Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

2. szám - Hatalyák Zoltán–Szalai György: Mezőgazdasági területen elhelyezett települési szennyvíziszap tartamhatás vizsgálatának eredményei

HATALYÁK Z. - SZAL

A1 GY.: Szennyvíziszap tartamhatás vizsgálata 73 •>'. 'áblázat Kukorica növény nehézfémtartalma (szár-levél). Gödöllő, 1984-1991. Kezelt: 12 000 m

3/ha Megnevezés Szár-levél Megnevezés Kezelt Kontroll Megnevezés 1984 1985 1986 1987 1988 1991 1984 1985 1986 1987 1988 1991 Vas 464,7 150,61 154,7 204,0 282,0 11,4 279,0 163,48 127,74 214,4 587,0 90,9 Mangán 169,8 124,44 119,29 192,3 91,7 118,25 119,6 141,58 104,81 111,8 90,8 42,76 Cink 154,6 43,29 68,86 152,3 87,7 13,28 43,04 25,45 133,4 31,33 30,3 59,53 Réz 16,33 9,0 21,51 4,5 33,7 15,24 8,62 13,06 7,8 5,33 30,8 14,69 Króm 0 0 3,49 0 13,6 3,86 0 0 2,39 0 13,7 2,21 Ólom 0 0 0 14,65 16,3 0 0 0 0 12,72 24,7 0 Kadmium 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,92 0 Nikkel 7,62 0 0 6,02 8,15 1,42 0 2,68 0 5,33 0,92 2,6 Kobalt 0 4,79 0 0 14,6 0 0 0 0 0 4,59 0 Molibdén 20,68 0 0 0 0 0 43,09 0 0 0 0 0 Higany 0 0,020 0,086 0,043 0 0 0 0 0,190 0,106 0,083 0 5. táblázat Kukorica növény nehézfémtartalma (termés). Gödöllő, 1984-1991. Kezelt: 12 000 m

3/ha Megnevezés Termés Megnevezés Kezelt Kontroll Megnevezés 1984 1985 1986 1987 1988 1991 1984 1985 1986 1987 1988 1991 Vas 20,94 20,01 59,01 44,14 0,0 21,0 36,5 10,91 36,25 49,75 18,9 20,2 Mangán 0 8,66 7,86 7,96 4,8 6,69 78,89 9,23 8,77 7,71 9,8 5,28 Cink 28,65 21,24 31,26 34,80 14,4 14,92 30,68 25,25 38,6 20,65 19,6 26,64 Réz 1,1 0 3,02 0 1,9 1,92 10,96 0 2,39 0 0 1,91 Króm 0 0 0 0 4,7 0 0 0 0 0 8,4 0 Ólom 0 0 0 4,79 0 0 0 0 0 0 0 0 Kadmium 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Nikkel 3,31 0 0 2,9 5,1 0,71 0 0 0 1,42 0 1,4 Kobalt 0 0 0 0 0 0 3,29 0 0 0 11,2 0 Molibdén 0 0 0 0 0 0 38,35 0 0 0 0 0 Higany 0 0 0,049 0,051 0 0 0,019 0 0,087 0,123 0 0 megvizsgált gumókban - kezelt parcellákon sem ólom, kadmium és nikkel fémeket A többi vizsgált fém minden esetben eló'fordult, de a vegetatív részekben többszörös mennyiség halmozódott fel, mint a gumókban. Már a néhány éves adatsorból is megállapítható, hogy a burgonya növénynél: - az iszapterhelés növekedésével nem növekszik arányosan a nehézfémek akkumulációja, - a vegetatív rész változatosabb és nagyobb mennyiségű nehézfém garnitúrát tartalmaz, mint a föld alatti gumótermés. Végezetül megállapítható, hogy az adott módon és iszappal kezelt talajon fejlődött növények nehézfémtartalma nem haladta meg a takarmányokban maximálisan megengedhető toxikus anyagok mennyiségét (Ágazati Műszaki Irányelv, 1991). Csak megjegyezzük, hogy az alapvizsgálatok (197780) során folytatott etetési kísérletek sem mutattak káros nehézfém-felhalmozódást a kísérleti állatok belső szerveiben. 3.4. A jelzőnövények béltartalmának vizsgálati eredményei. Beltartalmi vizsgálatokat az utóhatás-vizsgálat minden évében végeztünk, mégpedig a nyersfehérje-, nyerszsírés keményítőtartalomra vonatkozóan. E területen egyik