Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

6. szám - Hírek

HÍREK 397 E falak között - talán ez ablak mögött - határozták el a Magyarhoni Földtani Társulat létrehozását. A Társulat e határozattal de facto megalakult. 1848. augusztus 18-19-re hívják össze az alakuló közgyűlést. Sajnos ez a szabadságharc hadi cselekményei miatt elmarad. Két év szünet után, 1850. márciusában Kubinyi újra felveti a Társulat ügyét; cikket ír a lapokban a Társulat szükségességéről. Májusban Pestre érkezik - mintegy a hatalom képviseletében - Hömes Mór, a bécsi ásványgyűjtemény őre és kapcsolatba lép Kubinyiékkal és a köréjük csoportosuló, a Társulatot ténylegesen működtetni kívánó 8-10 szakemberrel. (Köztük van Kováts Gyula, Szabó József, Petényi Salamon, Nedvich Károly.) Ez a kis vezetőség, a Társulat „magja" engedélyt kér Hörnesen keresztül a hatalomtól a működésre. Kérésüket Hömes támogatja. 1850. július 6-án de jure is megalakul a Magyarhoni Földtani Társulat. Alapszabályát szeptember 3-án hagyták jóvá. Az elnök Kubinyi Ágoston, alelnök Kubinyi Ferenc, titoknok Kováts Gyula. Az alapító tagok száma 20. Köztük tudósok, tanárok, orvosok, gyógyszerészek, földbirtokosok, kereskedők. Első nyomtatott kiadványuk 1852-ben jelent meg „Első jelentés a Magyarhoni Földtani Társulatról" címmel Kováts Gyula tollából. Már 1850-ben megindultak a földtani terepjárások, a mintagyűjtések, térképezések, szakgyűlések. A gyorsan gyarapodó és erőteljesen tevékenykedő Társulat tagjainak száma 1863-ban már 181; köztük olyan kiválóságok, mint Brassai Sámuel, Czyzer Kornél, Eötvös József br., Hantken Miksa, Hunfalvy János, Pettko János, Rómer Flóris, Rottenbiller Lipót és Sina Simon br. 1860-ig 40 szakülést rendeztek; az előadások tárgyai ásvány-, kőzet- és ősmaradvány-lelőhelyek ismertetése, beszámolók földtani térképezésről, földtani folyamatok ismertetése, alakzatok magyarázata stb. A kutatások színhelyei eleinte elsősorban a Kárpátok belső vonulatai, medencéi, bányahelyei; néhány év múltán (1867-re) szinte az ország területe. Legtöbbször Kováts Gyula, a 2 Kubinyi, Szabó József és Carl Peters adott elő. 1860-ig négy közgyűlést tartottak: 1850. július 6., szept. 3., 1856. június 5. és 1857. március 31. Az előadások anyaga a Magyarhoni Földtani Társulat Munkálatai című periodikában jelent meg (I. kötet 1856, szerk. Kováts Gy.); II. kötet 1863, szerk Szabó J.; III. kötet 1867, szerk. Hantken M.) A Társulat működésének, irányításának fő színtere az 1850-es évek elejétől áttevődik Pestre, ahol a Magyar Nemzeti Múzeum ad helyet a szakgyűléseknek. Ez volt a „hőskor". A kiegyezéstől (1867) ugrásszerű a földtan fejlődése; ez időszak „motorja" már nem a Kubinyiak, hanem Szabó József és Hantken Miksa. De a Kubinyiak érdemei hervadhatatlanok. A Kubinyiaknak a tudományos és közélettől történő korosodásuk miatti - fokozatos visszavonulása után az alapító hely, az első idők tudományos központja, Videfalva háttérbe szorul, de az eseménysorból, a történeti folyamatból nem felejthető ki. E táj volt az a televény, melyből az alapítók kinőttek, itt van a genius loci, melynek kisugárzása napjainkig tart. Őrizzük - itt élő mindkét nép fiai - e hely ragyogó emlékét! Hirdesse ez az emléktábla az alapítók úttörő kezdeményezését, európaiságát, a földtan művelésére irányuló törekvéseit, tudományos működésük és eredményeik elismerését! Hirdesse ez az emléktábla a későbbi geológus generációk értékőrző tevékenységét, a földtan tudományának kiteljesítéséért folytatott