 (17 év). Árvízmentes évsorozatok: 19031906 (4 cv). 1927-1930 (4 év). 1945-1947 (3 cv). 19491951 (3 cv). 1959-1961 (3 év). Ha az. árvizes korszakok közötti éveket nézzük, két hosszabb árvízszegenv korszakot vehetünk észre: 1899-1911 (13 cv) cs 1943-1961 (19 év)". (1979). "1979. január végén a Maros hordalékkúpjának Lökösháza-Pusztaföldvár közötti részén, szinte egyik napról a másikra, nagy kiterjedésű felszíni elöntések keletkeztek, s egyúttal a talajvíz, több helyen a felszínre tört (megjelent a föld árja). Ehhez, döntő lökcst adtak az 1978 decemberi esőzések cs főleg az. 1979. ja-