Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)
2. szám - Horváth Zsolt–Jr. G. P. J. Jansen–T. F. M. de Ruijter: Talaj- és talajvízszennyezés vizsgálat a Nagytétényi Metallochemia gyár területén és környezetében
HORVÁTH ZS. et al.: Talaj- és talajvíz-vizsgálat Nag yt ét énybe n 93 Koncentrocio Pb !*«/hg UAJ 3 0 M tf 10 1 0 . ' HJ D5 * y Koncentrocio Znlaj/k, iu I >P ifi 40 TO to OTQD i2E 30 U3 50 60 TO Pbl „,/n 1000 tűOO 5000 50ŰC Zn (» s/iI 4. ábra. Az ólom és a cink koncentráció alakulása a meddőhányóban, a talajban és talajvízben (D5 fúrás) holland szabvány szerinti szennyezési határérték a Metallochemia központjától 1250-1400 m távolságban van. Ez az érték azonban még mindig meghaladja az MI-08-1735-1990 „Szennyvizek és szennyvíziszapok termőföldön történő elhelyezése" ágazati-műszaki irányelvben az ólomra megadott 100 mg/kg határértéket. (5. ábra) A felszínen mért ólomkoncentráció értékek a mélységgel csaknem mindenütt csökkennek, és a legtöbb területen 0,6 m alatt az ólomszennyezés mértéke a 0hoz közelít. (6. ábra) A feltárási eredmények alapján 600 mg/kg ólommal szennyezett kb. 108xl0 3 m 3 talaj, 250-600 mg/kg ólommal szennyezett kb. 255xl0 3 m 3 talaj, és 150-250 mg/kg ólommal szennyezett kb. 230X10 3 m 3 talaj. Az ólom mellett a kadmium jelenti a másik jelentősebb nehézfém-szennyezőt. Az ólom- és kadmiumszennyezés elterjedési határa mind a felszínen, mind a felszín alatt lényegében azonos. (7. ábra) A talajvíz nehézfém szennyezettsége a Gyár területén kívül sehol sem éri el azt az értéket, ahol a „Dutch List" alapján kárelhárítási kutatást kellene kezdeményezni (8. ábra). 7. KOCKAZATELEMZES A vizsgálatok eredményeinek felhasználásával kockázatelemzés készült annak eldöntésére, hogy az adott szennyezettségi viszonyok mellett milyen veszélynek van kitéve a lakosság. Ennek fontosabb megállapításai a következők: - amennyiben a lakosság nem fogyaszt a szennyezett területen termett termést a Metallochemiától számított 1000 m-es körzeten belül, úgy az ólomszennyezés csak a gyermekeket veszélyezteti, 1000-1500 m között pedig fennáll a felnőtt lakosság és a gyermekek potenciális veszélyeztetettsége, - amennyiben a kertekben termesztett termést a lakosság elfogyasztja, az ólomszennyezés veszélye mind a felnőttek, mind a gyermekek reszere fennáll egészen az 1500 m-es távolságig. Ebben az esetben azonban a gyermekek veszelveztetettsege többszöröse a felnőttekének, - a talajvíz szennyezettsége alapján a teljes kutatási területen alkalmatlan emberi fogyasztásra. A gvar területét és a szennyvízcsatorna vonalát leszámítva a talajvíz alkalmas locsolásra. 8. KÁRELHÁRÍTÁSI KONCEPCIO Hollandiában a talajszennyezések kárelhárítási alaüetve az, hogy vissza kell adni a talajnak a sokcélú felhasználást biztosító funkcióját. Ami azt jelenti, hogy a talajnak meg kell felelnie a különböző emberi tevékenységekkel szembeni követelményeknek, valamint megtelelő közegül kell szolgálnia a fauna és flóra számara. Ez a koncepció azonban értelemszerűen nem minaen esetben valósítható meg teljeskörűen. Ennek okai között műszaki, gazdaságossági, vagy környezetvédelmihigiéniai szempontok lehetnek. A Metallochemia meddőhányója esetében a unai sokcélú felhasználását visszaállítani több okból sem lehet. Itt az egyetlen lehetőség a szennyezés forrásául szolgáló meddőhányó elszigetelése a környezetétől. Erre szolgál az agyagos iszaprétegbe bekötött résfal és a résfal tetejével egybeépített vízzáró fedőréteg (pl. bitumen szigetelés). Ezzel a megoldással a szennyezőforrást hermetikusan el lehet zárni a környezetétől megakadályozva, a talaj, talajvíz és a levegő további szenvnyezését. Míg a meddőhányó esetében a feladat műszakilag viszonylag könnyen megoldható, a gyár kb. 1250-1400 m-es körzetében elsősorban ólommal és kadmiummal. a felszín alatt kb. 0,6 m-ig a határértéknél jobban elszennyezett talaj környezetvédelmi célú kárelhárítása lényegesen nehezebb feladat. A nehézséget a szennyezett talaj nagy tömege mellett az is jelenti, hogy a szükséges beavatkozásoknál a tulajdonosok eltérő érdekeltségi viszonyait is figyelembe kell venni. A holland szakvélemény a 150 mg/kg-nál nagyobb ólomszennyezettségű talaj kicserélését javasolja. A szennyezett talajt a Metallochemia meddőhányójának területére tervezi szállítani és a meddőhányót csak a talajcsere után javasolja lezárni. Ez a koncepció bár radikális megoldást jelentene, igen nehezen megvalósítható mind műszakilag, mind pénzügyileg, és vélhetőleg jelentős lakossági ellenállásba is ütközne. A jelenlegi állapot szerint az ólommal szennyezett talaj kárelhárításának végleges koncepciója még nem kristályosodott ki. Elfogadható megoldásnak azok a módszerek tűnnek, amelyek minimális anyagi ráfordítás és a lakosság lehetséges legkisebb zavarása mellett hoznak eredményeket. Ezek sorába tartozik a kertekben termesztett azon növények termesztési, fogyasztási és eladási korlátozása, amelyek gyökérzónája a leginkább szennyezett 0,6 m-es talajzónába van (pl. répa, retek stb.), vagy amelyek nagy felületük miatt különösen alkalmasak a porszennyezés felfogására (pl. saláta, káposzta stb.). Ezen intézkedések közé tartozik a porszennyezés minimumra csökkentése (pl. útaszfaltozás, füvesítés stb.). Talajcserére csak a legszükségesebb esetekben fog sor kerülni.