munkáját! Hirdesse ez az emléktábla a szlovák és magyar geológusok együttműködését, melyre nagyobb szükség van ma, mint valaha! E gondolatok jegyében felavatom az emléktáblát. Dr. Kecskeméti Tibor Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Kollégáim! Engedjék meg, hogy a Szlovák Földtani Társulat nevében szívélyesen üdvözöljem Önöket ennek az emléklábiának a leleplezése, és a Magyarhoni Földtani Társulat fennállásának 145. évfordulója alkalmából. Történelmi szempontból a Magyarhoni Földtani Társulatot Európa és a világ legrégebbi földtani tárulatai sorába lehet számítani. Dr. Kecskeméti és dr. Dudich urak ugyan méltatták itt ezt a társulatot, mégis külön kiemelhetem a Társulat Selmecbányái Szervezetének 1871. augusztus 11-i alapítását. Az ebben csoportosult szakemberek az érctelepek vizsgálatával foglalkoztak leginkább. Kutatási tevékenységükön kívül a Selmecbányái részleg 1871. augusztus 11. és 1903. január 11. közötti fennállásának idején nagy jelentősége volt külföldi szakemberekkel létrehozott szakmai kapcsolatainak. A két földtani társulat közös történelmi gyökerei, baráti kapcsolatai további együttműködésre és véleménycserékre ösztönöznek bennünket. A geológia nem ismer államhatárokat, s ebben a mi társulataink példát mutathatnak. Kedves Kollégáimnak és az egész Magyarhoni Földtani Társulat tagságának sok sikert kívánok! Dr. Ondrej Sámuel Hölgyeim és Uraim, Kedves Kollégák! Nem csak öröm, hanem nagy megtiszteltetés is számomra, hogy mint az Európai Földtani Társulatok Szövetségének elnöke, szólhatok Önökhöz ezen ünnepélyes alkalommal. Európát én mindig is kulturális egységnek tekintettem, minden sajnálatos történelmi ütközése ellenére. Ez számomra nyilvánvaló, mind a Garam völgyéből származó családunk hagyománya, mind pedig széleskörű személyes tapasztalatom alapján. Nagyon remélem, hogy a mostani években a stabilizálódás, a békés együttműködés és a kölcsönös megértés kora felé tartunk. Ebben a szellemben ünnepeljük most a Magyarhoni Földtani Társulat 145. (valójában már 146.) alapítási évfordulóját. A harmadik Földtani Társulat volt Európában - sőt a világon. Az első volt a londoni (1807), a második a francia (1830). A Német Földtani Társulatot ugyanabban az 1848-as évben alapították, néhány hónappal később. Az azonban rögtön meg is kezdte működését, míg a magyar társulat csak 1850-ben tudta ezt megtenni. Az 1848 január 3-i videfalvai összejövetel nem jöhetett volna létre bizonyos előzmények nélkül. Ilyenek: — a Selmecbányái Bányászati, Kohászati és Erdészeti Akadémia létezése és működése, 1770-től; — a magyar reformországgyűlési ülések Pozsonyban, 1825-től; — a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása 1825ben; — a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlései, 1840 óta; — a Magyar Természettudományos Társulat megalakulása, 1841-ben. A házigazdák a Kubinyi testvérek voltak, Ferenc és Ágoston. Két további résztvevő a Selmecbányái Akadémia volt hallgatója - Pettkó J. és Marschan J. Az összejövetel ötödik (és talán a legfontosabb) résztvevője, Zipser K. A., pedig Besztercebányán volt otthon. A Magyarhoni Földtani Társulat kapcsolatai ezzel a vidékkel sokáig elevenek maradtak. Hantken M. javaslatára a Magyarhoni Földtani Társulat első „vidéki" gyűlését Selmecbányán tartották (1871 augusztus 6-12). Ez alkalommal alakult meg a Társulat első „területi szakosztálya". Ez 1903-ig működött, amikor az újonnan alapított Bányászati és Kohászati Egyesület „elszívta" tagjait.