Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

4. szám - Kurdi Péter–Borsodi Andrea: A Fertő-tó nádasok övezte belső tavai planktonikus baktériumközösségeinek numerikus analízise

KURDI R-BORSODI A.: A Fertő-tó baktériumközösségei 243 narancssárgák, a glükózt nem fermentálják. A reprezentatív törzsek 10%-a került ebbe a csoportba. Az utóbbi két csoport tagjainak faji szintű hovatartozása kérdéses, bár a VIII. fenon tagjai a Flavobacterium odoratum, míg a IX. csoport törzsei a Flavobacterium breve fajok rokonsági körébe tartozhatnak. Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy a Flavobacterium genusz e tagjai „tiszta" vizekben oligomezoszaprób miliőkben gyakoriak. Egyúttal általában oligokarbofil szervezetek, vagyis vizekben alacsony koncentrációban levő szénhidrátokat hasznosítanak. A szokásos biokémiai tesztekben az alkalmazott magas szénforrás koncentráció miatt inaktivitásuk tapasztalható. 4.Összefoglalás A Fertő-tó magyarországi területe nádasokkal körülvett, ún. belső tavak (Herlakni, kis-IIerlakni, Hidegségi-tó) vizének bakteriológiai vizsgálatát 60 reprezentatív törzs bevonásával 52 kódolt tulajdonságra alapítva numerikus statisztikai módszerekkel végeztük. A baktériumok hasonlósági viszonyait szemléltető dendrogramon a számítógép 9 törzscsoportot különített el. Ezek között domináns pozíciót a Micrococcus varians (23%) ill. a Flavobacterium odoratum és a Flavobacterium breve (10-10%) tipikus vízi baktériumok közösségei töltöttek be, amelyek respiratórikus anyagcseréjűek és a tó szikes (Na-Mg -os típusú) vizéhez adaptálódva jelentős sótűrőképességűek. A dendrogram további 4 törzscsoportjának reprezentánsait (átlagosan 5-10%-os részesedéssel) az Arthrobacter genusz, a Flectobacillus genusz, a Flexibacter aurantiacus és a Cytophaga aquatilis fajok törzsei képviselték, melyek az Arthrobacter genusz (Gram+) kivételével Gram-, kataláz+, oxidázszintetikus táptalajon általában jól növő, sajátos mikromorfológiával, ill. életciklussal jellemezhető szervezetek voltak. Ezek olyan, a Fertő-tó belső tavainak szervesanyagban rendkívül gazdag, polihumózus vizére jellemző ökotípusokat foglaltak össze, melyeknek hagyományos taxonómiai módszerekkel végzett karakterizálása és identifikálása a tenyésztési nehézségek és a baktériumok nagyfokú biokémiai-élettani inaktivitása miatt teljes bizonyossággal szinte csak genusz szintig történhetett meg. A Fertő-tó nyíltvizére az őszi-téli időszakban oly jellemző Pseudomonas törzsek a belső tavak vizében a nagy huminsav-tartalom következtében alárendelt (3%-os részarány) szerepet töltöttek be. A tavi feltöltődés során a nyíltvíztől izolált, nádasokkal övezett belső tavakban sajátos összetételű, nagy fajdiverzitású baktériumközösségek alakultak ki. A legnagyobb diverzitás a legdélebbre fekvő és a legszélesebb nádas övvel körülfogott, a nyíltvíztől leginkább elkülönült Hidegségi-tavat jellemezte. Irodalom: Borsodi, A. (1990): Számítógépes analízisek a Fertő-tó nyíltvízi régiójának baktériumközösségén. Hidrológiai Közlöny 70:173-182. Christensen, W.B. (1946): Urea decomposition as a means of difterentiating Proteus and Paracolon cultures from each other and from Salmonella and Shigella. J.Bact. 52:461-466. Cowan, S.T., Steel, KJ. (1974): Manual for the ídentification of medical bacteria. Cambridge, Univ. Press. Csizmarik, G. (1988): Vizsgálatok a Fertő-tavi nádasok filloszféra baktériumközösségén. Szakdolgozat. ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszék Dinka, M. (1991): A Fertő-tó üledékének szervesanyag, nitrogén és foszfortartalma. Hidrológiai Közlöny 71:92-97. Ewing, W.H., Davis, B.R., Reavis, R.W. (1957): Phenylalanine and malonate média and their use in enteric bacteriology. Publ. Health Lab. 15:153-167. Farkas. /., Takáts, T„ Tóth, A. (1989): Studies on composition and properties of bacterial populations colonizing the submerged parts of reed-stands of Laké Fertő. BFB-Bericht 71:141-152. Frazier. W.C. (1926): A method for the detection of changes in gelatin due to bacteria. J. Infect. Dis. 39:302 Gordon. R.E., Haynes, W.C., Hor-Nay Pang, C. (1973): The Genus Bacillus. Agriculture Handbook, 427. U. S. Dep. of Agriculture, Washington. Holt, J.G.. Krieg, N.R., Sneath. P.HA, Staley, J.T., Williams, S.T. (eds.) (1994): Bergey's Manual of Determinative Bacteriology. Williams and Wilkins Co. Baltimore, Philadelphia, Hong Kong, London, Münich, Sydney, Tokyo. Hugh, R„ Leifson, E. (1953): The taxonomic significance of fermentative versus oxidative metabolism of carbohvdrates by Gram negatíve bacteria. J. Bact. 66:24-26. Kováts, Z., Kalmár. /., Hajós. B. (1979): A Fertö-tó vízgazdálkodása. Vízügyi közi. 1979, 414-449 Krieg. N.R., Sneath. P.HA. eds. (1984-86): Bergey's Manual of Determinative Bacteriology. Williams and Wilkins Co. Baltimore, London. Lörincz, G. (1985): Clusteranalízis program használata. Kézirat, Budapest, p.5. Niven, C.FJr., Smiley, K.L.. Sherman. JM. (1942): The hydrolysis of arginine by streptococci. J. Bact. 43:651. Report (1958): Report of the Enterobacteriaceae Subcommittee of the Nomenclature Committee of the International Association of Microbiological Societies. Int. Bull. Bact. Nom. Tax. 8:25-70. Sierra, G. (1957): A simple method for the detection of lipolytic activity of micro-organisms and somé observations on the influence of the contact between cells and fatty substrates. Antoine van Leeuwenhoek 23:15. Simmons, J.S. (1926): A culture médium for differentiating organisms of typhoideolon aerogenes groups and for isolation of certain fungi. J. Infect. Dis. 39:209. Sokai, R.R., Ktichener, C.D. (1958): A statistical method for evaluating systematic relationships. Kans. Univ. Sci. Bull. 38:1409-1438. Szabó. ÍM. (1995): Szóbeli közlés. Tevanné, Bartalis É. (1981): Adatok a Fertő-tó alga-flórájához és biológiai vízminőségéhez. Hidrológiai Közlöny 61:91-144. A kézirat beérkezett: 1995. május 3. Közlésre elfogadva: 1995. július 7. KURDI PETER 1995-ben szerzett oklevelet az ELTE TTK biológus szakán. Diplomamunkáját a természetes vizek mikrobiológiájának témaköréből készítette. BORSODI ANDREA 1986-ban szerzett oklevelet az ELTE TTK biológia-földrajz szakán. Ugyanez évtől az ELTE Mikrobiológiai Tanszékén dolgozik, jelenleg egyetemi adjunktus. Kutatási területe a magyarországi természetes vizek baktérium közösségeinek vizsgálata. 1993-ban szerzett egyetemi doktori fokozatot.