Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

6. szám - Hegedüs János: akut toxikológiai vizsgálatok az ivóvízellátásban

386 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1994. 73. ÍIVF. 5. SZÁM vizsgált mintát, ha a Daphnia-k pusztulása 48 órai behatási idő után meghaladta az 50,0 %-ot. Eredményei szerint, melyek higítás nélküli mintákra vonatkoznak Tisza-vízből végzett vizsgálatainál - 112 minta - a minták 66,0 %-a, az ivóvíz mintáknál - 112 minta - pedig 46,5 %-a bizonyult pozitívnak. Ezek az értékek mindkét vízféleséget tekintve igen nagyok, főleg ha azokat összevetjük Hegedűs (1989; 1992) Duna-vízből végzett vizsgálatának eredményeivel, és jelen tanulmányban közölt ivóvízből végzett vizsgálatok adataival. Csépai ivóvízből végzett vizsgálatának eredményei még kedvezőtlenebbül alakulnának, ha a poztivitás kritériumának nem az 50,0 %-nál nagyobb pusztulást, hanem a közegészségügyi gyakorlatban és általunk is alkalmazott 20,0 %-os pusztulást tekintené. Némedi és munkatársai (1991) 1986 és 1990 között a Fővárosi Vízművek partiszűrésű kúttelepeinek - 17 kűttelep - akut víztoxikológiai vizsgálatát végezték el több száz mintából. Alga és csíranövény teszttel kapott kifogásolási százalékaik öt éves átlaga - 1,3 és 3,6 % - nagyon hasonlóan alakul csapvízből végzett vizsgálataink ötéves átlagának — 0,4 és 4,7 % — eredményeihez. Daphnia teszttel kapott kifogásolási százalék ötéves átlaga (20,0 % feletti hatás esetében) 15,3 %, amely lényegesen nagyobb az előző két teszttel kapott eredményeknél, de kisebb csapvízből kapott 21,6 % - kifogásolási százalékértékünknél. Daphniaval végzett vizsgálataiknál 50,0 % feletti pusztulást sohasem tapasztaltak, ami lényeges eltérést mutat vizsgálataink eredményeihez képest. A kűttelepek vizsgálatával párhuzamosan végzett Duna-víz vizsgálataiknál Daphnia teszttel csak elvétve kaptak pozitív választ. Némedi és munkatársai (1991) szerint, "a kútvíz nem ideális közeg a Daphnia-k számára, és a kutaknál a Daphnia-áknál tapasztalt anomáliáktól eltekintve, ko-1 moly toxikus hatásról nem beszélhetünk". i Véleményünk szerint, mivel a közismert tény, hogy klórozás hatására az ivóvízben lévő vegyületekből számos - az egészségre is ártalmas - klórszármazék keletkezik, lehetséges, hogy a Daphnia-k különleges érzékenységüknél fogva nagyon is alkalmasak klórozott ivóvíz egyes anyagai akut toxikus hatásának kimutatására. De az is elképzelhető, hogy a számos klórszármazék között van egy vagy több olyan, amely kifejezetten csak a Daphnia-ákat károsítja, más szervezetre semmilyen közvetlen vagy közvetett egészségkárosító hatása sincsen. E kérdés eldöntéséhez részletes, sokoldalú vizsgálatok elvégzése szükséges. 5. Összefoglalás Tanulmányunkban Budapest ivóvizéből - kútvíz, csapvíz - és Duna-vízből végzett akut toxikológiai vizsgálataink eredményét ismertettük. Vizsgálati eredményeink szerint a kútvíz és a Duna-víz mintáknál kicsi a Daphnia-k pusztulási aránya. A csapvízből végzett vizsgálatok kedvezőtlen eredményeit feltehetőleg a klórozás hatására keletkező különböző vegyületek idézik elő. A tíz évvel később elvégzett összehasonlító akut toxikológiai vizsgálatok az előzőekhez hasonló eredményt adtak. Irodalom Csépai, F., 1975. Daphnia felhasználása felszíni víz és klórozott ivóvíz toxicitásának megítéléséhez. Bp., Közegészségügy, 4, 119-120. Csépai, F., 1976. Daphnia felhasználása felszíni víz és klórozott ivóvíz toxicitásának megítéléséhez. Bp. Közegészségügy, 1, 1518. Hegedűs, ]., 1989. A Duna budapesti szakaszának toxikológiai állapota. Hidrol. Közi, 5, 290-293. Hegedűs, J., 1992. A Duna-víz mérgezőanyag-tartalma és annak változása a főváros szennyvizei és a folyam méregtelenedési folyamatainak hatására. Hidrol. Közi, 1, 41-44. Kttei, J., 1978. Der Dynamische Daphnien test-ein automatischer Biomonitor zur Üvervachung von Gewássern und Abwássern, Wasser und boden, 12, 310-312. Némedi, L., Tóth, B., Pietraskó, G., Rozmusz, A., Ladányi, S., 1991. A partiszűrésű kutak vízminősége Budapest térségében a tervezett nagymarosi erőmű építése előtti években (1986-1990). Bp. Közegészségügy, 2, 38-46. Pietraskó, G., 1979. Szennyvizek és befogadók rendszeres toxikológiai vizsgálata a fővárosban Daphnia teszttel. Bp. Közegészségügy, 2, 45-51. Schiefner, K., 1983. Tájékoztató a Köjál-ok akut víztoxikológiai munkájához. Az Országos Közegészségügyi Intézet Módszertani Levelei, 3, 1-15. Víztoxikológiai vizsgálatok, 1981. Daphnia teszt. MSZ-22902/6. Víztoxikológiai vizsgálatok, 1989. Alga teszt. MSZ-22902/2. Víztoxikológiai vizsgálatok, 1991. Csíranövény teszt. MSZ-22902/4. A kézirat beérkezett: 1991. szeptember 16. Átdolgozások beérkeztek: 1992. április 1., 1993. március 3. Közlésre elfogadva: 1993. május 31. Abstract: Investigation on Acute Toxicity in Drinking Water Hegedűs, J. The Daphnia test was used for investigations into acute toxicity in samples of bank filterd water írom gravel terraces along the Danube of tap water in the capital Budapest and of River Danube water. The test on the samples were performed after different kinds of treatment - additions of Na2S203, boiling and storage for 0,24 and 48 hours. In the acute toxicity test on tap water the neutralization of chlorine with sodium thiosulphate was found to reduce percentage mortailioty of the Daphnia less than boiling. Daphnia mortality decreased steeply with storage time. The mortality of small custaceans was insignificant in Danube water. Keywords: Budapest, drinking water, Danube, Daphnia acute toxicity HEGEDŰS JÁNOS Mikrobiológus, biológus, egyetemi doktor. Szakmai működésének leírását a Hidrológiai Közlöny 1989. évi számának 293. oldalán közöltük.