Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

1. szám - Fodré Zsófia–Erdős Éva–Ladányi Márta: Csongrád megye élővízfolyásainak bakteriológiai vízminősége 1988–1993 között

28 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVF. 1. SZÁM 2. Higicncs bakteriológiai minősítés A felszini vizek minősítése 1994.1. l-ig az OKI Mód­szertani Levelében foglaltak szerint történt. A felszíni vizek higiénés bakteriológiai minősítését - az emberi célokra történő hasznosítás szempontjából - a szennyezést, fertőzést jelző baktériumok kimutathatósága és mennyisége alapján végezzük. Fürdőzésre, vízi sportolásra, üdülésre, pihenésre az I. (Tiszta) és a II. (Kissé szennyezett) osztályú felszíni természetes vizek alkalmasak, a III. (Szennyezett), és a IV. (Erősen szennyezett) osztályú vizekben a fürdőzés már veszélyes, mert az ember egészségére káros lehet. Minél szennyezettebb a víz, annál nagyobb a benne fürdőzők egészségének kockázata. A felszini vizek köze­gészségügyi szempontból történő minősítéséhez az osz­tályba sorolás a legrosszabb értéket adó bakteriológiai komponens alapján történik. (1. táblázat) 3. A Csongrád megyei elővízfolyások korábbi vízminősége A Tisza és mellékfolyóinak higiénés mikrobiológiai vizsgálatairól Deák Zs. és mts. számoltak be a 70-es evekben. (Deák Zs.,Csanády M., et al.1992) Az OKI vizsgálatai alapján a Tisza 1960-ban I., 1970-ben II. osztályú volt. A Csongrád Megyei KÖJÁL laboratóriu­mában végzett felszíni vízvizsgálatokról Hegedűs M. és mts.(1986,1990) számoltak be. E vizsgálatok eredmé­nyei a Csongrád megyei felszíni vizek minőségének to­vábbi romlását mutatták. 1980-ban a Tisza vízminősége Szegeden III. osztályúvá (szennyezetté) vált. Ezért a la­kosság egészségének megóvása, az eseüeges tömeges megbetegedések megelőzése érdekében Szegeden a Ti­szán kijelölt szabadstrandokon "A folyó szennyezettsége miatt a fürdőzés nem ajánlott" feliratú táblával figyelmeztettük a lakosságot. Sajnos a Tisza és a felszíni vizek higiénés bakteriológiai minősége a következő évek vizsgálatai alapján sem javult, sőt az egész megye területén szennyezetté vált .(Erdős É. et al. 1992) A felszíni vizek minősítése az 1994-ben hatályba lépett szabvány szerint (MSZ 12749/1993) megválto­zott. A bakteriológiai minősítés csak egyetlen kompo­nens, a "Coliform-szám" alapján történik. Ezért is szük­ségesnek tartjuk az elmúlt évek részletes bakteriológiai vizsgálata alapján kapott eredmények elemzését. Csong­rád megye felszíni vizeinek egységes módszerekkel vett, feldolgozott és minősített vizsgálati eredményeit az elmúlt 6 évre vonatkozóan (1988 - 1993) mutatjuk be. E közleményben Csongrád megye élő természetes vízfo­lyásainak - Tisza, Hármas-Körös és Maros - vízminősé­gét elemezzük. 4. Mintavételi helyek Az országos törzshálózatnak megfelelően a mintavé­telt általában havi gyakorisággal - egy korábbi együtt­működésben foglaltak szerint - az ATIVIZIG, illetve az ATIKÖFE szakemberei vették az alábbi helyekről: Tisza - Mindszent (216,2 íkm) Tisza - Tápé (177,6 íkm) Tisza - Tiszasziget (162,5 íkm) Hármas-Körös - Magyartés (2,0 íkm) Maros - Szeged (2,0 íkm) Maros - Makó híd (24,3 íkm) Maros - Nagylak (50,6 íkm) Az érvényben levő előírások szerint megvett mintákat kémiai és biológiai módszerekkel az ATIVIZIG, ill. az ATIKÖFE, bakteriológiai módszerekkel a Csongrád Megyei KÖJÁL, ill. az ÁNTSZ Csongrád Megyei Intézetének laboratóriuma dolgozta fel. E közleményben a bakteriológiai vizsgálatokról számolunk be. 5. A vizsgált komponensek A felszíni vizek bakteriológiai vizsgálata az alábbi komponensekre terjedt ki: Coliform-szám i/ml; Fekál coliform-szám i/ml; Fekál streptococcus-szám i/ml; Clostridium-szám i/40 ml; Salmonella/1. A minták fel­dolgozása, értékelése és minősítése az érvényben levő szabványoknak és előírásoknak megfelelően történt. 6. Eredmények Elő vízfolyásaink vízminőségéről a fenti mintavételi helyekről 1988 - 1993 években vett minták eredménye­inek feldolgozása alapján számolunk be. 6.1 Tisza Megyénkben a Tisza folyót három állandó mintavételi helyen vizsgáljuk, ezek eredményeit a folyás irányának megfelelően mutatjuk be. Mindszentnél a vizsgált időszakban vett minták kö­zül 68 értékelhető minta elemzésére volt lehetőség. (l.,2.,3.,4. ábra) A coliform baktériumok nagy számú jelenléte miatt a minták 61%-a, fekál coliform-szám miatt a minták 68%-a volt szennyezett. Fekál streptococcus-szám miatt 25% volt kifogásolt. Igen magas értéket 1989 végétől 1990. áprilisig, és 1990 őszén, valamint 1991. év tava-szán, és 1992. év első félévében kaptunk. A clostridium-szám miatt a minták 13%-a volt kifogásolt. A kifogásolt-ság 1991 szeptemberétől gyakoribb. Salmonella 19 mintából (28%) volt kitenyészthető. A hat év alatt a coliform, fekál coliform, fekál streptococcus csökkenő, a clostridium-szám növekvő tendenciát mutatott. A vizsgált idő alatt e mintavételi helyen a víz minősítése (osztályba sorolása) során kiderült, hogy sajnos I. osztá­lyú minőség nem volt, II. osztályú is csak 9 minta, az összes minta 13%-a, III. osztályú 52 minta (76%), 7 minta (10%) IV. osztályú volt. Az összes minta 86%-a valamelyik baktérium nagy számú jelenléte miatt fürdő­zésre, sportolásra nem javasolt.

Next

/
Thumbnails
Contents