Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

5. szám - Vágás István: A Hidrológiai Közlöny 75 éve

/ÁGÁS I.: A I iidrológiai Közlöny 75 éve 277 Az 1970. évi tiszai árvíz szegedi tetőzésének hidrológiai körülményeit Dávid Sándorné (Deli Matild) és Bogárdi János (ifj.) cikke mutatta bc. Az előrejelzés szervezetét Bogárdi István, a védelmi döntések játék-clméleti alapjait Vágás István fejtette ki. Karácsonyi Sándor a kútszürők eltömődésénck tapasztalatairól számolt be Hasonló tárgyban írt cikket Marton Lajos és Sellyey Gyula. Parti szűrésű ás dúsító víztermelő rendszerek méretezésére Léczfalvy Sándor adoll módszert. A kútellenállás meghatározására Papp Ferenc (tervező) mutatott bc új eljárást. Az eleveniszapos szennyvíztisztítás tervezési irányelveit Benedek Pál cikkei javasolták módosítani Erdélyi Mihály elkészítette Magyarország vízföldtani tájtérképét és tájainak leírását. Leírta továbbá a Nyugat-Dunántúl cs a Kisalföld vízföldtanát. Rónai András a Tisza völgy felszíni üledékeit írta lc. Sárvárv István cikkében a természeti tényezőktől független karsztvízszint süllyedésnek a Dunántúli-Középhegységben tapasztalt eddigi megnyilvánulásait értékelte: "A bányaműveléssel - különösen a bauxitbányászattal - szükségképpen együtt járó vízemelések hatására bekövetkező károk lényegesen nagyobbak annál, semhogy azokat az egyes bányaüzemek, vállalatok viselhetnék". Kozák Imre és Tari János összefüggésbe hozta a talajnedvesség hiányt az. elhelyezhető öntözővíz, mennyiségével. Az. öntözőrendszerek vízigényét és vízgazdálkodási vonatkozásait Dávid László statisztikai módszerekkel - tartóssági cs valószínűségi eloszlások alkalmazásával jellemezte. Marjai Gyula a sávos öntözés vízadagolásának elméleti és gyakorlati vizsgálata után dolgozott ki segédletet Vámos Rezső cs Tasnádi Róbert feleletet adott arra kérdésre, miért nincsenek a Duna holtágaiban tömeges halpusztulások:"A H2S okozta halpusztulások csak a Tisza és Körös holtágaiban károsítanak, ahol az iszap meszet nem tartalmaz. A Duna holtágainak iszapjában viszont jelentős mennyiségű finom eloszlású mész van". 19" 2. V itális György megszerkesztette Magyarország földtani és vízföldtani tömbszelvényét, axonometrikus ábrázolásmódot követve. További cikkben értékelte a Nógrád megyei vízbeszerzés földtani lehetőségeit. Galli László és Vitális György közös cikkc a hegy- és dombvidékek légi fényképeinek adott vízföldtani és műszaki földtani értelmezést Karácsonyi Sándor és Schcuer Gyula tanulmánya a dunai magaspartok vízföldtani sajátosságait tárta fel. Mistcth Endre a valószínűség elmélet alapján dolgozott ki az. árvízlcvczctő műtárgyakra vonatkozó méretezési módszert: "Árvízi biztonságon a műtárgynak azt a képességét értjük, amely a tervezett élettartam alatt, a tönkremenetelt előidéző minden, egyidejűleg lehetséges, kedvezőtlen csoportosításban fellépő hidraulikai és meteorológiai körülmény valószínűségével mérhető". Zsuffa István hozzászólása kifejezte a Poisson-eloszlás érvényességét az átlagos visszatérési idő alatt legalább egyszer előforduló esemén> valószínűségének számértékének meghatározásában. A kiskörei vízlépcső 1971. március 3-i ankétjának anyagát a folyóirat külön száma közölte György István, Botár Imre, Dóra Tibor, Szabó Elek, Mistéth Endre, Illci Vilmos, Dévényi József, Herzog Henrik, Péczely Tibor és Pusztai Pál cikkeivel. Az 1971 cvi budapesti szennyvíztisztítási konferencia anyagából a folyóirat Dégcn Imre, Homonim András, Szebellédy Lászlóné, Hock Bcla, Tasfy László, Farkas Péter, Tóth Jenő és Rőszler Károly összefoglalóit közölte. A Mélyépítési Tervező Vállalat munkásságának bemutatása Nagy Zoltán, Dékei Aurél, Jakab Sándor, Strickcr Ervin, Szolnoky Elemér, Pálfy Imre, Borús Sándor, Ábrahám Ottó, l akács Attila, Lesenyei Gábor, Muliits Tamás, Blum Anna, Stehlik József, Ábrahám Endre, Bartha István és Tóth István szennyvíztisztítás és -kezelés tárgykörében írt cikkeinek célszámban való összefoglalása voll Részletesen is foglalkozott a folyóirat az 1970 nov ember 4-5-cn Baján megrendezett "Korszerű eszközök, nuitematikai módszerek a területi vízgazdálkodás gyakorlatában" c. ankét anyagával: Vágás István, íjjas István, Domokos Miklós, Virág Mihály, Salamin Pál, Salamin András, Winter János, Zsuffa István, Nováky Béla, Kontúr István, Szesztay Károly, Wisnovszky Iván, Bogárdi István, Bukovszky György, |)ely Géza, Bosznay Miklós, Halász Béla, Lászlóffv Woldemár clőadásainak közlésével Ilaszpra Ottó a szabad felszínű áramlások által okozol! hidroelasztikai rezgések modellezési elméletét v izsgálta kiscrleti úton. A talajnedvességnek az öntözések céljaira történő meghatározásáról Szalai György és Varga Sándor írt A talajcsövek árkának szűrőzését Szabó László cikkc ismertette. Az csőszerű öntözés cscpp-closzlási problémán C'sekő (íé/.a fejtegette A derítés kérdéseiről Bulkai Lajos írl vitacikket, a Cyclofloc v ízderítő eljárást Bozzay Józsefné mutatta bc. Aujeszky László az. árvízvédelem céljára hasznosítható szclprognózisokról szólott cikkében 19" 3. Béltekv Lajos három Icrkcpcn mutatta bc a fürdő, a mezőgazdasági fűtés, illetve az. ivás céljait szolgáló hazai hévízkutak telepítésének helyét, ismertetve a többlépcsős. vagy a komplex hasznosítás lehetőségeit, kiilön említve a sókiválás. cs -lerakódás megakadályozásának kérdéseit. Korim Kálmán a Kisalföld hévizeit az. újabb kutatások eredményei alapján jellemezte. Magyarország rétegvíz tározóit Urbancsek János írta lc: "Hasznosítható vl/készlettel a triász alaphegység, az cocén mészkő, a burdigalai és liclvéti homok, valamint konglomerátum. a tortonai és szármáciai laza mészkő, tov ábbá a fclső-pannóniai és negyedkori porózus üledékek rendelkeznek. Arányaiban pedig az ország vízellátásában a fclsőpannóniai és negyedkori képződményekben láro/ódott hideg- és hévíz játszik legkiemelkedőbb szerepet". Rónai András vízföldtani szelvényt s/.crkcs/tctt az Alföld észak-déli tengelyében A kakasszéki szikes tó keletkezését és vízföldtanát Molnár Béla és Szónoky Miklós írta lc. A kitermelhető sztatikus vízkészlet meghatározá-