Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

4. szám - Kaliczka László: Torkolati művek a Balaton északi parti kisvízfolyásainál

210 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVF. 2. SZ^JVI be. hogy a vízállás változása szerint megemelkedhetnek, illetve süllyedhetnek. Az úszó. egymástól l-l m távoli csövek a műtárgy hossztengelyével kb. 25 fokos szöget zárnak be. Minden érkező uszadék megakad a rácson. Az úszó csöveken a víz felszínén érkező olaj akad meg, majd a parthoz terelődik. ahonnan egyszerűen kimerhető. Az uszadékot hagyományos eszközökkel távolítják el a rácsról (villával, gereblyével. csáklvával), ami meglehetősen nehéz. A kiszedett anyagokat a helyszínről el is kell szállítani. Megsemmisítésük általában elégetéssel történik. A műtárgyban jelentős hordalék is lerakódik, ezt kézi erővel lehet eltávolítani. Az itt alkalmazott rács megoldása kedvezőtlenebb, mert az üzemeltetése nehezebb, mint a Remete ároknál elhelyezett aszimmetrikus rácsé. Olajszennyezés az úszó olajfogókon nem jutott át. Kedvezőtlenebb tapasztalat az. hogy többször fordult elő emberi kártétel, (pl. a cső kilvukasztása). 5.3.6. A Lesence-nádasmező A Tapolcai öblözetben. a 71. sz. út északi oldalán, Balatonederics határában 100 ha-on nádasmezőt alakítottunk ki (7. ábra). A hely kiválasztását indokolta, hogy ez a Tapolcai öblözet 71. sz. út feletti részének legalacsonyabb, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területe, ahol 30 cm-nél sekélyebb szürőtározó létesíthető. A magassági viszonyok folytán az öblözet vizeit összekötő csatornával a szűrőmezőre lehetett vezetni. ábra. A balatonedericsi nádasmező. A szűrőmező művei: A 71 sz. úttal párhuzamos töltés, amelynek terepszint feletti magassága átlagosan 1,0 m. A töltés teljesen tőzegből épült. A meglepőnek tűnő építési anyagot a helyszínen termeltük ki. Az építés óta eltelt tíz év alatt a tőzeg semmilyen bajt nem okozott, hiszen 15-20 cm-nél több vizet nem tartott (A töltés építésénél vállaltunk némi kockázatot, nehogy a gyep megtelepedéséig és megerősödéséig az esők és a szél túlságosan megrongálja a kitermelt és profilba rendezett töltésanyagot). A zárótöltéshez a keleti és nyugati oldalon a Lesence patak és a Nemesvitai árok jobb. ill. bal partján lévő rendezett depóniái csatlakoznak. A vízfolyások bevezetése az északkeleti, ill. az északnyugati saroknál történik. A víz elosztását a területen meglévő, árokrendszer biztosítja. A Balaton felé két árapasztó vezeti tovább a vizeket. Az árapasztók fix gátak, amelyek küszöbét meghaladó víz átbukva folyik a Balatonba. Az árapasztók KDT elemekből épültek. A Lesence patak medrében az összekötő csatorna bevezetésénél betonba rakott kőből készült fix gát található. amelynek magassága 1,0 m. Az ezt meghaladó árhullám egy része, a fixgáton átbukva, közvetlenül a Balatonba folyik Az összekötő csatorna hossza 5 km. A csatorna a Tapolca patakból ágazik ki. érinti a Kétöles patakot, a Világos patakot és a Lesence patakot. Bármelyik patakban jelenik meg szennyezés az összekötő csatorna feletti szakaszon. a szennyezett víz a nádasmezőre vezethető. A nádasmező felületét a vízinövények (sásfélék, nád) szinte teljesen lefedik. A növényzet igen dús. Szükséges lenne azt minden évben levágni és elszállítani. A növényzet téli letakarítása részben technikai, részben pénzügyi okok miatt csak a terület kis részén lehetséges.. A szűrőmező a vízfolyások, elsősorban a Lesence patak és a Nemesvitai árok által szállított uszadékot és hordalékot visszatartja, kiszűri, a Balatontól távoltartja. Vízszennyezés esetén az ide kormányozott vizeket a szűrőmezőn átbocsátva tisztítja. A tisztító hatás a növényzet megfelelő letakarításával. a bevezető csatornák rendszeres kotrásával tovább növekedhetne. 5.3.7. Tározók A Balaton északi parti kisvízfolyásainál a legalkalmasabb torkolati létesítmények a tározók. Ezekben megfogható az uszadék, kiülepíthető a kisvíz és árvíz által szállított összes hordalék, s nem okoz gondot az árvízi vízmennyiségek elvezetése sem. Az északi parton meghatároztuk a tározók létesítésére alkalmas helyeket, azok lehetséges méreteit. A torkolatok közelében, sajnos, csak egy vízfolyás, a Lovasi Séd esetében van lehetőség tározóra. A többi vízfolyásnál a torkolattól csak 1-2 km-re alakítható ki tározó. A Balatontól 1-2 km-re megépíthető tározók esetében a parti településekről származó anyagok nem foghatók vissza, de a vízgyűjtőről származó uszadékok és hordalékok igen. Az elmúlt évtized során két tározó létesült. Az egyik a Lovasi Séden, a Balatontól kb 300 m-re. ill. a Csorsza patakon, a Balatontól kb. 2 km-re. A tározók a völgyzárógátas tározók módjára épültek meg. Ezeknél fel kellett készülni a növényzet téli eltávolítására és a feliszapolódás 15-20 év utáni kitisztítására. 5.3.H. Egyéb torkolati művek A felsorolt létesítményeken kívül torkolati mű épült a balatonkenesei Bakó utcai árkon, az Alsóörsi Séden, és a Csopaki Séden. Hordalékfogó művek épültek a Brúnót