Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

4. szám - Hírek - Dr. Mosonyi Emil bevezető előadásai az 1995. júniusában Barcelonában tartott nemzetközi vízerőhasznosítási konferencián - Beszámoló a Vízépítőipari Szakosztály 1995. június 8-án Nagymaroson tartott előadóüléséről

Hírek 253 életüket, és. ha a környezeti hatásokat olyan széles körben értelmezték, mint ahogyan azt mi a korábbiakban tettük. Ezt ki kell hangsúlyoznunk, ugyanis az elmúlt évek alatt a valódi környezeti hatások és követelmények megváltozása bizonyitható. Ellentétben a korábbi zöld mozgalmak eszméivel, most széleskörű, átdolgozott feltételrendszert kell létrehoznunk, hogy értékeljük a környezeti hatásokat, és, hogy eldöntsük, a műszaki tervek megvalósíthatók-e vagy sem. Összefoglalva: 1. Helyi hatások helyett inkább nagytérségi (regionális). illetve a teljes bolygónkra kiterjedő (globális) hatásokra kell tekintenünk. 2. A rövid lejáratú hatások helyett a hosszú lejáratúak a döntők. E két feltételre hivatkozva kijelenthetjük, hogy a vízerő óriási, hosszú lejáratú, globális előnyt nyújt a környezet számára. Amikor kiszámítjuk, mennyi üzemanyagot takarítunk meg, mennyivel csökken a radioaktív hulladékok mennyisége, és mennyire csökkenek a káros kibocsátások a légkörbe, mindezek az előnyök a világ vízi erőművei által valósíthatók meg, amelyek 50, 100 évig, vagy még tovább képesek működni. 3. A tervezés elmaradásának következményeit trendanalízis útján kell tanulmányozni. Fel kell becsülnünk, mik lennének azok a társadalmi, gazdasági, ökológiai következmények, ha a vízerőhasznosítási tervek nem valósulnának meg. Ha pl. elutasítanák egy többfeladatú duzzasztómű terveit, amelynek az energiafejlesztés mellett részt kellene vállalnia az éhínség leküzdésében, a szomjúság, az árvizek okozta pusztítás és a szegénység megfékezésében, akkor lelkiismeretesen meg kellene vizsgálni, hogy a létesítményeknek mely csoportja volna képes biztosítani ugyanazon szolgáltatásokat és társadalmi előnyöket a környezetben, úgy, hogy ne múlja felül az eredeti tervezet szolgáltatásait, illetve előnyeit. És természetesen a gazdasági paramétereket - a befektetési és működési költségeket - is össze kellene vetni.. Néhány esetben lehet olyan mással nem helyettesíthető változatokat találni, amelyek teljesíthetik az emberi és főleg a szociális igényeket. 4. A tervezés ökológiai hatásait mennyiségileg és pénzbelileg egyaránt előre kell becsülnünk, amilyen pontosan ez lehetséges. A szokásos: "szörnyű", "katasztrofális" minősítések nem illenek a korrekt vitához, és arra sem alkalmasak, hogy ezekkel a kifejezésekkel hozzunk létre megfelelő költségvetési tervet. 5. A vízierőhasznosítás azon lényeges, előnyös környezeti hatásait nem szabad figyelmen kívül hagyni, amelyeket egyes esetekben kiegészítő létesítmények, különleges működtetési módok, vagy hatékony megfigyelő rendszerek segítségével értek cl. Hasonló mértékben biztosítható. hogy az előnyös ökológiai következmények kiegyensúlyozzák. vagy pedig jelentékenyen felülmúlják a negatív hatásokat. Véleményem szerint néhány duzzasztómű kiemelkedő esztétikai értéke gazdagítja a tájat. 6. A szociális és emberi igényeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, sőt, ezek olykor elsőbbséget érdemelnek minden mással szemben. Ez különösen a vízerőművekre vonatkozik, mert ezek az árvízvédelmet is szolgálják, növelve ezzel az emberi élet biztonságát. 7. Végül, de nem utolsó sorban: a gazdasági és pénzügyi megfontolások korlátokat szabhatnak a környezeti igények számára is. E tekintetben bátorkodom azt mondani, hogy az a néhány úgynevezett környezetvédő, aki kikényszeríti az igazolhatatlan környezeti igények végrehajtását, tulajdonképpen a környezet ellensége, mivel a túlzott igények teljesítése kimeríti az ország gazdasági erőforrásait, és így később még a minimális környezeti szükségleteket sem tudja fedezni az elszegényedett nemzet. Kedves Kollegáim, Azt hiszem, itt az idő, hogy megvédjük a vízerőhasnosítás fejlesztésben elért eredményeket a valótlan, és tisztességtelen vádakkal szemben. Válasszunk ki egy példát a hasonló, érdemtelen támadások közül! Az építkezések hátrányos környezeti hatásait a hírközlő szervek, az újságok és a televíziók gyakran eltúlozzák. Azelőtt én az ilyesfajta bírálat tisztességtelenségét orvosi hasonlattal példáztam. Ha valakinek lehetősége adódna arra. hogy javítsa egészségi állapotát, illetve, hogy sebészi beavatkozással meghosszabbítsa életét, ésszerűtlen elhatározása lenne, ha visszautasítaná a beavatkozást azzal az indokkal, hogy a nyílt seb rosszul mutatna az operáció alatt. Lehet, hogy az építmény tája teljesen megújul, a környezet minősége tekintélyesen megjavul, ugyanis kerteket, parkokat, erdőket hoznak létre, és ezek az új létesítmények új lehetőségeket teremtenek az üdülésre, szórakozásra. Az utolsó pont sem elhanyagolható, mivel nekem újra és ismételten hangsúlyoznom kell: az emberi lények is a környezet részei. Nyilvánvaló, hogy néhány esetben az ökológiai kívánalom ellentétes a szociális és a gazdasági érdekekkel. Ennek következtében súlyos felelősség hárul a politikusokra és tanácsadóikra, akik döntési joggal vannak felruházva, mivel nekik alaposan, és részrehajlás nélkül meg kell vizsgálniuk, és össze kell hasonlítaniuk a fent említettek fontosságának mértékét. Bevezetőm túllépte a tervezett tárgykört, vagyis, hogy a vízerő és a környezet kapcsolatának részletes elemzésével foglalkozzék. Ennek a kérdésnek további vonatkozásaira a következő előadások és viták világítanak rá. Lehet, hogy minden egyes problémára nem kerülhet sor eme ülésszak alatt, s el kell napolnunk egy igen fontos, "A vízerő és a környezet" témát a következő konferencia napirendi pontjai közé. Kedves Kollegáim, mindannyiunknak globális kihívás: - fokozzuk a vízerő ökológiai minőségét, - mutassuk ki és igazoljuk a vízerő jelenleg fennálló környezeti előnyeit. Köszönöm szíves figyelmüket!