Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

1. szám - Hírek

60 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1994. 74. ÉVF. 1. SZÁM A) A duzzasztás következményeként a tározókban a víz sebessége csökken, pangó területek alakulnak ki, erőteljes üledékfelhalmozódás indul meg, a talajvízszint emelkedik. A duzzasztás hatása különböző természetes és mesterséges körülményektől függ, és ítélkezés előtt célszerű' a tapasztalathoz fordulni. A Ráckevei-(Soroksári-) Duna-ág (a továbbiakban: Dunaág) a Dunának 58 km hosszú szakasza, amelynek alsó 38 km-én a tassi zsilip kb. 12 km

2-es és jellegében a dunakiliti tározóéhoz hasonló duzzasztott vízteret tart fenn immár hetedik évtizede. A felső 20 km-es szakaszon, melynek felszíne kb. 2 km

2, a duzzasztás hatása kevésbé érvényesül, viszont felelőtlen mértékű kommunális, ipari és egyéb szennyezőforrások vannak. (Ennek ellenére a Duna-ág vize itt is alkalmasnak bizonyult talajvízdúsításra.) A mezőgazdaság gondatlan kemizálása, a horgászati „beetetések" stb. szennyezőforrások a teljes hosszon a duzzasztott tér öntisztuló képessége viszont mindmáig olyan mértékű, hogy ott - különösen a legalsó 22 km hosszú, kb. 8 km

2 felületű, és kb. 4 ... 8 m mély szakaszon - az évi sok tizezer látogató - az elhanyagoltság ellenére is - mindig üdítő környezetet és jó minőségű vizet talál. Ha a tervezett dunakiliti-bősi tározó viszonyait összehasonlítjuk a Duna-ágéval, a következő eredményekre jutunk: - A dunakiliti Duna-szakaszra kevésbé szennyezett víz érkezik, mint a budapesti Dunából a Duna-ágba, mely utóbbit még a beömlő kb. 100 000 m

3/nap szennyvíz és műtrágyás csurgalékvíz is terheli. - A dunakiliti tározóban és az üzemvízcsatornában nagyobbak lesznek az áramlási sebességek, és így rövidebb lesz a víz tartózkodási ideje (átlag 1,5 nap, max. 6 nap), mint a Duna-ágban (átlag 15 nap, max. 3-5 hét). - A dunakiliti szakaszon nyáron mindig alacsonyabb volt és lesz a víz hőmérséklete, mint a Duna-ágban. - A Duna-ágon átengedhető üzemi vízhozam csak 20...50 m

3/s között változik, árvízi átöblítés nem lehetséges. Ezzel szemben a dunakiliti tározó vízminőségét tovább javítják az árvizek idején automatikusan előálló természetes átöblítések és a bármikor megvalósítható mesterséges leürítések. A bősi és dunakiliti műtárgyak lehetővé teszik az átbocsátott víz levegőztetését is. - A Duna-ág hat kisebb szakaszának természetvédelmi területté nyilvánítása is megtörtént, ill. folyamatban van, mert a hét évtizedes duzzasztás során ott kialakult új, illetve megőrzött régi, botanikai, zoológiai, hidrológiai értékek törvényes védelemre is érdemesek. Bár a fenti összeállítás nem teljes, de valószínűsíti, hogy a kiliti tározó és a bó'si üzemvízcsatorna vizének minősége a Duna-ág legjobb duzzasztott szakaszáénál is jobb, vagyis elfogadható lehet. Várható tehát, hogy a bősi-kiliti duzzasztott tér és környezet egy néhány éves kísérleti üzemelés során vízminőségi-ökológiai és környezeti szempontból is jól vizsgázna és jelentős részén egy új és egy régebbi táj nemzetközi természetvédelmi területévé válhatna. Egyébként a Tisza-tavon, vagy a már fél évszázad óta beduzzasztott Hármas- és Kettős Körösön sem jelentkezett edddig „ökológiai katasztrófa" vagy „szükséghelyzet", ami el kell, hogy gondolkoztasson, mégha a Dunáról van is szó. Az Állásfoglalás A) alatti konkrétumaira válaszolva: A tározókban természetesen csökken a víz sebessége, sőt - mint a Duna-ágban is - O sebesség is kialakulhat. Kilitinél azonban 0 sebességű („pangó") víztér gyakorlatilag nem lesz. Az üledék folyamatos és finom eltávolítása műszaki problémát nem jelent. A talajvízszint a Dunaág duzzasztott szakasza mellett is megemelkedett, Kiliti körül is lesz ilyen hely. A kívánt, ill. megengedhető talajvízszint azonban a szivárgó rendszerrrel beállítható.