Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

3. szám - Tóth József: A nagy kiterjedésű üledékes medencék felszín alatti vizeinek hidraulikai folytonossága

153 A nagy kiterjedésű üledékes medencék felszín alatti vizeinek hidraulikai folytonossága Tóth József Alberta-i Állami Egyetem Geológiai Intézete, Edmonton, Alberta, Kanada, T6G 2E3 Kivonat: Regionális hidraulikai folytonosságot értelmezünk, ha az üledékes medencék vízzel kitöltött kőzetvázának valamely pontján megváltozó víznyomás más észlelési pontokban is nyomásváltozást eredményez. A geijesztő és gerjesztett nyomásváltozások számértéke, illetőleg ezek hányadosa a folytonosság fennállásának igazolására, hatáserösségének számszerű jellemzésre is alkalmas. A nagy kiterjedésű üledékes medencékben a közetváz hidraulikai folytonossága a nagy távolságok, az ezekhez ké­pest rövid észlelési idők, továbbá a felszín alatti folyadékok áramlást befolyásoló tulajdonságainak (hőmérséklet, vegyi ösz­szetétel) jelentős különbségei miatt nem feltétlenül jelentkezik egyértelműen. A közetváz hidraulikai folytonosságának té­nyét az egymástól függetlenül végzett helyi tározóvizsgálatok és regionális vízkészletfelmérések egyaránt igazolták. A ter­mészetben tehát nagy kiterjedésű, összefüggő talajvízáramlási rendszerek léteznek, ezekben az anyag és hő területi eloszlása meghatározott törvényszerűségeket követhet, amellett hogy a medence különböző területei között hidraulikai kapcsolat is fennállhat. Számos természeti folyamat és jelenség helyes értelmezéséhez, továbbá a talaj vízjárás természeti és emberi hatá­sok által előidézett megváltozásának helyes modellezéséhez és előrejelzéséhez a regionális hidraulikai folytonosság fennál­lásának felismerése elengedhetetlen. Kulcsszavak: hidrogeológia, felszín alatti vizek, hidraulikai folytonosság, víznyomás, üledékes medencék. Bevezetés Ez a tanulmány eredetileg az ausztráliai Perth-ben 1990-ben tartott "Nagy kiterjedésű üledékes medencék felszin alatti vizei" c. nemzetközi tudományos konferen­cia egyik indító előadásaként hangzott el. Tárgya tehát megfelelt a konferencia főtémájának, hiszen érintette a nagy kiterjedésű üledékes medencék felszín alatti vizei­nek legtöbb gyakorlati és tudományos problémáját. Az egyik legfontosabb elméleti kérdés a kőzetváz re­gionális hidraulikai folytonossága A hidraulikai foly­tonosság fennállása esetén nagyléptékű talajvízáramlási rendszerek és nagy térségekre ható vízföldtani jelensé­gek alakulnak ki. A felszín alatti víztestet érő természeti és emberi hatások nagy távolságra és mélységekre ter­jedhetnek. A tartósan kitermelhető vízhozam végső so­ron a medence egészére általánosított "elemi helyettesítő térfogat" valamennyi kőzetére értelmezhető valamilyen súlyozott, átlagos áteresztőképességétől, esetleg az ég­hajlattól befolyásolt okozóktól függ, nem pedig a szi­vattyúzott vízadó réteget közvetlenül jellemző értékek­től. amilyen pl. a vízszállítási tényező (T, más nevén: transzmisszivitás), vagy a tárolási tényező (S). Megje­lenhetnek továbbá ipari, mezőgazdasági és települési eredetű szennyanyagok akár váratlan távolságokban, vagy rétegekben is. Az a tény, hogy különböző és gyak­ran távoli területeket hézagok összefüggő hálózata köt össze egymással, elegendő, bár nem szükségszerűen nyilvánvaló indok arra, hogy a nagy kiterjedésű üledé­kes medencéket tekintsük a hidrogeológiai vizsgála­tok természetes egységének Ez a tény azonban mindezideig nem talált általános elismerésre. így pl. korunk egyik neves kőolajgeológusa. John M. Hunt (1990) légzáróan szigetelt, háromdimen­ziós kőzettömbök alapján keresett egy tanulmányában magyarázatot a kőolaj vándorlására, bezáródására. a nyomás-, hőmérséklet- és ásványtani viszonyokra. Míg ezek a törekvések csak korlátozottan bizonyultak ered­ményesnek, ugyanezek a jelenségek és folyamatok a kő­zetváz hidraulikai folytonossága alapján nehézség nélkül értelmezhetők. Nem túl merész ezért a téma felvetése, mert az nem­csak indokolt, de szükséges is lehet. A továbbiakban te­hát kísérletet teszünk a regionális hidraulikai folytonos­ság fogalmának bevezetésére, a mellette szóló érvek fel­sorakoztatására, továbbá a nagy kiterjedésű üledékes medencék felszín alatti vizeit érintő következményeinek és hatásainak bemutatására. A regionális hidraulikai folytonosság fogalma és in­dokolása A hidraulikai folytonosság fogalma A hidraulikai folytonosság jelzője a kőzetvázban tá­rozódon víznek az a tulajdonsága, hogy nyomásának tet­szőleges pontban bekövetkező megváltozása más pon­tokban is megváltoztatja a víznyomást. A hatás mértéke számszerűen a gerjesztő és gerjesztett nyomásváltozás hányadosaként fejezhető ki. Mivel a hézagokat kitöltő vízben fellépő nyomásváltozások a kőzetben véges se­bességgel terjednek, az észlelhető hidraulikai folytonos­ság csak viszonylagos lehet, hiszen annak érzékelhetősé­ge függ az eredeti nyomásváltozás és az észlelés helyé­nek távolságától, valamint a kőzet-folyadék rendszer szi­várgási tulajdonságaitól (áteresztő-, és/vagy tárolóképes-

Next

/
Thumbnails
Contents