Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

1. szám - Rajkai Zsolt: A vízügyi politika aktuális és távlati kérdései

RAJKAI ZS.: A vízügyi politika kérdései 7 hajtani, mert tőlünk fogják számon kérni, hiszen mi vagyunk minden vizek gazdái, ezt nekünk kell megőrizni. Ezt feladni soha nem lehet. A vízügyi igazgatóságok átalakítása jogos társadalmi igény volt, mely szerint valóban adhatott, és félreérthetően adhatott okot arra, hogy egy olyan hatóság, amely ellenőrzi, felügyeli a területén megvalósított beruházásokat, ne adjon arra vízjogi engedélyt, ne önmaga építse meg, ne önmaga számolja el. Ez nem jelenthet a vízgazdálkodási ágazatnak külön problémát, mert eddig is tisztességesen elvégezte feladatát annak rendje módja szerint, a műszaki paraméterek szerint. Maga a vízügyi hatóság - ezt nagyon jól tudom — éppen saját tervezőivel, kivitelezőivel, beruházóival volt példásan szigorú. A három szekció most különvált. így is jól fog működni. Végrehajtja majd azt a feladatot, amit kell. Nagy feladat vár még ránk a vízügyi igazgatóságokon működő, és eddig jól működő, építési, fenntartási ágazat különválása miatt. A jogászok ezen még gondolkodnak, hogy a vízügyben leválasztott vállalkozói szférába került vállalkozások dolgozói megőrizhetnék közalkalmazotti státusukat, arra való tekintettel, hogy ezek a kft-k, ezek a vállalkozások árvízvédelmi, belvízvédelmi, vízkárelhárítási feladatra kirendelhetők. Ha ezt így meg lehetne oldani, azt hiszem, megtalálnánk az áthidaló megoldást. Úgy gondolom, hogy ezután már, minthogy a hatósági rész különválik (a vízügyi műszaki rész, az egész vízrajz, a vízügyi igazgatóságnak az építő, kivitelező, fenntartó része is), de végül mégis egy minisztériumnál találkozva a közös érdek szerint jól működhet, megfelelő parciális érdekek figyelembevételével, de mégis egy gondolati körben, egy ideológia alapján, egy vízgazdálkodási cél érdekében. Másik nagy köre a vízügyi ágazatnak a vízgazdálkodási társulások köre. Valamikor, több mint 100 évvel ezelőtt megalakult a Tiszavölgyi Társulat, majd rendre, sorra az országban egyre több. Ez kezdetben még nem működött problémák nélkül. Végül a problémákat megoldották, és feladatra szervezó'dötten jöttek létre, ami rendkívül fontos. Az elmúlt napokban a társulatok választmányi ülésén elhangzottak szerint úgy gondolom, hogy a társulati működés csak úgy őrizhető meg, és csak akkor, ha nem csak vízügyi célt tűznek ki maguk elé, mert külön nincs sem vízügyi érdek, sem mezőgazdasági érdek. A vízügyi szolgálat az, ami ezt kiszolgálja. Csak ott kell csatornát építeni a ahol kell építeni csatornát, ahol belvíz van, de ott mindenütt. Ha nem kell, akkor ne építsünk, s ne erőszakoljuk rájuk a csatornákat. A társulatok saját létükért küzdenek most, mert a mezőgazdaság átalakult, megszűntek a mezőgazdasági szövetkezetek, mondanom sem kell, hogy sok esetben a nem is kérte a szövetkezet, kötelező törvények alapján lépett be a társulatba, vált érdekeltté. Komolyan megfogalmazódik a vízgazdálkodás irányába az az érdek, hogy ármentesíteni kell, bevízinentesíteni kell, talajvízháztartást szabályozni kell, vagy a vízgazdálkodási szabályozás más eszközeivel a vízgazdálkodási társulatnak rész kell venni egy térség agrárproblémájának, agrárhidrológiájának a megoldásában. Ekkor merül fel a társulatok működése, s nem kétséges, ezeknek működni kell, s ezek fogják megoldani ezeket a feladatokat, mert a vízügyi és az államigazgatási rész nem képes a területi perifériális vízgazdálkodási problémákat megoldani, s ezek még bővülhetnek különböző szennyvíztisztítási, környezetvédelmi feladatokkal bővülhetnek vízellátási, csatornázási feladatokkal, ki lehet bővíteni még a kört, amelyeket a társulati tevékenység lefed. Külön nagy probléma a vízellátásnak a szervezeti átalakulása. Amikor a rendszerváltozást követően gondolkodtunk azon, hogy mit, hogyan kellene megoldani, akkor három nagy csoportba lehetett osztani a vízellátó rendszereket. Voltak a megyei vízművek, voltak a városi önálló vízművek, voltak a regionális vízművek, de voltak még törpevízművek is egy ideig. Felvetődött, hogy jó lenne egységes vízellátási, csatornázási rendet kialakítani az országban, mert kaotikus állapotok kialakulása várható. Sajnos, ez be is következett. Azok az önkormányzatok, a nevesítés és a megyei vízmű vállalatok szétbomlása folytán, ahol a vízdíj csökkenthető, vagy legalábbis úgy számoltak, hogy kevesebbért tudják a vizet szolgáltatni, ott követelték a működtető vagyonrész átadását az önkormányzat javára. Érdekes dolog, és már néhány interpellációban is megfogalmazódott ez a probléma a Parlamentben, hogy lehetne csökkenteni a vízdíjat, de nem csökkentették, mert a bevétel, mint forráskiegészítés, kellett az önkormányzatoknak. Azok az önkormányzatok viszont, amelyek tudták, ha önállósítják magukat, egy adott vízszolgáltatás mellett csak magasabb költséggel tudják a vizet kijuttatni a fogyasztóhoz, azok pedig tiltakoztak a tulajdon átadása, átvétele ellen, és ma sem adták még át. Működnek kis megyei vízművek, kis regionális volt vízművek, működnek önálló vízművek, működnek regionális vízművek, valamint törpevízművek is. Még a mai napig sem tudom, miképpen lehet ezt a káoszt rendezni. Ötletem sincs, megmondom őszintén, mert a törvény nem írja elő, hogy át kell adni a vízműveket, a törvény azt írja elő, hogy az önkormányzati területnek úgy kell dönteni, hogy átveszi. Ilyet nem is írhat elő a törvény, de ha nem veszik át, akkor kié lesz? Hát ezt meg kell oldani. Ez rendezetlen. Rendezetlen még továbbá az is, hogy azokon a perifériákon, amelyekre a regionális vízművek vállaltak ellátási kötelezettséget, mert hiszen az alapműveket is úgy építették ki, hogy ezek csatlakoznak a bővítés, fejlesztés kapcsán hozzájuk, ki fogja ezeket a területeket vízzel ellátni? Ki fogja megépíteni, milyen pénzből, milyen beruházásból? Ez még mindig nem megoldott. Az viszont már tény, hogy az 1994. év végére - az Országgyűlés határozata szerint - Magyaország minden lakója el lesz látva egészséges ivóvízzel s ezt kb. 99 %-ban teljesíteni lehet. Már ma munkába van véve ez a terület. 8-10 településről tudok, ahol még nem tudnak előrelépni, még nem indult be a beruházás, vagy azért, mert rossz pályázatot nyújtottak be, vagy azért, mert egyszerűen nincs elképzelés arról, hogy miképpen lehetne. Itt majd kérjük a szakma segítségét.