Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

4. szám - Fodré Zsófia–Erdős Éva–Ladányi Márta: A folyami strandfürdők vizének bakteriológiai minősége Csongrád megyében, 1988–1993

230 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVF. 2. SZ^JVI 21. ábra 22. ábra Mártély PriLtl toJiíonn SMBfaal 5. Megbeszélés A Csongrád megyei felszíni vizeken létesített strandok vízminőségéről először az 1979-80-as bakteriológiai eredmények alapján számoltunk be. (Hegedűs M. et al.1981) Akkor a mártélyi Holt-Tiszaág vize felelt meg üdülés és vizisport céljaira. Sajnos a most feldolgozott adatok sem nyújtottak kedvezőbb képet. A Csongrád megyei strandfürdők minőségét az osztály-ba sorolás szerint a 2. táblázaton foglaltuk össze. Sajnos I. osztályú "tiszta" vízminőséget csak a Mártélyi Holt-Tisza strandvizcből nyertünk. Az osztályba sorolásnál megállapítható volt, hogy a coliform és a fckál coliform baktériumok miatt volt a legtöbb "szennyezett" ill. "erősen szennyezett" minősítés, a tápéi strand kivételével, ahol viszont gyakoribb volt a fckál streptococcus miatti kifogásoltság. A felszíni vizeken kejelölt strandok látogatottsága nő, mert a lakosság elszegényedése miatt egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a távolabbi drága nyaralást. A fürdőzés következtében azonban - a víz minőségétől, az egyén cllenállókcpcsségctől (cicikor, egészségi állapot, fizikai erőnlél) függően - különböző betegségek jelentkezhetnek. A Balatonban fürdőzők közölt például naponta több száz egyén testfelületén körülírt, viszkető bőrkiütés, bőrgyulladás fordult elő viszonylag enyhe formában, mely kczclcs nclkiil is gyógyult. E tüneteket bizonyos algafajták toxinjának allcrgizáló hatása okozhatta. (Schiefner et al. 1992) A különböző baktériumok jelenléte a felszíni vizekben elsősorban a kis ellenállóképességgel rendelkezők (gyerekek, idősek, krónikus betegek stb.) egészségét veszélyezteti. A szájon át bejutó bclbaktcriumok kellemetlen hasfájást, hasmenést, míg a gennykeltők a nyálkahárták gyulladását (orr, szem, fül) okozhatják. A veszély csökkentése érdekében a fürdőzés közegészségügyi biztonságát javítani kell. A víminőség javulás feltétele a bejutó vízfolyások, talajvíz, felszíni víz szennyezettségének csökkentése. A part menti sáv vízminőségében való javuló változást elsősorban a csatornázatlan területek csatornázásával, a szennyvizek megfelelő tisztításával lehetne elérni, de fokozott figyelmet kell fordítani a települési hulladék elhelyezésére, ártalmatlanítására is. A közvetlen part menti víztérséget terhelő szennyezések (pld. üdülők, campingek szennyvízelvezetése) megszüntetése is előrelépés lenne a folyóvíz minőségének javításához. A felszíni vizek minőségi jellemzőire és minősítésére érvénybe lépett új szabvány (MSZ 12749/1993) a bakteriológiai komponensek közül a minősítéshez csak a coliform-számot veszi figyelembe. A parti sáv vízminőségét meghatározó higicncs bakteriológiai paraméterek folyamatos figyelemmel kísérését - a coliform, fekál coliform, fekál streptococcus, clostridium, Salmonella továbbra is nagyon fontosnak ítéljük meg.