Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)
3. szám - Alföldi László–Oláh János–Póka Teréz: A biológiai aktivitás bizonyságai a Szentendrei-sziget kavicsos vízadójában
163 A biológiai aktivitás bizonyságai a Szentendreisziget kavicsos vízadójában Alföldi László, Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont, Budapest Oláh János, Haltenyésztési Kutató Intézet, Szarvas Póka Teréz MTA Geokémiai Kutató Laboratórium, Budapest Kivonat: a Szentendrei-sziget 18 m vastag alluvális kavicsos vizadójában sokrétű biológiai tevékenység folyik. Néhány uralkodó, elsősorban nitrifikáló baktérium-féleség mellett más aerob és anaerob baktériumféleség bonyolult mikrobiológiai életközösséget alkot, melyet mikroszkopikus állatféleségek mellett makroszervezetek, oligohaeta fajok állatai egészítenek ki. A Dunából a Szigeten lévő víztermelő hely felé folyamatosan áramlik a víz, melynek során néhány száz méter földalatti út alatt lecsökken a víz oxigén, a szerves anyag (TOC) tartalma és az oldott ammónia teljes mennyisége bakteriális nitrifikáció hatására nitráttá alakul. Mindezek következtében a termelt víz kémiai összetétele a Duna-vízhez képest változik, nitrát tartalma növekszik. Kulcsszavak: partiszűrésü vízadó, mikrobiológiai aktivitás, nitrifikáció, denitrifikáció, állati szervezetek . Előzmények A felszínalatti vizek genetikájának, hidraulikai kapcsolatainak vizsgálata című (témaszám: 1523) OTKA kutatás munkálatai keretében az irodalom széleskörű elemzése során (Alföldi L. 1988) jutottunk arra a felismerésre, hogy a felszínalatti vizek anyag- és belső energia forgalmában, a vízminőség alakulásában, a mikrobiológiai aktivitás az egyes elemek geokémiai ciklusainak katalizásálával nem elhanyagolható szerepet játszik (Alföldi L. 1988). Az ELTE Mikrobiológiai Tanszéken lefolytatott vizsgálatok (Szabó LM. 1988) megerősítették azt a feltevésünket, hogy az Alföld vízadóiban a 100 C°-nál nem nagyobb hőmérsékletű vízadókban mikrobiológiai aktivitás lehetséges, mert a mikrobiológiai aktivitásra utaló nyomok kimutathatók voltak. Kétségtelen bizonyításuk azonban túlságosan nehéz és költséges. A folyók kavicshordalékában mozgó víz jellegét tekintve átmenetet képez a folyóvíz és a talajvíz között, mert csapadékutánpótlódásuk csekély, viszont árvízi körülmények között a folyó oldalról és felszínről egyaránt tölti a kavicsot, kisvíz idején pedig a talajvíz áramlik a folyóba. A kavicsos vízadók tág hézagrendszere a folyómederrel való közvetlen kapcsolat és a víz-genetikai azonosság lehetővé teszi, hogy ilyen vízadókban nemcsak baktériumok, vagy általában mikrobák, hanem mikroszkopikus, esetenként makroszkopikus méretű szervezetek is éljenek. A Fővárosi Vízművek partiszűrésű kútjainak a vizéből már 1974-ben (Hegedűs J.-né, Hegedűs J. 1974, Hegedűs J. 1974) vas- és kénbaktériumok, algák, gombák, kerekes férgek, valamint gyűrűs férgek jelenlétét mutatták ki és arra is utaltak, hogy például az algák a nem kielégítő szűrés következtében kerülhettek a kútvízbe. A nemzetközi irodalomban alig néhány éves bizonyító erejű vizsgálatok leírását (Danielpol D.L. 1982, 1989, Standford, J.A., Ward J.V. 1988, Williams D.D. 1989) sikerült fellelni. A kutatási teriilet leírása Vizsgálatainkhoz olyan kutatási területet választottunk, melynek hidrogeológiai, vízgazdálkodási és vízminőségi körülményei jól ismertek, ezért ezen alapozó vizsgálatoktól el lehetett tekinteni. A kitűzött célnak Szentendrei-sziget minden tekintetben megfelel. /. ábra. Helyszínrajz A szigetet határoló Váci- és Szentendrei- Dunaág között több megfigyelő kútsor tárja fel a vízadót, melyek közül a VITUKI tahitótfalui szelvényét választottuk (1. ábra). A szelvény fúrásai 17-18 m vastag dunakavicsot tártak fel. A változatos összetételű kavics-hordalék éles határfelülettel települ egy kőzetlisztes képződményre.
