Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)
4. szám - Kurdi Péter–Borsodi Andrea: A Fertő-tó nádasok övezte belső tavai planktonikus baktériumközösségeinek numerikus analízise
KURDI R-BORSODI A.: A Fertő-tó baktériumközösségei 239 FERTŐRÁKOS I Ku-Hcriakm-tó II Herialuii-tó Magyarország meghatározások alapján a Flavobactcrium tartozott. Fertő-tó genuszba •^•ILLVITZ Ausztria 1. ábra. Mintavételi területek A fennmaradt 60 törzzsel az alábbi vizsgálatokat végeztük: Kulturális-morfológiai jellegek leírása: a telepek nagysága, színe, alakja, denzitása, konzisztenciája, elevációja. Mikromorfológiai tulajdonságok: sejtalak, sejtméret. A Gram-festést nutrient agaron nőtt 24-48 órás tenyészetekkel (az elszíntelenítést 96%-os etanollal) végeztük. A spórákat Cowan és Steel (1974) módszere szerint ugyancsak 24-48 órás tenyészetek sejtanyagán mutattuk ki. Élettani-biokémiai vizsgálatok: a kataláz aktivitás detektálásához 24-48 órás tenyészeteket 3%-os f^C^-vel kezeltünk. D-glükóz oxidativ és fermentatív értékesítésének kimutatása Hugh és Leifson (1953) szerint történt. Az oxidáz teszthez 24 órás tenyészeteket és MERCK Bactidcnt Oxidase 13300-jelű tesztpapír csíkokat, míg a NOj redukció vizsgálatához Griess-Ilosvay reagenst használtunk (Cowan és Steel, 1974). A zselatináz aktivitás megállapításához Frazier (1926) eljárását követtük. A metilvörös és a Voges-Proskauer tesztet, az eszkulin hidrolízis, a kazein és keményítő bontás vizsgálatát, valamint a foszfatáz aktivitás detektálását Cowan és Steel (1974) leírása alapján végeztük. Az ureáz enzimet Christensen (1946) módszere szerint mutattuk ki. A metilénkék redukcióját a kontrollhoz viszonyított elszíntelenedés mértéke jelezte. A kénhidrogén termelés észleléséhez tioszulfát és cisztein tartalmú tápleveseket, indikátorként pedig ólomacetáttal átitatott szűrőpapírcsíkot használtunk. Az indoltermelésre Kovács reagenssel kémleltünk. A fenilalanin dezamináció tesztelése a Ewing és munkatársai (1957) általjavasolt táptalajon, kiértékelése pedig a „Report" (1958) leírása szerint történt. A Tween 80 hidrolízisét Sierra (1957), míg az argininét Niven és munkatársai (1942) módszerével vizsgáltuk. A citrát értékesítés ellenőrzésekor Simmons (1926) eljárását vettük alapul. Szénhidrátokból savképzést a Gordon és munkatársai (1973) által javasolt módon szervetlen Nforrást tartalmazó táptalajon vizsgáltuk, melyben az adott szénhidrát (D-glükóz, D-fruktóz, laktóz, maltóz és szacharóz) 1%-os végkoncentrációban volt jelen. A baktériumok növekedését szintetikus táptalajon Dglükózzal és keményítővel mint szénforrással, és (NH^HPC^-tal mint nitrogénforrással teszteltük. A sótoleranciát 0, 3, 5, 7,5 és 10% NaCl-ot tartalmazó levesben, a pH-tűrést 3, 5, 9 és 11 pH értékeknél mértünk. A növekedés hőmérsékleti intervallumát 36°C-on, 28°C-on, valamint 7-8°C-on vizsgáltuk. A mozgásképességet lágy agarba oltva és függőcsepp preparátumokban, ill. elektronmikroszkópos vizsgálatok segítségével állapítottuk meg. A törzsek hasonlóságának numerikus analízise : 60 reprezentatív törzset numerikus statisztikai módszerekkel 52 kódolt tulajdonságra alapítva hasonlítottunk össze. A kódolás az Adanson elveknek megfelelően binárisan történt. A törzsek közti hasonlóság gépi számítását a Sokai és Michener (1958) által javasolt hasonlósági index alkalmazásával valósítottuk meg. A Lőrincz Gábor által írt programot Commodore 64-es típusú számítógépen az ELTE Mikrobiológiai Tanszékén futtattuk le. 3. Eredmények és megbeszélésük A 60 reprezentatív törzs numerikus hasonlósági viszonyait szemléltető, a számítógép által nyert dendrogram a 2. ábrán látható. A Cluster-analízist végző program minden egyes törzset minden másikkal összehasonlított, így 60 törzs 52 kódolt tulajdonságával dolgozva összesen 3120 adatot használt fel. Az elemzett adatok alapján a számítógép 9 hasonlósági csoportot különített el a dendrogramon, melyek nagysága között lényeges különbségek is akadtak. Az 1. és II. csoportnak csak 2 törzs a tagja, míg a legnagyobb tagszámú csoport, a III-as, 14 törzset foglal magába. Csoportokba a 60-ból 49 törzs került, míg csoportok közti pozíciót 11 törzs foglalt el. Az egyes csoportok mérete arányban áll természetes gyakoriságukkal a vizsgált belső tavak vizében, mivel a vizsgálatok kezdetén nem szelektív alapon izoláltunk, majd a reprezentatív törzsek számát a morfológiai-kulturális bélyegek alapján hasonló izolátumok köréből számarányosan állapítottuk meg. Ettől némiképp eltérően a Flavobacterium fenonokban (VIII.,IX.) viszonylag kis számú törzs található, holott az izolálás és tisztítás után az előzetesen a Flavobacterium genuszba sorolt törzsek jóval nagyobb számban voltak jelen. Csekély számukat magyarázza, hogy a tesztelések során közülük igen sok kipusztult. A
